Az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon a Margó és a Bridge Budapest közös Üzleti Könyvreggelijén a házigazdák, Pistyur Veronika (Bridge Budapest) és Valuska László (Margó) Faludi Viktória pszichológussal és Szilágyi Gábor üzletemberrel, a Remind magazin alapítójával beszélgettek a Bridge Vezetői Ajánlásairól. A 10 pontos lista témája a vezetők mentális jóllétének megőrzése, hiszen ez alapvető ahhoz, hogy jobb üzleti döntéseket tudjanak hozni. Ennek kapcsán szóba került az önismeret és a tudatosság fontossága, a személyes példák mellett pedig pszichológiai nézőpontból is körbejárták azt, hogy mit tehet ma egy vezető a saját és kollégái mentális egészsége érdekében.

A beszélgetést most podcast formájában is meghallgathatjátok.

Önsegítés és önismeret

Arra a kérdésre, hogy mikor érezzük jól magunkat a munkában, Szilágyi Gábor elmesélte, hogy néhány éve úgy érezte, elért egy felső határt a munkájában, amit nem tud átlépni. Ekkor kezdődött számára

az a máig tartó önismereti munka, ami szerinte a mentális jóllét alapja.

„Amikor jól vagyok, tudom, hogy ki vagyok én, tudom, mik a problémáim, az elakadásaim, a sémáim” – fogalmazott. 

Faludi Viktória elmondta, a jóllét az, amikor „sima egy nap”, ami nem azt jelenti, hogy „nem akadsz ki dolgokon, vagy nem akadsz fenn dolgokon, hanem azt, hogy tovább tudsz siklani, és kész vagy a következő feladatra, a következő élményre”.

Mivel a 10 pontos listához könyvajánló is tartozik, Pistyur Veronika arra volt kíváncsi, hogy a pszichológus munkáját vajon könnyítette vagy nehezítette az, hogy mennyi önismereti könyv és önsegítő könyv érhető el a piacon. Faludi Viktória elmondta, hogy ennek a legnagyobb hátránya, amikor a páciensek az olvasottak alapján felállítják a diagnózist magukról, a főnökükről vagy épp egy családtagjukról, de ez nem mindig helyes, hiszen az általánosságok nem illenek mindenkire, így ezt „ki kell egyengetni”. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy

ezek a könyvek kicsit mégiscsak „emelik a pszichológia renoméját”: kevésbé szégyellik már az emberek,

és ez lendületet adhat valakinek ahhoz, hogy felkeressen egy szakembert.

Új fogalmak a munkára

Valuska László ezután azt a kérdést vetette fel, hogy ha egy vezető felel más emberekért is, akkor hol van abban a sorrendben ő, mint vezető, mint ember? Illetve mit lehet kezdeni a teljesítménnyel, mint olyannal?

Szilágyi Gábor elmondta, hogy egyszer cégvezetőként megrendelt egy szervezetfejlesztést, de úgy érezte, nem működik, majd rájött, hogy azért nem, mert ő maga nem annyira hitt benne, és ezt az alkalmazottai is érezték.

„Akkor értettem meg, hogy valójában a szervezetfejlesztést magamon kellene kezdeni.

Tehát addig ne akarjak jobban vezetni embereket, ameddig magamat nem tudom vezetni.” Ő például az önismereti munka hatására már az üzletben és vezetőként is jobban figyel az érzelmeire, és felismeri azt is, hogy bizonyos helyzetekben hogyan működik, amit így tud korrigálni.

A munkát és a magánéletet hiába is próbálnánk, nem lehet egymástól függetleníteni. „A pszichológia is azt mondja, hogy ugyanaz az ember megy be dolgozni, mint aki hazamegy a párjához, hazamegy csinálni, tehát ezt a kettőt nem lehet elválasztani. Nincs ilyen, hogy nem hat egyik a másikra, hiszen egy emberként veszünk részt ezekben” – mondta a pszichológus.

„Nagyon fontos, hogy az ember a munkavégzést át tudja élni. Ebben a teljesítmény nagyon sokat segít, (...) és szorongás nélkül nincs teljesítmény.

Az egy hatalmas energia, amit fel tudunk használni arra, hogy valamiben jobbak legyünk.

 (...) Viszont a teljesítményhez kell egy pihenő szakasz, hiszen az emberi agy úgy van összerakva, hogy azt nem ússzuk meg, sem az alvást, sem más tevékenységeket” – magyarázta Faludi Viktória.

A beszélgetésből kiderül még:

• Hogyan hat az egyén tudatossága és jólléte a szervezet, csapat, sőt a társadalom egészének jóllétére?
• Miért fontos a „választott családunk”?
• Hogyan lehet vezetőként úgy tanácsot adni, motiválni, segíteni a munkatársakat, hogy az ne legyen tolakodó?
• Hogyan változott Szilágyi Gábor sikerről alkotott felfogása azóta, hogy elindult az önismeret útján?
• Hogyan lehet úgy összerakni magunk számára a teljesítmény jelentését, hogy az nekünk jó legyen?
• Lehet-e sikeres a kiégés?
• Képesek vagyunk a gyakran szükséges rossznak tekintett munkát más gondolati keretbe helyezni, mint amilyen sémák mentén ma gondolkodunk róla?
• Mi a megoldás, ha egy alkalmazott nem működik jól egy adott feladatkörben?
• Mire juthat egyedül egy vezető?
• Mi köze az értékválasztásnak a megélhetéshez?
• Milyen azonnal bevethető tanácsokat adnak a beszélgetés résztvevői a mentális jólléthez?
• Miért jó, ha olvasunk, de az is, hogy csak bambulunk?

Fotó: Kováts Zsófia