Tizenegy írótól, költőtől, múzsától kellett búcsút vennünk idén – köztük 1982 és 1991 Nobel-díjasától.
Gyarmati Fanni (1912. szeptember 8. – 2014. február 15.)
102 évet élt Radnóti Miklós özvegye, Gyarmati Fanni. „Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult” – írtuk az asszonyról, akinek 1935-46 között írt naplói két kötetben olvashatók. „Híresen visszahúzódó életet élt, interjút például nem adott (ez alól egyetlenegyszer tett kivételt, 1962-ben), rádió- és tévéfelvétel nem készült róla. Ferencz Győző szinte véletlenül szerzett tudomást arról, hogy Gyarmati Fanni 1935-től kezdve jó tíz éven át naplót vezetett. Az irodalomtörténész akkor éppen Radnótiról szóló (és azóta megjelent) monográfiájához gyűjtött anyagot, és emiatt több alkalommal is meglátogatta Radnótinét. Ekkor akadt kezébe a kézirat (...).” A naplóról Ferencz Győzővel beszélgettünk, az interjút ITT találjátok.
Borbély Szilárd (1963. november 1. – 2014. február 19.)
Tragikus hirtelenséggel hunyt el február közepén a Halotti pompa, a Nincstelenek és számos verseskötet szerzője, Borbély Szilárd, „Interjúiban fájdalmas természetességgel beszélt a nyomorról, a cukros-zsíros kenyérről, ami, ha éhes az ember, mindig ugyanolyan finom. Nem tudta, hogy a nincs miatt lázadozik a teste, vágyai sem voltak, „nem szabadott, hogy legyenek”. A gyerekkorában magába szívott vallásosság egész életében mellette maradt, beszivárgott verseibe, átszőtte drámáit, regényét. 2000 karácsonyán szüleit rablótámadás érte, a támadók megölték édesanyját, édesapja hat évvel élte túl. Borbély nem vigaszért menekül az irodalomhoz, helyette kiírta magából a felfoghatatlant. A tragédiáról szól az Egy gyilkosság mellékszálai című, interjúkat és esszéket tartalmazó kötet” - írtuk Minden testben Krisztust ölik meg című cikkünkben. A kötetben olvasható a magyar irodalom legmegrázóbb novellája, melyben Borbély a boncolási jegyzőkönyvet, és a gyanúsítottak vallomását elemzi. Borbély Szilárd 51 éves volt.
Gabriel Garcia Márquez (1927. március 6. – 2014. április 17.)
87 éves korában elhunyt 1982 irodalmi Nobel-díjasa, „minden idő legnagyobb kolumbiaija”, a mágikus realizmus legnagyobb hőse, Fidel Castro jó barátja, az író, aki hangot adott Latin-Amerikának. Márquezt, vagy ahogy rajongói emlegették, Gabót, kedvenc sárga rózsáival, és a Száz év magány sárga pillangóival búcsúztatták Mexikóvárosban, szülőhelyén, a kolumbiai Aracatacában pedig megtartották az író szimbolikus temetését. Kolumbiára háromnapos gyász ereszkedett. „Egy nagy ember halt meg, olyan, aki értéket adott a nyelvnek” – emlékezett rá Mario Vargas Llosa, a leghíresebb Márquez-fotó felelőse. Márquez 1978-ban állítólag megkörnyékezte Llosa feleségét, amit kollégája egy jól irányzott ütéssel torolt meg. Az író alig pár hónapja hunyt el, féltve őrzött magánarchívumának egy része máris Austinban landolt, pedig volt idő, amikor Castróval való szimpatizálása miatt be sem engedték az Egyesült Államokba. Márquez már a gondolatától is irtózott, hogy valaki a magánéletében turkáljon, ezért még a fiatalkorában a feleségének írt szerelmes leveleket is vissza akarta vásárolni nejétől, nehogy illetéktelenek, vagy ami még rosszabb, Márquez-kutatók kezébe kerüljön.
Maya Angelou (1928. április 4. – 2014. május 28.)
86 évesen halt meg Maya Angelou, aki nemcsak író és költő, de emberjogi aktivista is volt, sőt a Gyökerek című sorozatban nyújtott színészi alakításáért még Emmy-díjra is jelölték. Oprah Winfrey mentora, Bill Clinton beiktatási költője aktívan részt vett a feketék polgárjogi küzdelmében, dolgozott együtt Martin Luther Kinggel és Malcolm X-szel is. Ő volt az első afroamerikai írónő, akinek regénye közönségsikert aratott. Ráadásul rögtön első munkája, az erősen önéletrajzi I Know Why the Caged Bird Sings (Tudom, miért énekel a rab madár).
Daniel Keyes (1927. augusztus 9. – 2014. június 15.)
88 éves korában meghalt az író, aki azokra figyelt, akik láttán mások inkább félrenéztek. Mentális sérültek, laboratóriumi egerek és fásult pszichiáterek népesítették be az író-pszichológus regényeinek lapjait, leghíresebb, Virágot Algernonnak című könyvéből pedig 1968-ban adaptálták mozivászonra Charly címmel. Charlie Gordon szerepe Oscart ért Cliff Robertsonnak.
Nadine Gordimer (1923. november 20. – 2014. július 13.)
91 éves korában érte a halál 1991 Nobel-díjasát, Dél-Afrika legünnepeltebb íróját, Nadine Gordimert. Gordimer nemcsak író, de lelkes aktivista is volt, az apartheid megszűnése óta az AIDS ellen küzdött, és még egy all star novelláskötetet is összehozott, melynek bevételét egy AIDS-alapítványnak juttatta el. A kötetbe honoráriumáról lemondva írt például Márquez, Updike, Rushdie vagy épp Saramago. Kilencvenedik születésnapjára még egy kisfilm is készült az írónőről, akinek magyarul is számos könyve olvasható.
Gyamati Fanni, Borbély Szilárd, Márquez, Borbély, Angelou, Keyes és Gordimer mellett búcsúznunk kellett a Cervantes-díjas argentin költőtől, Juan Gelmanról aki verseiben a zsidó családi örökségének témáját, a rohanó nagyvárosi élet és a nagyvárosi társadalom ellentmondásait járta körül. 90 éves korában hunyt el a legjelentősebb román költő, Nina Cassian, és meghalt a Kis Nagy Ember szerzője, Thomas Berger is. Bár itthon sokan csak Szőcs Géza költészeti Nobel-díjának, a Janus Pannonius Költészeti Díjnak tavalyi díjazottjaként ismerik, az augusztusban elhunyt Szimin Behbaháni nemcsak költő, de emberjogi harcos is volt, sőt sokáig Irán nemzeti költője is, akit Irán nőstény oroszlánjának becézték. 88 évesen halt meg Siegfried Lenz, akit a második világháború utáni német irodalom egyik legnagyobb alakjának, és a történetmesélés mesterének tartottak.
