Ez a különleges helyzet maga a Végtelen tréfa - Összekötve Sipos Balázzsal és Gulyás Mártonnal

Ez a különleges helyzet maga a Végtelen tréfa - Összekötve Sipos Balázzsal és Gulyás Mártonnal

David Foster Wallace Végtelen tréfa című monumentális regényéhez kapcsolódva indított olvasóklubot a Partizán youtube-csatornáján Gulyás Marci, az oldal szerkesztője, az 1100 oldalas gigantikus opusz leendő olvasója és Sipos Balázs, a regény egyik fordítója. A sokak által az X-generáció Ulysseseként is emlegetett remekműről, ennek aktualitásáról, az együtt olvasás jelentőségéről, és a könyvklubbal szembeni elvárásaikról is meséltek a szervezők az Összekötve vasárnapi műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 16. |

  • A fordítók, Sipos Balázs és Kemény Lili több interjújukban is arra kérték az olvasókat, a 162. oldalig mindenképpen adjanak esélyt a regénynek. Ez az a pont, ahol a különböző történetszilánkok elkezdenek összeállni, itt ismerjük fel az első összefüggéseket. Az olvasóklubban 20 héten keresztül heti 50-60 oldalt olvashatunk majd el közösen Balázzsal és Marcival. Vasárnap reggelenként pedig a Partizán youtube-csatornáján és Facebook oldalán vitatják meg, mik voltak azok a cselekményszálak, amik az adott héten beindultak, milyen fő motívumokat emelnének ki és mik azok, az elemek, amik első olvasóként szemet szúrnak vagy épp kihívást jelentenek.
David Foster Wallace
Végtelen tréfa
Jelenkor Kiadó, 2019, 1114 oldal
  • A kezdeményezés most többféle szempontból is indokolt. Ebben az izolált helyzetben mindenki keresi a közös cselekvés lehetőségeit. Az olvasás pedig egy tipikusan olyan tevékenység, amely karanténban nemcsak magától értetődő, hanem amelyből könnyedén közösségi élményt is kovácsolhatunk, jóllehet ennek Magyarországon ezidáig nem volt hagyománya. Az olvasóklub egyben jó lehetőség, bátorítás azoknak, akik mostanáig halogatták, hogy belefogjanak a nagy műbe. Marcit pedig a kíváncsiság is hajtja: eddig is sokat hallott, olvasott róla, most azonban szeretné személyesen is megtapasztalni, megérteni mitől ilyen nagy hatású ez az alkotás.
  • A szerző, David Foster Wallace alakja egyszerre színes, rettentően bonyolult és tragikus. A szorongó, sokszor mániákus író hihetetlenül okos esszéket írt önkéntes izolációjában. A szerző pengeélesre csiszolt intelligenciával dolgozta fel az élet leghétköznapibb jelenségeit, patológiáinkat. Nem a nagy kérdésekkel foglalkozott, hanem a  hétköznapival, a banálissal: ezeket vizsgálta és bontotta ki a legvégső rétegekig.

A Végtelen tréfában óriási intellektussal, és hatalmas empátiával gondolta végig a furcsábbnál furcsább emberi mikroközösségeket.

  • Wallace egy interjújában az olvasást egy olyan speciális ismeretszerzési formaként definiálta, amely egyben nagyon komoly örömforrás is. Marcit is ez a nézőpont inspirálta a könyvklub elindításakor. A Végtelen tréfával különböző nézőpontokból számtalan elemzés foglalkozott már: vannak akik a társadalmi, mások a politikai szempontokat emelik ki, és persze a regény kapcsán rengetegen vizsgálták a ember és a technológia viszonyát is. Az olvasóklubban most mégis inkább egy speciális esztétikai élményt adó, szépirodalomi alkotásként szeretnék megközelíteni a regényt.
  • Az 1996-ban megjelent Végtelen tréfa a jövőben, egy Kanada, Mexikó és Észak-Amerika egyesülésével létrejött szuperállamban játszódik. Ez adja a két fő cselekményszál politikai-társadalmi hátterét. A regény egy szétdarabolt családot mutat be, akiknek élete egy teniszakadémia köré szerveződik. Ehhez kapcsolódik a kerekesszékes terroristák története, a filmművészeti reflexiók és a kábítószerfüggő szál is. A regény másik fő, az előzőnél sokkal fokozatosabban kibontakozó cselekményszála egy egykori betörőt és drogos figura hagyományos, 19. századi értelmében vett nevelődéstörténete. 

A Végtelen tréfa azt mutatja meg, hogy a bizonyos társadalmi helyzetek által kiváltott patológiákat hogyan lehet valamilyen módon elviselhetővé tenni.

  • Nagyon érdekes, ahogy a különböző intézményeken keresztül közelítünk a regényhez, a szereplőkhöz, akiket megismerve elkezdünk belelátni ezekbe a zárt világokba, a közösségek működésébe. Az intézmények leírásának nagy hagyománya van az amerikai posztmodern irodalomban. Wallace azonban ezt új szintre emeli: nagyon speciális intézményeket választ. Óriási figyelmet fordít arra, hogy ezeket az intézményeket a bennük létező emberek szemszögéből, a lehető legteljesebben, legrészletesebben mutassa meg. Nagyon aprólékos leírásaiból nemcsak a szabályrendszereket, a szokásokat, a közösségek belső logikáját, az épületek típusait és térkezelését ismerhetjük meg, hanem az intézmények csöndjét, néma struktúráját is.
  • A könyvben nagyon erősen jelenik meg a magányosság, a depresszió, a függőség: mind olyan aktuális kérdések, amelyek a jelen helyzetben ha lehet, még hangsúlyosabbá váltak. A könyvklubban a regény által felvetett súlyos témák mellett az olvasás közben felmerülő kérdésekről, nehézségekről is nyíltan, őszintén akarnak beszélni. Ez alatt a 20 hét alatt a szépirodalommal szemben berögzült félelmeket, görcsöket is szeretnék valamelyest oldani, a saját műveltségünkkel, tájékozottságunkkal szembeni kétségeket csökkenteni. Az olvasóklub remélhetőleg már nem online, hanem személyes találkozással fejeződik be. Eredményeként pedig talán egy olyan közösség is kialakul, amelyben a nagyon különböző emberek és nézőpontok az őszinte, sallangmentes egymás felé fordulás által tudnak összekapcsolódni.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Javaslatok a Végtelen tréfa olvasásához

David Foster Wallace kultkönyvének magyar nyelvű kiadásával egy fontos cím került le a Könyvek, Amiket Már Magyarul Is Nagyon Olvasnánk listájáról. A Végtelen tréfa könyvtárgyként sem utolsó (picivel több, mint ezer oldal), és akkor még az olvasásáról nem is beszéltünk (Ha többet szeretnétek megtudni az íróról és persze a könyvéről, akkor legelőször is ezt a nagy portrécikkünket ajánljuk!). Így aztán az őszi Könyves Magazin összeállításakor arra gondoltunk, hasznos lehet egy útmutató annak, aki most vágna bele, és hát ki más ismerné jobban a regényt, mint a két fordító, akik éveket töltöttek David Foster Wallace szövegdzsungelében (ITT bele is tudtok olvasni). Alább Kemény Lili és Sipos Balázs olvasási jó tanácsait olvashatjátok, aki pedig személyesen is meghallgatná őket, annak november 26-án a TRIP-en a helye, ahol Valuska László faggatja őket, ahogy a Jelenkor igazgatóját, Sárközy Bencét is.

...
Nagy

Elég vagy ehhez, olvasó? - David Foster Wallace és az Infinite Jest

...
Nagy

Kemény Lili az Infinite Jest-ről: Rossz lenne olyan regényen dolgozni, aminek nincsenek titkai

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...