Mentális sérültek, laboratóriumi egerek és fásult pszichiáterek népesítették be az író-pszichológus, Daniel Keyes regényeinek lapjait. Keyes, aki minden könyvében az emberi lélek poklát vizsgálta, néhány nappal ezelőtt, 88 éves korában hunyt el. Elmondjuk, mit érdemes elolvasni tőle.
„Más időkben mind más emberek vagyunk.” Sally Porternek például öt énje van. A halkszavú pincérnő mellett a jóságos Derry, a buja Bella, az értelmiségi Nola, és Jinx, az erőszakos, akaratos hisztérika lakik a fejében, utóbbi ráadásul mindig a legrosszabbkor bukkan elő, és dobja le magáról a melltartót. Sally gazdatestként funkcionál, énjei kontrolálhatatlanul törtnek elő belőle egyre gyakoribb ájulásai után, neki pedig ébredés után szembe kell néznie a többiek tombolásával. Öt részre hasadt személyiségét egy hivatásától megcsömörlött, kiégett pszichiáter próbálja egybegyúrni, Az ötödik Sally pedig a fájdalmas lélekpuzzle közben rengeteget tanul magáról. Keyes multiplex személyiségzavart (és nem skizofréniát!) tárgyaló regénye eredetileg 1980-ban jelent meg, a magyar kiadásra pedig ráférne már egy új fordítás.
„Ahhoz, hogy valaki a sorsát irányítsa nagy koponyának kell lennie. Ahhoz pedig, hogy terveket hajtson végre, bolondnak.” Az 1981-es Szép álmokat, Billy! címszereplője, Billy Milligan nem fiktív személy, de semmi köze a New York Giant azonos nevű dobójátékosához. Ez a Billy 1955-ben született, a hetvenes években pedig fegyveres rablásért, és három rendbeli nemi erőszakért állították bíróság elé. Billy fejében huszonnégy különböző személyiség lakik, a kifinomult angol úriembertől a hároméves, diszlexiás kislányon át a leszbikus íróasztalfiók-költőig. A nemi erőszakért például utóbbi a felelős. Billy-ben él ausztrál, siket és zsidó, férfi, nő és gyerek is, Keyes pedig nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy mindegyiket bemutassa. Ehhez két éven keresztül kérdezgette a fiút és ismerőseit, ám a végén az olvasónak kell válaszolnia a legfontosabb kérdésre. Bűnös-e Billy? Milligant 1991-ben nyilvánították gyógyultnak, Keyes pedig az első kötet megjelenése után 13 évvel publikálta a Billy Milligan háborúit, melyben Billy külvilággal, médiával és rendszerrel vívott harcáról mesél.
„Ha okos vagy egycsomo barátod lehet akivel beszélgethecc és sose vagy magányosan egyedül fojton.” -Keyes legismertebb és legsikeresebb regénye, a Virágot Algernonnak novellaként született meg 1958-ban, nyomtatásban pedig egy évvel később debütált a The Magazine of Fantasy & Science Fiction című sci-fi kiadványban. Keyes eredetileg a Galaxy nevű lapnak szánta a sztorit, ám a lap szerkesztője hepiendet szeretett volna, így az író kénytelen volt másnak eladni a csodálatos gyógyulás történetét. Algernon, a laboratóriumi egér, és a zseniségbe belekóstoló Charlie Gordon keserédes meséje 1960-ban a legjobb novellának járó Hugo-díjat, regénnyé bővített barátságuk pedig 1966-ban a legjobb regénynek járó Nebulát nyerte el, utóbbit Samuel R. Delany Babel-17 című kötetével megosztva. A novella sikerei ellenére a regényt kezdetben öt kiadó utasította vissza, míg végül a Harcourt, Brace & World szavazott bizalmat neki. Igazuk lett, a könyvet azóta több mint 30 nyelvre fordították le, számos iskolában tették kötelezővé, adaptálták színpadra, filmváltozata, az 1968-as Charly pedig Oscart ért a főszerepet alakító Cliff Robertsonnak.
Charly (1968) - részlet
Algernon karakteréhez az egyetemi boncolásgyakorlat adta az ötletet, az egér pedig az angol költő, drámaírónak Algernon Charles Swinburne-nek köszönheti a nevét. A mentálisan sérült Charlie, és a kísérleti egér hasonló agyműtéten esnek át, és az operációnak köszönhetően mindkettejük intelligenciája rohamos fejlődésnek indul. A kisegéren azonban egy idő után a visszaesés jelei mutatkoznak. „Az intelligencia az emberiség egyik legnagyobb adománya. De a tudásra való törekvés túlságosan is gyakran kiszorítja a szeretetre való törekvést.”- állítja Charlie, Keyes könyve pedig az élni akarás és az optimizmus regényévé kanonizálódott. Utóiratul álljon ott annyi, hogy aki teheti, vigyen virágot Algernon sírjára a hátsó udvarba.
