Szimin Behbaháni nyerte Szőcs Géza költészeti Nobel-díját

aprobuba | 2013. augusztus 29. |

Fotó: Wikipedia

Janus Pannonius születésnapján,  Pécsett adták át másodszor a Janus Pannonius Költészeti Díjat, melyet Szimin Behbaháni perzsa nemzetiségű költőnek ítéltek. A költőnő Elhagyott szentély című kötetét a fordító, Szőcs Géza kormánybiztos, a magyar PEN Club elnöke, a díj alapítója és egyben a zsűri elnöke mutatta be.

Bár a szervezők a Janus Pannonius Díjat a Nobel-díj lírai kistestvéreként pozícionálják, a titoktartás még nem, az illúziórombolás viszont komoly erénye a zsűrinek. Aki a gálaest műsorából, az Alibaba és a Voi Singers közös koncertje – perzsa és magyar megzenésített versekből nem találta volna ki, hogy ki nyer a hét különböző nemzetiségű költő közül (a perzsa származású), az a szeptember 6-7-én megrendezésre kerülő XXI. Balatonfüredi Nemzetközi Költőtalálkozó, Salvatore Quasimodo Költőverseny programpontjaként megtalálhatta a 2013. évi Janus Pannonius-díjas perzsa költőnő Elhagyott szentély című kötetének bemutatóját, derült ki egy ártatlan guglizásból

Az első magyar költőről elnevezett díj azzal a céllal jött létre, hogy egyfajta „költői Nobel-díj szerepét" töltse be. Az ötvenezer euróval járó, részben magán-, részben kormányzati forrásból finanszírozott Janus Pannonius-díjat Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke alapította 2012-ben (Szőcs egyben a kormányfő kultúráért felelős főtancsadója, amiért havi bruttó 997 ezer forintot kap). Első alkalommal Lawrence Ferlinghetti amerikai költőnek ítélték, ám a beatnemzedék kiemelkedő alkotója visszautasította a nagydíjat, miután értesült a magyar kormányzati támogatásról.

Szimin Behbaháni t már 2012-ben jelölték a díjra, a jelöltek között pedig ugyancsak szerepelt Adonis Alí Ahmad Sa'íd Esber, George Hill, Jevgenyij Jevtusenko, Tomaž Šalamun, Tomás Venclova. A 2012-es lista tehát gyakorlatilag változatlan maradt, egyedül Tadeusz Różewicz lengyel költővel egészült ki. "Ők heten talán nem a legfontosabb, de szerintünk a legizgalmasabb képviselői a mai költészetnek" – mondta el tavaly Szőcs Géza zsűrielnök, akinek véleménye láthatóan mit sem változott egy év alatt. A díjat odaítélő nemzetközi zsűri tagjai Bollobás Enikő irodalomtörténész, Tomaso Kemény költő, Szőcs Géza költő, zsűrielnök, Edwin Thumboo költő, Dorin Tudoran költő voltak.

A kötetet a fordító, Szőcs Géza kormánybiztos, a Magyar PEN Klub elnöke, a díj alapítója és egyben a zsűri elnöke mutatja majd be. A tavalyi kínos incidens után a PEN talán így akarta magát bebiztosítani, hogy az idei díjazott biztos átvegye az elismerést.

Szimin Behbaháni perzsa anyaoroszlánnak nevezett költő és polgárjogi harcos 1927-ben született Teheránban, Iránban. Az egyik legnagyobb élő perzsa költőként tartják számon. Leánykori nevén Szimin Khalili szülei is írók voltak; édesapja szerkesztette az Eghdām (Tett) című újságot, édesanyja szintén költőnőként vállalt komoly társadalmi és politikai szerepet, feministaként számos női szervezet tagja volt, és ő szerkesztette az Irán jövője című lapot. Szimin Behbaháni tizenkét évesen írta első versét, tizennégy évesen pedig már publikált. Költészetének különlegességét az adta, hogy tradicionális, ghazal stílusban íródott verseiben a szerelem helyett az aktualitások szerepeltek. (A ghazal egy arab irodalmi műfaj; rövidebb lélegzetű, elegáns formájú szerelmes vers, klasszikus témája a beteljesületlen szerelem. A ghazal a VII. század végi Arábiában alakult ki a naszíbból, a kaszída (óda) elé illesztett szerelmi elégiából. )

  • Iránt sosem ábrázolta egy kizárólagos nézőpontból, az ő Iránja folyamatos mozgásban van, csak a különböző vallási és politikai ideológiák egymásnak feszülése állandó. Behbaháni Iránja ezer Iránból épül fel.
  • Számos emberi jogi kitüntetésben részesült.
  • Ő az Iráni Írószövetség elnöke, kétszer jelölték Nobel-díjra, 1999-ben és 2002-ben.
  • Tizenkilenc verseskötete és közel hatszáz verse jelent meg.
  • 2010-ben az iráni hatóságok nem engedték felszállni a Párizsba tartó gépére, egész éjszaka vallatták és megfosztották útlevelétől az akkor 82 éves és szinte teljesen vak írónőt. Angol fordítója megdöbbenve annyit fűzött az esethez: „Mind azt hittük, ő érinthetetlen."
  • A kötetből az Irodalmi Jelen közölt részleteket

Augusztus 29-én,