Szilvia Molnar: A világot jelenti nekem, hogy megjelenik magyarul a könyvem

A magyar származású, de a texasi Austinben élő Szilvia Molnar első regénye, a The Nursery jövő tavasszal jelenik meg a Penguin Random House gondozásában, a megjelenés előtt álló kötet jogait pedig már eladták Németországba, Franciaországba és Brazíliába is – magyarul az Open Books fogja kiadni. De mit érdemes tudni a magyar születésű szerzőről, mennyire használja még a magyar nyelvet, és milyen magyar részlet bújik meg a könyvében? Szilvia Molnarral emailben, angolul interjúztunk, az utolsó kérdés kivételével, amelyre magyarul válaszolt.

Fotó: Ben Mistak

Ruff Orsolya | 2022. szeptember 08. |

-

Annyit lehet tudni rólad, hogy Budapesten születtél, Svédországban nevelkedtél, jelenleg pedig egy New York-i székhelyű irodalmi ügynökség munkatársa vagy. Mesélnél kicsit bővebben magadról: honnan jössz, és hogy alakult eddig az irodalmi pályafutásod? 

Gyakran nem tudom, mit is mondhatnék arra, hogy honnan származom. Ennek az az oka, hogy nagyon kevés emléket őrzök abból az időből, és már nem vagyok biztos abban, hogy vajon igazak-e azok a történetek, amelyeket a gyerekkoromról vagy a felnövésemről meséltek nekem. Nem akarok titokzatoskodni, csak nagyon kevés olyan információm van, amibe belekapaszkodhatnék. De az általam ismert néhány tény nem más, minthogy néhány évvel a berlini fal leomlása előtt születtem, és a szüleim nem sokkal 1989-et követően úgy döntöttek, hogy kivándorolnak Svédországba. Csupán annyi holmit vittünk magunkkal, amennyit elbírtunk a hátunkon, és végül Dél-Svédországban kötöttünk ki, ahol a gyerekkorom és a kamaszéveim nagy részét töltöttem. Egy alig több mint 500 lelkes kisvárosban nőttem fel, és miközben imádtam magam körül az egyszerű, nyílt tájat, halálosan unatkoztam és megígértem magamnak, hogy

amint lehet, magam mögött hagyom a várost.

Mindig is jól tanultam és a jegyeimnek köszönhetően bekerültem egy londoni egyetemre, de elvetődtem más városokba is, mielőtt New Yorkban találtam volna magam. Még annyi a csavar a dologban, hogy nyolcévnyi New York-i tartózkodás után végül a texasi Austinban kötöttem ki. Egy időre legalábbis. 

Az írás mióta van jelen az életedben? Emlékszel még, mi volt az első komolyabb írásod, amit megmutattál másoknak vagy akár meg is jelent nyomtatásban? 

Kamaszkoromban alig volt olyan művészeti forma, amellyel ne kacérkodtam volna, és mélyen legbelül mindig is művész akartam lenni, de túlságosan féltem attól, hogy teljesen elkötelezzem magam a művészetek mellett. Az írás (és az olvasás) egész életemben vigaszt nyújtott. Azért, hogy elmeneküljek a városomból vagy elérjek más embereket, gyakran neveztem be mindenféle versenyekre. Az egyik legkorábbi, amire emlékszem, 15 vagy 16 éves koromban volt, amikor megnyertem a svéd állami rádió által kiírt novellapályázatot. Kiválasztották a történetemet, amely egy olyan munkáscsaládról szólt, ahol a lány leírja, hogyan melegíti fel az apja a házukat azzal, hogy lyukakat fúr az emeleti hálószobájába, hogy a meleg levegő feláramolhasson. Az volt a címe, hogy Så stort som en apelsin (Akkora, mint egy narancs). Az ilyen apróságok miatt úgy éreztem, hogy jó vagyok az írásban. Így vagy úgy, az évek során a tanáraim ugyanezt mondták nekem. 

Jövőre jelenik meg angolul The Nursery című első regényed, elöljáróban mit árulhatsz el róla? Mi inspirált a megírásában? 

Röviden egy olyan nőről szól, aki a szülése után nehezen hagyja el a lakását. Korábban boldog élete volt, egyszerű fordítóként dolgozott és házas volt, de az egész identitása és lénye darabjaira hullott, amikor megszületett a gyereke, és fogalma sincs, mitévő legyen. Összebarátkozik az emeleti szomszéddal, egy idősebb férfival, aki nemrég veszítette el a feleségét, és ők ketten valamiféle barátságot kötnek, de mindketten kezdenek kifutni az időből. (Apró részlet a könyvben, amit talán nem sokan vesznek majd észre, hogy a szomszéd, Peter, magyar.)

Az első gyerekem születésekor egyértelműen

végigmentem egy identitásválságon,

és hihetetlenül nehéznek találtam az első hónapokat. Őszintén szólva, két évembe telt, mire ismét visszataláltam a boldog énemhez, és teljesen ki tudtam lépni a depresszióból, ám úgy döntöttem, hogy a könyvben csak a szülés utáni első heteket ábrázolom.

Úgy éreztem, nincs olyan könyv, amely teljes mértékben leírná, min mentem keresztül, így aztán arra jutottam, hogy egy nő ezen életszakaszáról nekem kell megírnom a lehető legigazabb könyvet, abban a reményben, hogy így másoknak is segíteni tudok. Nem riasztanak a legrosszabb vagy legsötétebb mozzanatok, és tudom, hogy nem mindenki áll készen arra, hogy befogadja majd, de ez is rendben van. Ez a könyv egyúttal a szeretetről szól, és arról, milyen fontos szerepet játszik a szeretet abban, hogy valaki kikapaszkodjon a szakadék mélyéről. 

A magyar nyelv mennyire van jelen az életedben? A hétköznapokban beszélsz, írsz magyarul? Van még kapcsolatod Magyarországgal? 

Magyarországon van még néhány barátom, de leginkább a szüleimmel beszélek magyarul. Most, hogy van egy magyar kiadóm (Open Books),

hihetetlenül izgatott vagyok amiatt, hogy gyakorolhatom a magyar nyelvet.

Tényleg a világot jelenti nekem, hogy megjelenik magyarul a könyvem, mivel ez az a nyelv, amely csillog a szememben. És amint végeztem ennek a könyvnek a szerkesztésével, van néhány izgalmas magyar könyv elmentve az iPad-en, alig várom, hogy olvashassam őket – Szvoren Edinától a Nincs, és ne is legyen és Kun Árpádtól a Boldog Észak. Izgatott várom azt is, hogy ezúttal rendszeresen olvassam a Könyves Magazint! 

Említetted te is, hogy Magyarországon az Open Books adja majd ki a könyvedet – tervezed, hogy emiatt majd Magyarországra látogatsz?

Igen, igen, igen. Remélem, igen!

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Dragomán György tanácsai leendő olvasóknak

Dragomán György Facebook-posztban tett közzé húsz gondolatot arról, hogyan neveljünk olvasó embereket. A szerző már korábban is osztott már meg hasonló gondolatokat, nem csak az olvasóvá nevelésről, de arról is, magunkat hogyan szoktathatjuk rá az olvasásra – tanácsai mindig megszívlelendőek lehetnek. 

...
Nagy

Bódis Kriszta: Az alkotásban találtam meg azt az utat, amivel kapcsolódni tudok magamhoz és a világhoz

Delonghival közös Túl a plafonon sorozatban Bódis Krisztával beszélgettünk, aki már dokumentumfilmesként felhívta a figyelmet a kiszolgáltatottak és szegények helyzetére Magyarországon, majd a Van Helyed Alapítvánnyal még többet tett értük. A beszélgetésben elhangzottakból szemezgetünk.

...
Nagy

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Mit él át egy hegymászó felesége, ha a férje nem tér vissza az expedícióról? - Megnéztük Erőss Zsolt életéről szóló filmet

Múlt héten debütált Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amiben egészen új perspektívából közelítette meg Erőss Zsolt eltűnését és halálát, mivel az eseményeket a hegymászó felesége, Sterczer Hilda szemszögéből látjuk. A filmet A Hópárduc felesége című interjúkötet inspirálta. 

...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Hírek

Annie Ernaux nyerte 2022-ben az irodalmi Nobelt!

A francia Annie Ernaux nyerte 2022-ben az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint azért a bátorságért és éleslátásért, amivel feltárja a személyes memória gyökereit, elidegenedését és határait.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Nők vs. feminizmus: ki mondja meg, milyen a nők valósága?

...
Laborczi Dóra

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

...
Litkai Gergely

Litkai Gergely: Felelős minimalizmus

Hírek
...
Nagy

Haász János könyve az apaságról egy rockzenészt is megríkatott

...
Hírek

Jo Nesbo nyomozója 2023-ban visszatér

...
Hírek

Halász Rita-est, Szabó Magda105, Hedda Gabler-premier, Margó [Programajánló]

...
Beleolvasó

Lugosi Béla története visszafelé halad az időben a végzetes fordulatig

...
Szórakozás

A babonás ír vidéken próbál Florence Pugh lebuktatni egy szélhámosnak tűnő kislányt

...
Gyerekirodalom

Az Abigéllel eredünk a Szabó Magda-titok nyomába

...
Szórakozás

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

...
Hírek

Umbridge is megirigyelné a magyar tankerületeket - a sztrájkoló tanárokkal vagyunk!

...
Nagy

“Az élet túl rövid, hogy sokáig haragudjunk benne” - 105 éve született Szabó Magda 

...
Nagy

Lichter Péter: A furcsa reakciókat általában a filmjeim kapják

...
Szórakozás

A Szolgálólány meséje új évadának tétje, hogy be tud-e törni Gileád a szabad világba

...
Beleolvasó

Veres Attila novellájában egy kutyát megharapni szerelmi zálog és hatalmi aktus