Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag
TÓTH KRISZTINA
Bálnadal
Magvető, 2021, 64 oldal
-

Ebben a kötetben maga a költészet témaként is jelen van – kezdte Szilágyi Zsófia a beszélgetést, majd feltette a kérdést, mi a dolga költőnek a verseivel a megjelenés után. Tóth Krisztina erre azt válaszolta, semmi, a munka ott számára lezáródik, hogy befejezi, megszerkeszti a kötetet. Elmondta, hogy talán ma már korszerűtlen a hozzáállása, hiszen ezután jönne a marketing, de ő igyekszik ilyenkor a következő könyvre koncentrálni. Mivel a könyv nyitó- és záróverse is ezzel a témával foglalkozik, Szilágyi Zsófia tovább feszegette a kérdést, hogy nem foglalkoztatja-e a költőt, mi történik a verseivel. Tóth Krisztina erre úgy reagált, bár fontos, hogy mit gondolunk a vers helyéről és hogy mi él a fejünkben a költészetről, a versnek alapvetően magától kell működnie.

Ezután a versek hangzása került szóba, hogy melyek azok a szövegek, amiket felolvasásra szán a költő, és melyek azok, amelyeket magányos olvasásra. Tóth Krisztina hangsúlyozta, ő semmit nem képzel maga elé írás közben, bár az tény, hogy bizonyos versek alkalmasabbak a felolvasásra, mások pedig magányos olvasást kívánnak, de ez nem a minőséggel függ össze.

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat
Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete a 2017 és 2020 között írott verseit tartalmazza, három, formai szempontból is jól elkülöníthető ciklusban (olvass bele ITT). A verseskötet vékonyka, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálna gyönyörű énekét „senki se fejti meg”, állítja a címadó vers beszélője; ez a „zene” a költészet metaforájaként is működhet, hiszen a bálnáké is valami titokzatos, távoli, egyszerre ismeretlen és ismerős, zsigerekig hatoló dal, melyet nem az értelmünkkel, hanem sokkal rejtettebb, érzéki módon értünk meg, dolgozunk fel, épp úgy, ahogyan a versek nagy részét is.

Tovább olvasok

A Bálnadal három év alatt született és három ciklusból áll. Szilágyi Zsófia arra volt kíváncsi, milyen műhelytitkok vannak a versek mögött, hogyan született meg a kötet koncepciója. Tóth Krisztina azt mondta, úgy érezte, egy korszak lezárult, és ami ezek után születik, az már egy másik anyag része lesz, ezért is kezdte összerakni ezt a kötetet. Viszonylag konzervatívan szerkesztette, ami azt jelenti, hogy kinyomtatta a verseket és rakosgatta őket, amíg össze nem állt a kötet íve. Szerinte fontos, hogy egymással is szóba álljanak a versek és erősítsék egymást, ahogy fontos a nyitó- és a záróvers is, illetve, hogy mely versek alkotják a kötet tartópilléreit. Mint mondta, akár alkalmibb darabok is helyet kaphatnának egy ilyen kötetben, de most szigorúan szerkesztett, csak azok kerültek be, amelyek besorolhatók a ciklusokba.

Mivel a tér szó központi a kötetben, erről is szó esett. Tóth Krisztina úgy fogalmazott, szereti a struktúrákat (ez már a Vonalkódból is kiderülhetett), mert ezek segítenek létrehozni a szöveget. A 2019-es Fehér farkas című novelláskötetében pedig szintén fontos szerepet kapott a tér, ott különböző terekbe léphettünk be és pillanthattunk be ezáltal életekbe. Mint mondta, amikor dolgozott benne az anyag, időnként versformában is megszületett.  Így jött létre a Terek ciklus, amelyet 2017-ben kezdett el írni, de aztán szünetekkel, hosszú idő alatt állt össze. Arról is beszélt, hogy a vers és a novella abban más, hogy az előbbiben egy állóképben kell megmutatni mindent, olyan, mint egy rövidfilm vagy egy fotó, nincs idő kibontani. Éppen ezért a versnél még nagyobb szerepe van a képkivágásnak. Szerinte nem azt kell ilyenkor megmutatni, amiről beszélni akarunk, ő szereti, ha félrenéz az objektív.

Tóth Krisztina új kötetében különböző terekbe és életekbe leshetünk bele
Tóth Krisztina új kötetében különböző terekbe és életekbe leshetünk bele
Tovább olvasok

Mint kiderült, a kötet munkacíme eredetileg Völgyút volt, amely az első ciklus címe. Szilágyi Zsófia megkérdezte, mennyiben lett volna más a kötet, ha ez marad a cím és az út, az utazás kerül ezáltal a középpontjába. Tóth Krisztina azt mondta, a kötetcímnek mindenképp poétikai ereje van, az egész anyagot bevilágítja. A Völgyút egy könnyebb cím lett volna, ami mást sugall. A Bálnadal akkor jutott eszébe, amikor kirakta a verseket, ugyanis akkor hirtelen úgy érezte, az jellemzőbb erre az anyagra. Ráadásul a szonettek közt van egy vers, ami rímel a címadó szövegre.

A kötet középső ciklusa a Kínai utazás, amelyben haikukat olvashatunk. Tóth Krisztina elmondta, ezek a versek egy belső utazás eredményei is, illetve annak hatására születtek, hogy meghívták egy hongkongi irodalmi fesztiválra. Ez volt a negyedik alkalom, hogy Kínában járt, és ez volt rá a legnagyobb hatással. Most kezdte azt érezni, hogy valamit megértett a haikuból, ez a ciklus pedig az e fölötti örömből született. Az ilyenfajta „irodalmi gyorsrajzot” ugyanis korábban túl tetszetősnek találta, gyanakvással nézte és zavarta, hogy rendkívül sok rossz haiku születik, bár hozzátette, hogy vannak zseniális haikuk is, például Fodor Ákos, Bertók László, Géczi János és Vörös István költeményei. Az utazás során az változott benne, hogy egyszer csak megértett valamit a keletiek időhöz és személyességhez fűződő alapvetően más viszonyából.

A beszélgetés vége felé az állattematika került szóba. Tóth Krisztina elmondta, hogy az állatok a prózában és a versben is nála jellemzően áldozati szerepben jelennek meg. Az állatok nem tudnak beszélni, nincsenek szavaik, ebből is fakad, hogy a szenvedést és a kiszolgáltatottságot valahogy rajtuk keresztül tudja megmutatni. Később a költészeti hagyományhoz való viszony kérdése is felmerült. Tóth Krisztina arról beszélt, hogy él benne egy leülepedett vershagyomány, de vannak szövegek, amelyeket újraolvas, már csak azért is, mert folyamatosan változik a viszonyunk a szerzőkhöz, életkor kérdése, hogy mi jut el hozzánk egy versből. Mint kiemelte, maga az írás is állandó párbeszéd, néha tudatosan, néha tudattalanul beépít valamit a hagyományból. Szerinte fontos a ráismerés öröme, hogy mi mutatkozik meg a szavak mögött. „Az ember nyomogatja az emlékezet gombjait, amikor ír, ez jelenti a kulturális közösséget” – mondta. Mivel a hétköznapiság versbe emelése fontos a kötetben, Szilágyi Zsófia a beszélgetés végén erre is rákérdezett. Tóth Krisztina azt vallotta, nem az alapanyagnak kell költőinek lenni, hanem a látásmódnak. Igazából bármi lehet versalapanyag és nem kell a versnek máshogyan szólnia, mint a hétköznapi beszédnek. Elmondta, hogy idegesíti az elvárás, hogy a szépirodalom legyen szép, ahogy az is, hogyan jelenik meg a költő képe a közbeszédben. Szerinte sokan azt gondolják, hogy a költők semmittevők, élősködők, ahogy a bohém költő sztereotípiája is erősen él a társadalomban. Erről éppen ezért sokat kell még beszélni,  mert a háttérben valójában szívós, verejtékes, koncentrált otthoni munka van.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

...
Beleolvasó

Tóth Krisztina új kötetében különböző terekbe és életekbe leshetünk bele

A Bálnadal Tóth Krisztina talán legmegrendítőbb kötete, amely a 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti egybe. Olvass bele!

...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

Az ösztöndíjak lehetővé teszik azt, hogy az ember egy kicsit félrevonuljon - mondta Tóth Krisztina, a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj egyik zsűritagja.

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Ebben a mesében a boldogság tényleg eladó, és különböző kiszerelésekben kapható

„A boldogságot meg lehet venni?” – teszi fel a kérdést az olasz szerzőpáros képeskönyve. A boldogságárus lenyűgözően szép könyvtárgy, melyben nem a szöveg, hanem a képek dominálnak.

...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

2011-ben jelent meg a Lencsilány alkotójának, Lakatos Istvánnak az első regénye, a Dobozváros, amit Év Gyermekkönyve-díjjal ismertek el, több helyen általános iskolai tananyag lett, ám hamar elfogyott a boltok polcairól. Most viszont újra megjelenhet, mégpedig az olvasók segítségével.

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

A Darwin sárkányai igazi kalandregény, vulkánokkal, hajótöréssel, váratlan fordulatokkal, de ami ennél is fontosabb, hogy a kötet nagy súlyt fektet az állatok iránti szeretetre és felelősségvállalásra is.

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]

...

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

2000 oldalas aktája volt róla az FBI-nak, éjszaka írt, volt ifjúsági miniszter és egy darabig prédikátor is. Ismerd meg a Ha a Beale utca mesélni tudna szerzőjét.

...
Szórakozás

10+1 adaptáció, amiket az év második felében nézünk

Az év második felében is rengeteg adaptáció kerül a mozikba, streaming-csatornákra – most ezekből mutatunk meg párat, olyanokat, amelyek magyarul is olvashatók.

...
Szórakozás

A Meggyőző érvek egy újragondolt Fleabag, talpig empírben

A Meggyőző érveket Jane Austen legérettebb, legkiforrottabb regényeként szokták emlegetni. A legújabb netflixes feldolgozásban Dakota Johnson próbál új életet lehelni a történetbe – felemás sikerrel.