Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak –  Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. Remélhetőleg hamarosan újak is követik majd, olyanok, amik egy fokkal higgadtabbak, egy fokkal objektívebbek. Az Anyaseb egy abszolút feminista, figyelemfelhívó, gondolkodásra és cselekvésre buzdító könyv, amiben biztosan sokan találnak olyat, ami megtámogatja, vagy épp kibillenti őket a helyzetükből, szakmai szemmel azonban nem volt mindig kifejezetten kényelmes olvasmány.

Jakobovits Kitti | 2021. szeptember 24. |
Bethany Webster
Anyaseb
Ford.: Szilágyi Zsófia, HVG Könyvek, 2021, 323 oldal
Bethany Webster: Anyaseb

Beszéljünk róla

Fontos könyv, mert fontos témáról beszél. Biztosan mindannyian találkoztunk már valamilyen formában azokkal a gondolatokkal, hogy örök hálával tartozunk az anyukánknak, amiért világra hozott, hogy nem szabad elítélnünk, mert amióta megszülettünk, ő mindig mindent csak értünk tett, s hogy mindezt szeretettel és jó magaviselettel kell viszonoznunk. Még sorolhatnánk azokat az alaposan beágyazódott társadalmi és kulturális véleményeket, amik miatt

rengeteg emberben jelenik meg a bűntudat, félelem és a szorongás olyankor, amikor mégis valamilyen negatív érzelmet élnek meg az édesanyjukkal szemben.

Ez pedig senkinek sem jó, ha rosszul érezzük magunkat, amiért rosszul érezzük magunkat, az máris dupla probléma, ha pedig ezzel nem kezdünk valamit, akkor – ahogy Webster is gyakran írja – mindezt szépen eltesszük későbbre, azokra az időkre, amikor majd mi válunk szülőkké.

Éppen ezért jelentős mérföldkő, hogy megjelent, és nemcsak a szakmán belül, hanem már a köztudatban is egyre inkább ismert az anyaseb fogalma, ami így hozzájárul ahhoz, hogy ne tabuként kezeljük az anyánkkal való rossz kapcsolatunkat. Vagy az anyánkkal való kapcsolatunk rossz elemeit – ez így pontosabb megfogalmazás, a könyv radikális stílusa néhol indokolt, néha viszont kevésbé, s ez épp ilyen: lehet, hogy minden nőnek van anyasebe, de nem minden anyaseb jelent teljes egészében rossz anya-lánya kapcsolatot. Egy a lényeg, merjünk beszélni róla és merjünk dolgozni azzal, amit okoz bennünk.

A könyv részletesen bemutatja azt is, hogyan tegyük ezt. Végigvezeti az olvasót annak felismerésétől, hogy valami nem oké, a tünetek és az okok feltárásán, a gyászmunkán át addig, ami “az anyaseb után” jön.

De mi az az anyaseb?

Emlékszem, hogy az egyetemi képzésünk irodalomterápiás önismereti csoportján találkoztam először ezzel a szóval. Ott úgy utaltak/utaltunk rá, mint arra 

a szükségszerű sérülésre, amit az anyánkról való leválás folyamata során szerzünk, és ami heget hagy maga után mindkét elszakított félben.

Tágabban értelmezve ez jelentheti az összes olyan lelki súrlódást, karcolást, horzsolást, amit felnőtté, anyánkkal egyenrangú és önálló személyiséggé érésünk során elszenvedünk. Beszéltünk arról is, hogy ennek vannak szélsőséges változatai, de alapvetően valahol nagyon is természetes dologról van szó. Néhány évvel később Bethany Webster könyvében a következő definíciót olvasom:

“Az anyaseb egy, a patriarchális rendszerben gyökerező társadalmi jelenség, ami négy szinten jelenik meg: személyes, kulturális, spirituális és globális szinten.” Az anyák és lányaik közti konfliktusok és nehézségek a különböző szinteken a következő módokon jelennek meg: “A személyes anyaseb olyan korlátozó hiedelmek és mintázatok összessége, amely a korai életszakaszból, az anyánkkal való kapcsolatunkban megtapasztalt dinamikából származik, és sokféle problémát okoz felnőtt életünkben. Meghatározza, milyennek látjuk önmagunkat, egymást, és milyen képességeket tulajdonítunk önmagunknak.

A kulturális anyaseb a nők sokféle szempontú, rendszerszintű leértékelése a világ nagy részén dominánssá vált, gyarmatosításban gyökerező patriarchális kultúrákban, illetve az ebből fakadó, világszerte meglévő diszfunkcionális egyensúlyzavar.

A spirituális anyaseb a felsőbb erőtől és az élettől való elszakadás és elidegenedés. A globális szintű anyaseb nem más, mint az olyan káros hatások (az erdőirtás, a fajok tömeges kihalása, a klímaválság stb.), amelyek a bolygónkon kialakult életet veszélyeztetik. Az egész a személyes szinten kezdődik. Ha meggyógyul a személyes szintű anyaseb, jobban tudunk kapcsolódni önmagunkhoz, egymáshoz és a természethez.”

Ebből a definícióból jól látszik, hogy mennyire összetett jelenségről is van szó, ami értelmében mennyire nem (csak) az anyánkat kell hibáztatnunk. Éppen ezért nekem bátor vállalásnak tűnik mindebből öngyógyító (még csak nem is önsegítő) könyvet csinálni: egyszerre menteni meg magunkat, belső gyermeki énünket, nőtársainkat, rombolni le a patriarchátust és még a klímaválságot is megállítani – talán sok lesz egyszerre.

Dühös DIY gyógyulás

Az önsegítő könyvekkel sokszor meggyűlik a bajunk, bár a népszerűségük elég töretlen, ezért jobb, ha időről időre megpróbáljuk megérteni és megfelelő módon olvasni, felhasználni őket. Sajnos gyakran a pszichológusok konkurenciáiként tűnnek fel, de remélem, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy ez miért téves elképzelés. Annál inkább szerencsés, ha leendő vagy már önismereti, terápiás folyamatba járó kliensként és szakemberekként egyaránt a kettő (szakszerű segítség és önsegítő könyvek) kibékítésére törekszünk. 

Az ilyen típusú könyvek segíteni is tudják a szakemberek munkáját: sokan nagyon gyakran azután kérnek professzionális segítséget, hogy elolvastak egyet, és úgy érzik, hogy az olvasmányélmény elindította őket egy úton, amin szeretnének tovább haladni.

Ugyanúgy hasznos lehet, ha egy már meglévő terápiás folyamatba vonunk be egy ilyet, és a közös munkában időt és figyelmet szánunk arra, hogy az olvasottakra reflektáljunk, megvitassuk és feldolgozzuk a benne megjelenő gondolatokat, kérdéseket. Mindenképp kiemelendő pozitív tulajdonságuk – még ha könnyen túlzásba is esnek – a saját felelősség hangsúlyozása. Ahhoz, hogy változtassunk valamin, valóban el kell hinnünk, hogy nekünk kell megtennünk az első lépést.

Viszont csak és kizárólag a könyvtől várni a gyógyulást, minden problémánk megoldását, kész tényként kezelni minden szavát és elhinni, hogy semmi másra nincs szükségünk, csak rá és az akaraterőnkre, na az nem fog működni. Ez egy picit azért is érdekes, mert a könyvet egészen interaktívvá tevő önreflektív kérdések és kipipálható tünet- és céllisták mellett Webster folyamatosan beszámol arról, hogy ő maga hogyan ment keresztül mindezen – több évtizednyi terápia segítségével. Ezzel néhol ellentétes üzenetet közvetít azzal az igencsak szuggesztív és a világra látványosan dühös stílussal, amivel az olvasókat is változásra, saját maguk által vezérelt és kivitelezett változásra buzdítja. Számomra hamar értelmet nyert, hogy a fülszövegben Bethany Webster neve után miért jön előbb a feminista gondolkodó, és csak azután a pszichológus titulus. Tulajdonképpen maga a szakmai tartalom a könyv egyharmadában elfért volna, a többi nekem igen szűkre szabott szókészlet módszeres és szinte hangos ismételgetése, amitől könnyen azt érezzük, hogy annyira meg akar minket gyógyítani, és annyira tennünk kell valamit most azonnal, hogy szinte bánjuk, ha nincs saját anyasebünk (vagy a miénk inkább csak kisebb, kevésbé traumatikus), mert ebből kigyógyulni maga a paradicsom, aki ezen nem megy végig, az valamiből nagyon kimarad. Az nem csatlakozhat a “Vissza kell utasítanunk, hogy a “vérünkkel tápláljuk” éhező anyánkat, nem engedhetjük neki, hogy burkolt vetélkedéssel és bűntudattal a mi álmainkból merítsen energiát” mozgalmához, nem “lovagolhatja meg a gyógyulás hullámait”, és nem térhet be saját belső istennőjének templomába, hogy ott kislány énjét kézen fogva szembeszálljon a patriarchátussal.

Az önálló felnőtt élet megteremtése, a határokkal rendelkező, ugyanakkor szabad személyiség kialakulása, a gyermekkorban megélt hiányok, veszteségek, sérelmek megértése és feldolgozása vitathatatlanul fontos, és nagy érdeme a könyvnek ezek bemutatása és hangsúlyozása. Csak talán egy kicsit túlzásba vitte a hangsúlyozást. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Újratervezés - 4 szépirodalmi mű James Hollis Az élet második fele című könyvéhez

Függetlenül attól, hogy pánikként, krízisként, könyörtelen számvetésként értelmezzük és éljük-e meg, az életközép meghatározó időszak mindannyiunk számára. Négy olyan könyvet ajánlunk, amiben a szereplők a középkorúságban való boldogulást keresik.

...
Nagy

Kapuzárási pánik pszichoanalitikus szemmel – James Hollis: Az élet második fele

James Hollis könyve, Az élet második fele arról a negyven- és hatvanéves kor közötti időszakról szól, amelyben az emberek nagy része fordulóponthoz, “lélektani perspektívaváltáshoz” érkezik, amely során számot vet addigi életével, és azokat újragondolva az új lehetőségek felé fordul.

...
Nagy

Könyvek arról, hogy miért fontosak nekünk a könyvek

A történetmondás egyidős az emberiséggel. Íme hát, egy lista olyan művekről, amikben maguk a könyvek és a történetek a főszereplők.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

Hírek
...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...
Beleolvasó

Időutazók süllyesztették el a Titanicot? Olvass bele egy őrült elméletbe!

...
Hírek

Agatha Christie rajongói egy új, tavaszi novelláskötetnek örülhetnek

...
Hírek

Bár Stephen King 50 éve írta a Carrie-t, Margaret Atwood rémisztően időszerűnek tartja

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok