Nagy angol kiadó

5 könyv, amit szeretnénk már magyarul is elolvasni

Rostás Eni | 2012. december 28. |

Kevés idegesítőbb dolog van annál, mint amikor azonnal elolvasnánk egy könyvet, de hosszú heteket kell várnunk, amíg megérkezik. Magyarul ugyanis még nem jelent meg.  Mennyivel egyszerűbb lenne levenni a polcról egy könyvesboltban, persze csak akkor, ha minőségi a fordítás. A végtelenségig tudnánk folytatni a listát azokról a könyvekről, amelyeket ideje lenne már magyarra fordítani. Kiadók, fordítók ébresztő! Kommentben várjuk a további címeket, amiket le kellene fordítani.

Jonathan Franzen Szabadságával idén már letudtuk a magyarul megjelenő Nagy Amerikai Regényt (sőt az azt megelőző Javításokkal is), de  a fordítók még mindig adósak a huszadik század végének egyik legfontosabb amerikai korrajzával, az Infinite Jesttel. Pedig írója, David Foster Wallace kimerítette a tragikus sorsú művész definícióját, és már ezerszer bebizonyosodott, hogy a tragédia jobb reklám, mint a hosszú, boldog élet. Wallace 20 éven át szenvedett depressziótól, ám az antidepresszánsok mellett képes volt dolgozni. A mellékhatások megjelenése után letette a gyógyszert, ám depressziója visszatért, és semmilyen más kezelés (új tabletták, elektrosokk-terápia) nem használt. 46 éves korában, 2008 novemberében lett öngyilkos. Ezeroldalas gigaregényében Észak-Amerikája egyetlen tagállam az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót magába foglaló új hatalomban. A történet nagyrészt egy Infinite Jest című eltűnt film körül forog, amely annyira szórakoztató, hogy megtekintés után a nézői elvesztik az életkedvüket, és soha többé nem érdeklődnek más iránt.  Persze a nagy amerikai rémálom nem lehetne teljes drogrehabilitáció, szórakoztató média, gyermekbántalmazás, quebeci szeparatisták és egy kis tenisz nélkül. A könyv 388 darab végjegyzetet tartalmaz, amelyek segítenek megérteni a sztorit, úgyhogy fordító legyen a talpán, aki nekivág.

infinitejest.jpg

Bár a májusban Magyarországra látogató Hanif Kureishi több könyvét (Intimitás, A külteleki Buddha) is lefordították magyarra, a 2001-es Gabriel’s Gift eddig kimaradt. Pedig a könyvet maga David Bowie könyörögte ki az írótól, hogy legyen mit illusztrálnia. A regény gyerekkönyvnek indult, de a történet fejlődésével egyre inkább felnőtt regénnyé alakult, és Bowie figurája is bekúszott a sztoriba.  A 15 éves londoni srác filmrendező akar lenni. Mivel az élet írja a legjobb forgatókönyveket, szülei házassága váratlanul széthullik. Pincérnő anyja nem bírja elviselni apja életművészkedését, ezért kidobja őt a házból, fia mellé pedig a lelki nyugalom megőrzése érdekében egy emigráns bébicsőszt bérel. A fiú közben halott ikertestvérével beszélget, tárgyakat rajzol, amik később megelevenednek, és próbálja megoldani a felnőttek konfliktusát, hogy ismét belesüllyedhessen a gondtalan gyermekkorba. Vagyis csak a szokásos kamasz dolgok.

gabriel-s-gift.jpg

Mivel pár éve azt is tudjuk, hogyan kell helyesen kiejteni 2003 irodalmi Nobel-díjasának, a dél-afrikai származású  J. M. Coetzee-nek a nevét, akár magyarul is olvashatnánk második, félig önéletrajzi ihletésű regényét, a Youth-ot. Sajnos még az első, a Boyhood: Scenes from Provincial Life sincs lefordítva, és Coetzee két Man Booker-díjas könyvének (Michael K. élete és kora,  Szégyen) sem ártana egy újrafordítás.  A harcos állatvédő emigránsregényének főszereplője John, Cape Town egyetemén hallgat matematikát és irodalmat (épp úgy, mint Coetzee), és nagyon reméli, hogy egyszer író lesz belőle.  Coetzee 1962-ben költözött Angliába, ahol számítógépes programozóként kezdett dolgozni, csak úgy, mint főhőse, John. Kirekesztettség, elidegenedés, nőgyűlölet, és a kegyetlen Dél-Afrika lemodellezése London sötét és mocskos utcáin. Legújabb könyve a The Childhood of Jesus jövő márciusban érkezik. A regényben a fiatal Jézus dacol szüleivel, keres magának lányt, és tisztességes munkát, és próbálja megtalálni a helyét a könyörtelen világban. Olvasatlanul is követeljük a magyar változatot!

 

youth1.jpg

Ha egy költő megírja az első regényét, az mindig nagy visszhangot kap. Nem volt ez másképp a kanadai Anne Michaels első prózai írásával, a Rejtőzködő töredékekkel sem. 2000-ben még magyarra is lefordították. Második regénye, a The Winter Vault két nagyszabású, huszadik század közepi mérnöki projekt, az asszuáni gát, és a kanadai Szent Lőrinc-víziút megvalósításának idején játszódik. A történet középpontjában két férfi áll, az érzékeny angol mérnök, és a háborút túlélő lengyel zsidó művész, aki Torontóba emigrált. Kettejük között mi is lehetne az összekötőkapocs, ha nem A Nő, aki történetesen előbbi felesége, és utóbbi szeretője. De ahogy a minden érzékszervre ható Rejtőzködő töredékeknél, ennél a könyvnél sem a sztori a lényeg. Sokkal inkább az emlékekkel való szembenézés, és a hiány feldolgozása. Michaels egy költő érzékenységével közelít a témához, ezért nagyon reméljük, hogy a magyar változatra nem egy esetleges moziváltozatig kell várnunk.

thewintervault.jpg

Két saját könyve van, amire mindig emlékezni fog, vallja Joyce Carol Oates. Az egyik az 1975-ben magyarra fordított ők, a másik a soha le nem fordított, monumentális Marilyn Monroe-fikció, a Blonde. A 700 oldalas regény eredetileg 175 oldalas novellának készült, amelynek utolsó szava a színésznő neve lett volna, ám Oates-t annyira beszippantotta Monroe világa, hogy nem bírta abbahagyni az írást. Kezdőbetűkkel, és sokat sejtető nevekkel (Ex-atléta, Drámaíró) játszik, és meglepően bizalmas hangnemben épít fel a Hollywoodba vágyó lányból szexszimbólumává vált díva életútját. A regényből már készült egy minisorozat, sőt folynak a tárgyalások egy mozifilmről is, úgyhogy épp itt lenne az ideje, hogy magyarul is megjelenjen. A jövőbeni könyvborító tervezőinek pedig csak annyit üzennénk, hogy felejtsék el a szoknyalibbentős Monroe-fotót, és legyenek kicsit kreatívabbak.

blonde.jpg

 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.