- Tinédzserként Fábián több füzetet teleírt naplókkal, ezek azóta elvesztek, és ugyan akkor jót tettek a lelkének, már nem akarná visszaolvasni őket. A regény nem az ő covidos járványnaplója, hanem egy 190 évvel ezelőtt élt fiktív lányé, viszont nyilván kapcsolódik a mostani járványhoz. A regény ötlete egyébként rögtön a 2020-as tavaszi lezárásokkor megfogalmazódott benne.
- A kolera története és eredete kapcsán szóba került, hogy ahhoz képest, mekkora sokkot jelentett a korban, nem nagyon tanulunk róla, pedig Kazinczy is ebben halt meg. Fábián történelem szakot végzett, és bár a középkori pestissel sokat foglalkoztak, más járványokkal alig, pedig a spanyolnáthának több áldozata volt, mint az első világháborúnak.
- A párhuzam azért is adta magát, mert az emberek a kolerára hasonlóan reagáltak, mint a koronavírusra: döbbenet, pánik, álhírek, járványtagadás. Fábián a hivatalos járványkezelésben is több hasonlóságot talált, amit fel is sorolt a beszélgetésben.
- Forrásként Fábián régi újságokat olvasott, és hasznos volt neki egy pozsonyi orvos naplója is, amiben kezelési módokat talált egy olyan korból, amikor még nem volt hatékony gyógyszer a kolera ellen. A grafomán Kazinczy levelei is sokat segítettek neki, Kazinczy előtt ugyanis a fia is elkapta (ő felgyógyult), amiről a költő részletesen beszámolt.
- A járványoknak mindig nagy kultúraformáló hatása van, ennek kapcsán Fábián elmondta, hogy a koleralázadások a jobbágyok helyzetére irányították a figyelmet. A járvány a rossz higiéniájú területeken pusztított igazán, ez Budán a Tabánt és a Vízivárost jelentette.
- A Várnegyedben játszódó regény fontos helyszíne az ablak, ami a közösségi média korabeli megfelelője, főleg, hogy a főszereplő lány apja nem engedte az újságok olvasását a gyerekének.
