A 2022-es őszi Margón mutatták be Aki Ollikainen (sz. 1973) finn író Éhségév (Nälkävuosi) című első regényét, amivel szinte berobbant a finn irodalmi életbe. A regény az utolsó nagy finnországi éhségévek idején, 1867 októbere és 1868 májusa között játszódik. A történet középpontjában egy szegény zsellércsalád áll, az anya haldokló férjét hátrahagyva elindul két kisgyermekével koldulni a zord tél kellős közepén, mert nem lát más lehetőséget a túlélésre. Vándorlásuk során sokféle emberrel és sokféle emberi reakcióval találkoznak, szemlélőként vagy elszenvedőként megismerik a nyomor, a nélkülözés, a kiszolgáltatottság szinte teljes skáláját, tapasztalnak segítőkészséget és önzést, szolidaritást és annak hiányát, együttérzést és aljasságot.

A történet túlmutat a finn történelmi kereten, üzenete örök és egyetemes, hiszen háborúk, természeti katasztrófák, éhség, járványok – mint az immár két éve tartó koronavírus-világjárvány vagy a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború – és az ezek nyomán bekövetkező népvándorlások és tragédiák végigkísérték az emberiség egész történelmét, és napjainkban is jelen vannak. A megjelenést (2012) követően a könyv elnyerte a legnagyobb finn napilap, a Helsingin Sanomat irodalmi díját, olvasói közönségdíjban részesült, jelölték az év könyvének járó Finlandia-díjra, és a Nemzetközi Booker-díj ún. hosszú listájára is felkerült. Eddig több mint tíz nyelvre fordították le.

A szerzővel Beczner Barbara beszélgetett, közreműködik: Dóczy Péter színművész. Tolmács: Kovács Ottilia.

A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod itt, a Spotifyon, illetve a Podbeanen.