Jacqueline Susann: Babák völgye
Az eredetileg 1966-ban kiadott könyv a megjelenése után pillanatok alatt a sikerlisták élére került, lefordították 24 nyelvre, készítettek belőle játékfilmet és több tévés sorozatot is. Már itthon is a sokadik kiadásánál jár, legutóbb a Partvonal Kiadó adta ki 6 éve. A könyv három női főszereplője (állítólag Judy Garlandról, Grace Kellyről és Marilyn Monroe-ról mintázta őket az író) az amerikai szórakoztatóipar hullámvölgyeit élve, ki-ki a maga “csomagját” cipelve próbál boldogulni, több-kevesebb sikerrel. Szakmai szemmel nézve kiemelendő annak a végiggondolása, hogy adott társadalmi közeg, vagy szubkultúra, és az egyént körülvevő személyek hogyan “járulnak hozzá” a függőséghez. Rengeteg más, a női szerhasználatra jellemző sajátosság is megjelenik egyébként: testképzavar, súlyproblémák, alvászavar, szuicid viselkedés, gyermekkori elhanyagolás, partnerhatás, stb.
Ami a főszereplőket, mint szerhasználó nőket illeti, elég speciális mintáról van itt szó, mert azért lássuk be, jóval kisebb a világon azoknak a szerhasználó nőknek a száma, akik a hollywoodi csillogás közepette elért sikerekkel és az odavezető út nehézségeivel nem tudnak megküzdeni, és ezért nyúlnak a különböző tudatmódosítókhoz. Ez azonban nem teszi kevésbé fontossá az ő történetüket, viszont olvasás közben
érdemes arra figyelnünk, hogy ne erősödjön tovább az a létező sztereotípia, hogy a drogok csak a rocksztárok és híres hollywoodi színészek játékszerei.
Inkább az a jó, ha azt tudjuk kiolvasni belőle, hogy egyrészt ők is ugyanazokkal az akadályokkal szembesülnek, mint a “halandó emberek”, másrészt azt, hogy nézzünk szét mi is magunk körül, felfedezünk-e hasonló élettörténeteket, amik figyelmet igényelnének.
A függőség közös, a reakció nem - Miért kell külön könyv a női szerhasználókról? - Könyves magazin
Hiánypótló könyv került nemrég a boltok polcaira, mind a pszichológusi és addiktológiai szakma, mind a tágabb olvasói körök szempontjából nézve. Kaló Zsuzsa, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi docense, az ELTE Kvalitatív Pszichológia Kutatócsoport alapító tagja, az AKUT Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Addiktológiai Társaság elnökségi tagja Bevezetés a szerhasználó nők világába című könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy a sikeres ellátás érdekében bizonyos szempontok mentén külön kell választanunk azt, amit eddig a női és férfi szerhasználatról gondoltunk.
Sinkáné Sinka Rita: A kővirág - a drogpokol hétköznapjai
Valós alapú, személyes visszaemlékezés a droghasználat kialakulásától a gyógyulásig. A történetben a droghasználat melletti másik fontos szál az evészavar.
A főszereplő a függősége mellett bulímiával is küzd, e kettő pedig elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
Újabb példa arra, hogy milyen komorbid (társuló) betegségekkel jár(hat) együtt a szerhasználat. Továbbá itt is olvashatunk partner-hatásról, áldozat-szerepről, és prostitúcióról (a felmérések szerint nők között a szexmunkások az egyik olyan csoport, akiknek körében a legnagyobb arányban fordul elő szerhasználat).
Fontos szerepet töltenek be a könyvben az “Anyu” által írt levelek, amik ellensúlyozzák a szöveg többi részében megjelenő személyes elbeszélést. Ezek egy alternatív perspektívát mutatnak be, és a külső szemszöget képviselve tulajdonképpen tükröt is tartanak a főszereplő narratívájának.
A kötet egyébként a Demetrovics Zsolt, Felvinczi Katalin és Rácz József, a hazai pszichológia és addiktológia kiemelkedő szakemberei által megálmodott és létrehozott Sorsok és szenvedélyek című sorozatban jelent meg a L’Harmattan Kiadónál. A könyvsorozat középpontjában az irodalom, a művészet és a szerhasználat, az addikció jelenségkörének összekapcsolása áll. A kötetek között a Kővirágon kívül több életrajzi mű is szerepel.
Hubert Selby Jr.: Rekviem egy álomért
A filmet valószínűleg többen ismerjük, a zenéjét pedig még annál is többen, mint az eredeti könyvet. Már ha csak a zenét hallanánk, is éreznénk, hogy kicsit sem felemelő dolgokról van szó, és ez az érzés természetesen visszaköszön a filmben és a könyvben is egyaránt.
A naturalista stílus és a szöveg sűrítettsége elég jól átadja még a legsúlyosabb szerhasználat élményét is.
Nem kell elképzelnünk, hogy az milyen, mert megmutatja.
Női történeteket keresve az anya (Sara) és a fiatal nő (Marion) szálát lehet kiemelni. Érdekes megfigyelni, hogy különböző generációkban és életkorokban hogyan jelenik meg a szerhasználat. Hogy hogyan jelenik meg az, hogy a függőség közös, csak a történetünk és a rá adott reakciónk lehet különböző.
Buzai Borbála: Sárkányos lány - A drogfüggőségtől a szabadulásig
Ha már életkori sajátosságok, ebben a szintén önbeszámolón alapuló könyvben
arról olvashatunk, hogyan alakul ki a függőség egy 13-14 éves lány életében.
Először az alkohol és a cigaretta, majd különböző viselkedéses problémák (bolti lopás, túlzott szexualitás), és komolyabb drogok (LSD, amfetamin, Ecstasy) kerülnek be a képbe, mindez pedig tovább súlyosbítja a testi és lelki egészségét, valamint a viselkedéses problémákat.
Aztán egy ponton a könyvben megváltozik a narratíva, és az események tényszerű leírása helyett egy belső, lelki folyamatokra fókuszáló hangnem kezdődik. Rácz József, akit már említettem A Kővirág esetében, A függőségtől a szabadulásig - drogos elbeszélések című tanulmányában ezt a két narratívát esemény-narratívának és intrapszichés valóság-narratívának nevezi el. A két elbeszélőmód között Rácz megfogalmaz egy másik különbséget is: a második narratívát “nőiesebbnek” nevezi. Ebben a részben jelennek meg a szerhasználathoz kapcsolható testi betegségek, azon belül is a nemspecifikus női problémák, valamint az erőteljesebb érzelmi töltet, a dolgok szubjektív megélése. Az első, érzelmeket nem említő, csak a tényeket leíró rész értelmezhető úgy, mint az a valóságban is létező, patriarchális társadalmakra jellemző narratíva, amiben a női szerhasználatot minden specifikumának figyelembevétele nélkül közelítik. Ezt a különbséget az a motívum is megerősíti, hogy az első részben egy férfi, a másodikban egy női terapeutáról van szó. S míg az egyik etikai kereteket nem kicsit átlépve fordul a főszereplőhöz, mint klienshez, addig a másik segít neki, és a változásra és a tapasztalatok erőforrássá alakítására ösztönzi őt.
