Rasmussen: Költői képekkel érthetünk meg olyan dolgokat, amelyek felett nincs hatalmunk

Rasmussen: Költői képekkel érthetünk meg olyan dolgokat, amelyek felett nincs hatalmunk

Ismét egy nagyon különleges programon vehettek részt a Margó látogatói, ahol pénteken este a Feröer szigetekről érkezett Oddfríður Marni Rasmussen beszélt Addig nem című könyvéről fordítójával, Veress Katával. Szóba került a regény sikerének a titka, különleges nyelvezete, és az is, hogy vajon önéletrajzi ihletésű-e. 

Rátkai Zsófi | 2023. október 14. |
Oddfríður Marni Rasmussen
Addig nem
Ford.: Veress Kata, Polar Egyesület, 2023, 252 oldal
-

A feröeri Rasmussen első magyarul megjelent műve a regény, amivel a Margó Irodalmi Fesztiválra érkezett. A szerző röviden elmondta, könyve egy betegség embert próbáló időszakáról szól, ahol az első részben egy házaspár női tagja, Elsa rákos lesz, kezeléseken esik át, majd a végén meghal. A történet második része a halála utáni időszakot eleveníti fel, a férj, Janus szomorúsággal teli életét, aki találkozik egy lánnyal és megpróbál vele boldog életet élni. A regény sikerének a titka valószínűleg abban rejlik, hogy egyrészt sajnos a rák mindenkit érint, emiatt sokan tudnak kapcsolódni hozzá, hiszen mindannyian ismerünk legalább egy olyan embert, aki rákos, másrészt pedig, ahogy a férj szemszögéből olvashatjuk a beteg állapotának kendőzetlen leírását. Veress Kata emlékeztetett arra, hogy az írótársak szerint az író stílusa, nyelvezete kissé szokatlan, hozzá kell szokni, kérdés ugyanakkor, hogy ez vajon a költői énje miatt van-e, vagy megtalálta a prózai hangját - netán ez is költészet-e, csak hosszabb formában. Rasmussen már több verseskötetet és gyerekkönyvet írt, valószínűleg ez az oka, hogy

a képek metaforikusak, de sokszor nagyon plasztikusak is.

A rák nagyon nehéz téma, ezért szerinte költői képeket kell alkalmazni, hogy megértsünk olyan dolgokat, amelyek felett nincs hatalmunk. Ezért választotta ezt a nyelvet, de hogy ez az egyetlen hangja-e, az majd akkor derül ki, ha megírt egy másik regényt.

Rasmussen ekkor saját nyelvén tartott egy kis felolvasást a regényéből, majd magyarul is meghallgattunk egy részletet, ahol az özvegy férfi nem mert kimenni az utcára, bujkált az ismerősök elől, mert azok szánták, máshogy kezelték, mintha az állapota ragályos lenne. Ahogy könyvében gyönyörűen leírja, "Attól félnek, hogy elkapják a betegséget, az özvegységet, a hiányt."

-

Veress arról kérdezte az írót, hogy a regénye önéletrajzi ihletésű-e. A válaszból megtudtuk, hogy tizenkét évvel ezelőtt agydaganat következtében elvesztette egy barátját. Ezután írta meg az első részt múlt időben, míg a második rész jelen időben íródott. A történet szerint a szoba közepén alkoholmámor után ébred fel az özvegy Janus, és egy lányt talál maga mellett, Rósát, akiről nem tud sokat, de vele próbál új életet kezdeni, aminek reméli, boldog végkifejlete lesz. 

Rasmussen szerint nem terápiás jelleggel írta a könyvet, viszont az írás három hónapos folyamata alatt nagyon jólesett neki kiírni magából ezeket az érzéseket; utóbbiak között akad olyan, amiket ő maga is megélt, de vannak köztük olyan élmények is, amelyek nem a sajátjai. Számos helyről hallott történeteket, beszámolókat, így tudta kellő részletességgel ábrázolni a betegség és a halál folyamatát.

“Ha részt veszel benne, élővé válik”

- fogalmazott. Emellett kutatásokat is végzett a pszichológia terén, és konzultált egy ápolónővel, aki sokat segített neki a beteg állapotának és a gyógyszerek hatásainak leírásában. 

-

A feröeri irodalomról is kérdezték a szerzőt, hiszen ő a főszerkesztője a Vencil elnevezésű feröeri irodalmi folyóiratnak. A feröeri irodalom nagyon fiatal, hiszen ezen a nyelven 1909-ben jelent meg az első regény, míg az első verseskötet 1914-ben. 1847-ből ered az írásbeli nyelvük, tehát Izlanddal összevetve, ahol 800 éves múltra tekint vissza, meglehetősen fiatal a feröeri nyelv. Évente körülbelül 300 könyvet adnak ki, úgy, hogy csak 52 ezren lakják a szigetet. Jónak tartja, hogy adnak ki könyveket, de igazán az lenne jó, ha le is fordítanák őket más nyelvekre. Itt nemcsak az északi nyelvekre gondolt, hanem a nagy világnyelvekre, mint a német vagy az angol, ami nagyon nagy kihívás. Beszélt arról is, hogy sok feltörekvő költő van, akik fiatalok, és akadnak több művészeti ágban jeleskedő alkotók, akik zenélnek és mellette verseket írnak. Veress ekkor felidézett egy néhai feröeri írót, William Heinesent, akit még az irodalmi Nobel-díjra is felterjesztettek egyszer, ő azonban dánul írt. Mikor megtudta, hogy esélyes az irodalmi Nobelre, úgy reagált, hogy ha valaha egy Feröer szigeteki író elnyeri ezt a díjat,

akkor annak olyannak kell lennie, aki feröeri nyelven is ír.

A szerző hozzátette, a nyelvük különbözik az északi országok nyelvétől, sajátos, ők máshogy kötődnek a világhoz, mint például a dánok, mivel szigetlakók, és ez teszi őket és a nyelvüket egyedivé. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kari Hotakainen: Az ember 70 százaléka víz, 7 százaléka pedig düh

Kari Hotakainen A Tanítvány című pszichothrillerének főhőse, Maria mielőtt új életet kezdene, bosszút akar állni nevelőszülein, valamint túszul ejti az általa megvetett, álszent világ néhány jeles képviselőjét. A finn szerzővel Csepelyi Adrienn újságíró beszélgetett a Margón.

...
Beleolvasó

A Bestiarium Hungaricumból a lidérc négy különböző formáját is megismerheted

A magyar hiedelemvilág lényeit Németh Gyula színes grafikái, P. Szathmáry István fekete-fehér linómetszetei és Magyar Zoltán néprajzi és kultúrtörténeti leírásai jelenítik meg. A Bestiarium Hungaricum e két kulturális közelítés: kép és szöveg szimbiózisa által válik igazán különlegessé. Olvass bele!

...
Nagy

Luiz Schwarcz: Nehéz elképzelni, hogy ilyen lennék, ha kevesebb szenvedés jutott volna osztályrészemül

A 2023-as őszi Margó Irodalmi Fesztiválon Luiz Schwarcz és Orvos-Tóth Noémi beszélgetett. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Neumann János szörny, angyal, félisten és Messi a tudósok között

A Neumann Jánosról szóló, MANIAC című életrajzi regény bemutatóján szó esett a tudós extrém zsenialitásáról, a matematika fogairól, a tudomány beépített, titkos kódjáról, és arról is, hogy a szerzőt nem érdekli az Oppenheimer.

...
Zöld

Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni

Ódor Lajos közgazdásszal, Szlovákia volt miniszterelnökével a Mindentudók kézikönyve című kötete budapesti bemutatója előtt beszélgettünk általános műveltségről, oktatásról és a lányának tett ígéretről. Interjú.

...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

ADVENT
...
Könyves Advent

A propaganda és a dezinformáció a demokrácia legnagyobb ellenségei

A demokrácia az egyetlen olyan államforma, amelynek sorsa rajtunk múlik. Ebben rejlik ereje, de egyben sebezhetősége is. Olvass bele az Ezért demokrácia! című kötetbe!

...
Könyves Advent

Ki hozza el a királylány kezéért a Nap aranyát és a Hold ezüstjét?

Mészöly Ágnes felnőtteknek szóló "gonosz" meséit nemcsak sajátos hangulatuk teszi különlegessé, hanem az is, hogy a tizenhárom történet mindegyikét Viive Noor észt illusztrátor egyedi világú képei ihlették. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Középkorból kiírt nők és irodai mágikus realizmus – 13 angol könyv a fa alá

Új regények és nonfiction könyvek külföldi barátoknak, nyelvgyakorlóknak, anglofileknek.

...
Könyves Advent

Mekkorára nő a délnémet hidegvérű és hol él az exmoor póni?

A gyerekek a lovak és pónik végtelenül gazdag világát ismerhetik meg a Mi Micsoda gazdagon illusztrált lólexikonából. Nézz bele a könyvbe!

...
Könyves Advent

A téli álomból ébredő mackócsalád vidáman készülődik a karácsonyra

Olvass bele Vadadi Adrienn mesekönyvébe, melyben egy mackócsalád tagjai már nagyon várják a karácsonyt. 

...
Könyves Advent

Francia és skandináv receptek, magyar írók kedvencei, fenntartható konyha – 10 gasztrokönyv karácsonyra

Kevesebb mint egy hónappal karácsony előtt olyan, most megjelent gasztrokönyveket ajánlunk, melyek színt vihetnek a készülődésbe, de ajándéknak is tökéletesek.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Rasszista az a fehér író, aki kínai katonákról ír?

A könyvipar sötét oldaláról és a kortárs Amerika identitáspolitikai jelenségeiről is szól R.F. Kuang Sárga című könyve, amiben egy író ellopja a másik szerző kéziratát.

...
Kritika

Auster vénülő fenomenológusa még él ugyan, de már elkezdett kicsekkolni a világból

A Baumgartner az öregedés, az emlékezés és a gyász regénye, melyben Auster idős főhősén keresztül, önéletrajzi elemek sokaságát felhasználva néz szembe a múlttal és készít egyfajta édesbús, nosztalgikus számvetést. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Vesna Lemaic: A kétféle migráció megosztja az embereket

A szlovén Vesna Lemaic Szíves fogadtatás című novelláskötetét az őszi Margón mutatták be, előtte a szerzővel kétféle migrációról, aktivizmusról és a horrorfüggőségéről is beszélgettünk.

A hét könyve
Kritika
Auster vénülő fenomenológusa még él ugyan, de már elkezdett kicsekkolni a világból
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Nincs valóság

„Szerda este van. Eszternek ez a leghosszabb napja a héten.” Gurubi Ágnes Volt értelme megőrülni címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre. Ez a kilencedik rész.

Hírek
...
Podcast

Hatos Pál: A főváros mikrotörténeteit helyeztük mikroszkóp alá

...
Hírek

Kétmilliós áron kelt el az Arany Biblia

...
Könyves Advent

A Holdezüst és éjsötét 21. századi történetként gondol újra egy népmesét

...
Nagy

Háy János: Vidékre mennek a művészek

...
Hírek

Elhunyt Ladányi János szociológus, városkutató

...
Hírek

A Megfojtott virágok fontos lépést tett az Oscar felé