Meghalt Maya Angelou

.konyvesblog. | 2014. május 28. |

(Kép forrása)

Nyolcvanhat éves korában meghalt Maya Angelou kortárs amerikai költő, író, rendező, emberi jogi aktivista, aki aktívan részt vett a feketék polgárjogi küzdelmében az Egyesült Államokban. Halálhírét az észak-karolinai Wake Forest Egyetem jelentette be szerdán, amelynek 1982-től professzora volt.

Angelou 1928-ban született St. Louisban. Gyermekkorában megtapasztalta a szegénységet, a szegregációt, a brutalitást és a nemi erőszakot. Már első műve, az 1969-ben megjelent I Know Why the Caged Bird Sings (Tudom, miért énekel a rab madár) című önéletrajzi regénye bestseller lett, ő volt az egyik első afroamerikai írónő, aki nagy közönségsikert arató könyvet írt.

Írói munkásságára nagy hatással volt mások mellett Charles Dickens, William Shakespeare, Edgar Allan Poe, Douglas Johnson és James Weldon Johnson. Hat önéletrajzi műve, öt esszékötete, számos verseskötete jelent meg. Részt vett több színdarab, film készítésében, számos díjjal tüntették ki, legutóbb 2012-ben az amerikai Nemzeti Könyvdíj életműdíját kapta. Aktívan részt vett a feketék polgárjogi küzdelmében, együtt dolgozott Martin Luther Kinggel és Malcolm X-szel.

Bill Clinton amerikai elnök 1993-as beiktatására írta az On the Pulse of Morning című versét, amelyet személyesen olvasott fel az eseményen. A Clinton házaspár közeli barátja maradt, és 2008-ban támogatta Hillary Clintont a demokrata párti elnökjelöltségéért folytatott küzdelmében Barack Obamával szemben. Oprah Winfrey mentora volt, még akkor ismerkedtek meg, amikor Winfrey egy helyi tévétársaság riportere volt.

Angelou színészként is szerepelt számos színdarabban, filmben és tévéműsorban, 1977-ben például a Gyökerek című tévésorozatban, amiért Emmy-díjra is jelölték.

Georgia, Georgia című forgatókönyve (1972) volt az első, fekete nő által írt eredeti forgatókönyv, amelyet megfilmesítettek, és a 90-es évek végén játékfilmet is rendezett: az Odalent a deltán egy nőről szól, akinek kisiklott drogozás miatt az élete, és visszatér őseinek a Mississippi deltájában lévő házába.

(MTI)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

...

drMáriás: Ha kicsúszok a kanonizációból, akkor sem olyan nagy a baj

Milyen a rendszerhez alkalmazkodó ember tudatállapota? És ki az a Szabó Rozália? 

...

Emlékezés és AI – Németh Gábor korai művei új jegyzetekkel térnek vissza

Bemutatták a Tavaszi Margón Németh Gábor Elnézhető látkép című kötetét, amely az életmű első három kiadványát foglalja egybe.