Keyes azokra figyelt, akik láttán mások inkább félrenéztek

.konyvesblog. | 2014. június 23. |

Mentális sérültek, laboratóriumi egerek és fásult pszichiáterek népesítették be az író-pszichológus, Daniel Keyes regényeinek lapjait. Keyes, aki minden könyvében az emberi lélek poklát vizsgálta, néhány nappal ezelőtt, 88 éves korában hunyt el. Elmondjuk, mit érdemes elolvasni tőle.

covers_283617.jpg„Más időkben mind más emberek vagyunk.” Sally Porternek például öt énje van. A halkszavú pincérnő mellett a jóságos Derry, a buja Bella, az értelmiségi Nola, és Jinx, az erőszakos, akaratos hisztérika lakik a fejében, utóbbi ráadásul mindig a legrosszabbkor bukkan elő, és dobja le magáról a melltartót. Sally gazdatestként funkcionál, énjei kontrolálhatatlanul törtnek elő belőle egyre gyakoribb ájulásai után, neki pedig ébredés után szembe kell néznie a többiek tombolásával. Öt részre hasadt személyiségét egy hivatásától megcsömörlött, kiégett pszichiáter próbálja egybegyúrni, Az ötödik Sally pedig a fájdalmas lélekpuzzle közben rengeteget tanul magáról. Keyes multiplex személyiségzavart (és nem skizofréniát!) tárgyaló regénye eredetileg 1980-ban jelent meg, a magyar kiadásra pedig ráférne már egy új fordítás.

1111008499204G.JPG„Ahhoz, hogy valaki a sorsát irányítsa nagy koponyának kell lennie. Ahhoz pedig, hogy terveket hajtson végre, bolondnak.” Az 1981-es Szép álmokat, Billy! címszereplője, Billy Milligan nem fiktív személy, de semmi köze a New York Giant azonos nevű dobójátékosához. Ez a Billy 1955-ben született, a hetvenes években pedig fegyveres rablásért, és három rendbeli nemi erőszakért állították bíróság elé. Billy fejében huszonnégy különböző személyiség lakik, a kifinomult angol úriembertől a hároméves, diszlexiás kislányon át a leszbikus íróasztalfiók-költőig. A nemi erőszakért például utóbbi a felelős. Billy-ben él ausztrál, siket és zsidó, férfi, nő és gyerek is, Keyes pedig nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy mindegyiket bemutassa. Ehhez két éven keresztül kérdezgette a fiút és ismerőseit, ám a végén az olvasónak kell válaszolnia a legfontosabb kérdésre. Bűnös-e Billy? Milligant 1991-ben nyilvánították gyógyultnak, Keyes pedig az első kötet megjelenése után 13 évvel publikálta a Billy Milligan háborúit, melyben Billy külvilággal, médiával és rendszerrel vívott harcáról mesél.

141835F.gif„Ha okos vagy egycsomo barátod lehet akivel beszélgethecc és sose vagy magányosan egyedül fojton.” -Keyes legismertebb és legsikeresebb regénye, a Virágot Algernonnak novellaként született meg 1958-ban, nyomtatásban pedig egy évvel később debütált a The Magazine of Fantasy & Science Fiction című sci-fi kiadványban. Keyes eredetileg a Galaxy nevű lapnak szánta a sztorit, ám a lap szerkesztője hepiendet szeretett volna, így az író kénytelen volt másnak eladni a csodálatos gyógyulás történetét. Algernon, a laboratóriumi egér, és a zseniségbe belekóstoló Charlie Gordon keserédes meséje 1960-ban a legjobb novellának járó Hugo-díjat, regénnyé bővített barátságuk pedig 1966-ban a legjobb regénynek járó Nebulát nyerte el, utóbbit Samuel R. Delany Babel-17 című kötetével megosztva. A novella sikerei ellenére a regényt kezdetben öt kiadó utasította vissza, míg végül a Harcourt, Brace & World szavazott bizalmat neki. Igazuk lett, a könyvet azóta több mint 30 nyelvre fordították le, számos iskolában tették kötelezővé, adaptálták színpadra, filmváltozata, az 1968-as Charly pedig Oscart ért a főszerepet alakító Cliff Robertsonnak.

Charly (1968) - részlet

Algernon karakteréhez az egyetemi boncolásgyakorlat adta az ötletet, az egér pedig az angol költő, drámaírónak Algernon Charles Swinburne-nek köszönheti a nevét. A mentálisan sérült Charlie, és a kísérleti egér hasonló agyműtéten esnek át, és az operációnak köszönhetően mindkettejük intelligenciája rohamos fejlődésnek indul. A kisegéren azonban egy idő után a visszaesés jelei mutatkoznak. „Az intelligencia az emberiség egyik legnagyobb adománya. De a tudásra való törekvés túlságosan is gyakran kiszorítja a szeretetre való törekvést.”- állítja Charlie, Keyes könyve pedig az élni akarás és az optimizmus regényévé kanonizálódott. Utóiratul álljon ott annyi, hogy aki teheti, vigyen virágot Algernon sírjára a hátsó udvarba.