Márquez útlevele
Hiába számított az amerikai imperializmus hangos kritikusának, és politikai aktivizmusa miatt hiába nem engedték be az országba évtizedekig, Gabriel García Márquez most mégis Texasba vándorol. Illetve csak a magánarchívuma, amit Austin város egyeteme vásárolt meg a tavasszal elhunyt Nobel-díjas családjától.
A több mint ötven év írásos és tárgyi emlékeit felölelő gyűjtemény, melyben az író tíz regényének, köztük a Száz év magánynak kéziratanyaga is szerepel, az egyetem központi irodalmi archívumának, a The Harry Ransom Centernek tulajdonába került. A vételárat nem hozták nyilvánosságra. A Márquez-kollekcióba tartozik az a beszéd, amelyet a szerző a Nobel-díja átvételekor mondott el, ezen kívül kétezer levél is, köztük például Carlos Fuentesnek és Graham Greene-nek küldöttek, valamint jegyzeteket Márquez 1998-as látogatásáról a Fehér Házban, ahol arról kérdezte Bill Clintont, vannak-e tanácsadói, akik nem fanatikusan Castro-ellenesek. Az egyetemhez került az író két Smith Corona írógépe és öt Apple számítógépe, valamint számos fotóalbum és emlékkönyv is. A gyűjtemény írott anyaga zömmel spanyol nyelvű, az egyetem könyvtára pedig a teljes anyag egy részének digitalizálását tervezi, hogy könnyebbé tegye a hozzáférést.
Kapcsolódó cikk:
Az intézmény latin-amerikai irodalomkutatója, Jose Montelongo szerint a gyűjtemény olyan, mint egy nyitott ablak egy neves alkimista laboratóriumára, aki nem szereti, ha mások is megismerik legjobb bájitalainak receptjét. A gyűjtemény megmutatja Márquez gyengeségeit, a művek elvetett változatait, lecserélt szavait. A magánarchívum azért is olyan jelentős, mert Márquez szerint az, hogy a kutatók mindent tudni akarnak az életéről és munkásságáról, olyan, mintha meglátnák fehérneműben. Épp ezért semmisítette meg gyakran a napi jegyzeteit, de még a Száz év magányhoz készített családfáknak is menniük kellett. Fia, Rodrigo szerint a tökéletességre törekedett, a maximalisták pedig nem szokták mutogatni a félkész műveiket. Bár apja mesélt készülői könyvei szereplőiről, de a könyvet csak akkor mutatta meg bárkinek is, ha már legalább kilencven százalékban készen volt.
Bár nem ellenezte, hogy a felesége, Mercedes megőrizze könyvei kéziratát, a családi legendák szerint annyira nem szerette volna, hogy a magánéletében turkáljanak, hogy az eljegyzésükön felajánlotta a nőnek, hogy visszavásárolja a szerelmesleveleket, amiket korábban neki írt. Márquez nem szeretett levelezni, alig pár levelet írt a családjának, és családi életét is inkább telefonon, mint papíron élte.
A Ransom Center hatalmas irodalmi gyűjteménnyel rendelkezik, jelentős Jorge Luis Borges, William Faulkner és James Joyce archívuma van, de őriznek kéziratokat a Nobel-díjas Samuel Beckett-től, T. S. Eliottól, Ernest Hemingwaytől és John Steinbecktől is.
Forrás: NYTimes, MTI
