Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag
TÓTH KRISZTINA
Bálnadal
Magvető, 2021, 64 oldal
-

Ebben a kötetben maga a költészet témaként is jelen van – kezdte Szilágyi Zsófia a beszélgetést, majd feltette a kérdést, mi a dolga költőnek a verseivel a megjelenés után. Tóth Krisztina erre azt válaszolta, semmi, a munka ott számára lezáródik, hogy befejezi, megszerkeszti a kötetet. Elmondta, hogy talán ma már korszerűtlen a hozzáállása, hiszen ezután jönne a marketing, de ő igyekszik ilyenkor a következő könyvre koncentrálni. Mivel a könyv nyitó- és záróverse is ezzel a témával foglalkozik, Szilágyi Zsófia tovább feszegette a kérdést, hogy nem foglalkoztatja-e a költőt, mi történik a verseivel. Tóth Krisztina erre úgy reagált, bár fontos, hogy mit gondolunk a vers helyéről és hogy mi él a fejünkben a költészetről, a versnek alapvetően magától kell működnie.

Ezután a versek hangzása került szóba, hogy melyek azok a szövegek, amiket felolvasásra szán a költő, és melyek azok, amelyeket magányos olvasásra. Tóth Krisztina hangsúlyozta, ő semmit nem képzel maga elé írás közben, bár az tény, hogy bizonyos versek alkalmasabbak a felolvasásra, mások pedig magányos olvasást kívánnak, de ez nem a minőséggel függ össze.

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat
Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

Tovább olvasok

A Bálnadal három év alatt született és három ciklusból áll. Szilágyi Zsófia arra volt kíváncsi, milyen műhelytitkok vannak a versek mögött, hogyan született meg a kötet koncepciója. Tóth Krisztina azt mondta, úgy érezte, egy korszak lezárult, és ami ezek után születik, az már egy másik anyag része lesz, ezért is kezdte összerakni ezt a kötetet. Viszonylag konzervatívan szerkesztette, ami azt jelenti, hogy kinyomtatta a verseket és rakosgatta őket, amíg össze nem állt a kötet íve. Szerinte fontos, hogy egymással is szóba álljanak a versek és erősítsék egymást, ahogy fontos a nyitó- és a záróvers is, illetve, hogy mely versek alkotják a kötet tartópilléreit. Mint mondta, akár alkalmibb darabok is helyet kaphatnának egy ilyen kötetben, de most szigorúan szerkesztett, csak azok kerültek be, amelyek besorolhatók a ciklusokba.

Mivel a tér szó központi a kötetben, erről is szó esett. Tóth Krisztina úgy fogalmazott, szereti a struktúrákat (ez már a Vonalkódból is kiderülhetett), mert ezek segítenek létrehozni a szöveget. A 2019-es Fehér farkas című novelláskötetében pedig szintén fontos szerepet kapott a tér, ott különböző terekbe léphettünk be és pillanthattunk be ezáltal életekbe. Mint mondta, amikor dolgozott benne az anyag, időnként versformában is megszületett.  Így jött létre a Terek ciklus, amelyet 2017-ben kezdett el írni, de aztán szünetekkel, hosszú idő alatt állt össze. Arról is beszélt, hogy a vers és a novella abban más, hogy az előbbiben egy állóképben kell megmutatni mindent, olyan, mint egy rövidfilm vagy egy fotó, nincs idő kibontani. Éppen ezért a versnél még nagyobb szerepe van a képkivágásnak. Szerinte nem azt kell ilyenkor megmutatni, amiről beszélni akarunk, ő szereti, ha félrenéz az objektív.

Tóth Krisztina új kötetében különböző terekbe és életekbe leshetünk bele
Tóth Krisztina új kötetében különböző terekbe és életekbe leshetünk bele

A Bálnadal Tóth Krisztina talán legmegrendítőbb kötete, amely a 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti egybe. Olvass bele!

Tovább olvasok

Mint kiderült, a kötet munkacíme eredetileg Völgyút volt, amely az első ciklus címe. Szilágyi Zsófia megkérdezte, mennyiben lett volna más a kötet, ha ez marad a cím és az út, az utazás kerül ezáltal a középpontjába. Tóth Krisztina azt mondta, a kötetcímnek mindenképp poétikai ereje van, az egész anyagot bevilágítja. A Völgyút egy könnyebb cím lett volna, ami mást sugall. A Bálnadal akkor jutott eszébe, amikor kirakta a verseket, ugyanis akkor hirtelen úgy érezte, az jellemzőbb erre az anyagra. Ráadásul a szonettek közt van egy vers, ami rímel a címadó szövegre.

A kötet középső ciklusa a Kínai utazás, amelyben haikukat olvashatunk. Tóth Krisztina elmondta, ezek a versek egy belső utazás eredményei is, illetve annak hatására születtek, hogy meghívták egy hongkongi irodalmi fesztiválra. Ez volt a negyedik alkalom, hogy Kínában járt, és ez volt rá a legnagyobb hatással. Most kezdte azt érezni, hogy valamit megértett a haikuból, ez a ciklus pedig az e fölötti örömből született. Az ilyenfajta „irodalmi gyorsrajzot” ugyanis korábban túl tetszetősnek találta, gyanakvással nézte és zavarta, hogy rendkívül sok rossz haiku születik, bár hozzátette, hogy vannak zseniális haikuk is, például Fodor Ákos, Bertók László, Géczi János és Vörös István költeményei. Az utazás során az változott benne, hogy egyszer csak megértett valamit a keletiek időhöz és személyességhez fűződő alapvetően más viszonyából.

A beszélgetés vége felé az állattematika került szóba. Tóth Krisztina elmondta, hogy az állatok a prózában és a versben is nála jellemzően áldozati szerepben jelennek meg. Az állatok nem tudnak beszélni, nincsenek szavaik, ebből is fakad, hogy a szenvedést és a kiszolgáltatottságot valahogy rajtuk keresztül tudja megmutatni. Később a költészeti hagyományhoz való viszony kérdése is felmerült. Tóth Krisztina arról beszélt, hogy él benne egy leülepedett vershagyomány, de vannak szövegek, amelyeket újraolvas, már csak azért is, mert folyamatosan változik a viszonyunk a szerzőkhöz, életkor kérdése, hogy mi jut el hozzánk egy versből. Mint kiemelte, maga az írás is állandó párbeszéd, néha tudatosan, néha tudattalanul beépít valamit a hagyományból. Szerinte fontos a ráismerés öröme, hogy mi mutatkozik meg a szavak mögött. „Az ember nyomogatja az emlékezet gombjait, amikor ír, ez jelenti a kulturális közösséget” – mondta. Mivel a hétköznapiság versbe emelése fontos a kötetben, Szilágyi Zsófia a beszélgetés végén erre is rákérdezett. Tóth Krisztina azt vallotta, nem az alapanyagnak kell költőinek lenni, hanem a látásmódnak. Igazából bármi lehet versalapanyag és nem kell a versnek máshogyan szólnia, mint a hétköznapi beszédnek. Elmondta, hogy idegesíti az elvárás, hogy a szépirodalom legyen szép, ahogy az is, hogyan jelenik meg a költő képe a közbeszédben. Szerinte sokan azt gondolják, hogy a költők semmittevők, élősködők, ahogy a bohém költő sztereotípiája is erősen él a társadalomban. Erről éppen ezért sokat kell még beszélni,  mert a háttérben valójában szívós, verejtékes, koncentrált otthoni munka van.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

...
Beleolvasó

Tóth Krisztina új kötetében különböző terekbe és életekbe leshetünk bele

A Bálnadal Tóth Krisztina talán legmegrendítőbb kötete, amely a 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti egybe. Olvass bele!

...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

Az ösztöndíjak lehetővé teszik azt, hogy az ember egy kicsit félrevonuljon - mondta Tóth Krisztina, a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj egyik zsűritagja.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!

Folytatódik Ruff Orsolya kalandregénye, melyben a tűzrőlpattant báró Orczy Miminek egy francia bűntényt és eltűnést kell felderítenie.

...
Gyerekirodalom

Elhunyt a Babar könyvek szerzője

Laurent de Brunhoff festő és mesemondó, aki Babarról, az elefántkirályról szóló képeskönyvsorozattal lett híres, 98 éves volt.

...
Gyerekirodalom

10 nyuszis mesekönyv húsvétra és azon túl

Az édes tapsifülesek kiskorú rajongóinak és szüleiknek élő nyuszi helyett inkább gyönyörű gyerekkönyveket ajánlunk.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.