Pilinszkyt megihlette Róma, de nem mindig érezte jól magát a városban

Pilinszkyt megihlette Róma, de nem mindig érezte jól magát a városban

Pilinszky János 1947-ben került ösztöndíjasként Rómába, több más tehetséges magyar alkotóval, például Nemes Nagy Ágnessel, Lengyel Balázzsal, Weöres Sándorral vagy Toldalagi Pállal együtt. Születésének 100. és halálának 40. évfordulója alkalmából a Pilinszky100 programsorozat részeként kisfilm készült a költő és Róma viszonyáról, amelyet tegnap este mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Juhász Anna Irodalmi Szalon Facebook-oldalán.

Forgách Kinga | 2021. július 16. |

„Kimondhatatlan jól van, ami van. / Minden tetőről látni a napot” – az Aranykori töredékkel kezdődik a Pilinszky és Róma kapcsolatát bemutató kisfilm, a verset Vecsei H. Miklós olvassa fel a Római Magyar Akadémia loggiáján, ahonnan valóban jól látszik a város. Pilinszky János 1947. december 20-án érkezett meg Rómába Toldalagi Pállal együtt, és ott, az Akadémián volt az otthonuk az ösztöndíjuk alatti pár hónapban. Ahogy azt Juhász Anna a filmben elmondja, az út megihlette őket, számos alkotóval találkoztak és töltöttek együtt időt, például együtt fedezték fel Rómát Nemes Nagy Ágnessel, Lengyel Balázzsal, Károlyi Amyvel, Weöres Sándorral, Toldalagi Pállal, Kerényi Károllyal, Ferenczy Bénivel, Reigl Judittal és Hantai Simonnal.

-

A filmben Lanczkor Gábor költő, Bánki Éva író, Pál Dániel Levente költő és Vecsei H. Miklós színművész Juhász Annával együtt járják be Pilinszky Rómáját. Végigmennek azokon a helyszíneken, ahol a költő is járt, és közben felidézik Rómához kapcsolódó verseit, élményeit. Látjuk például a helyet a Largo di Torre Argentinán, ahová a legtöbbször ült be kávézni, megnézhetjük azt a lovagtermet a Római Magyar Akadémián, ahol minden bizonnyal élt 1947 decemberében és januárjában (és ahol az alapvető élménye volt, hogy fázik), szóba kerül Michelangelo Pietája, amely megihlette őt, de nem marad ki a tenger sem, amely szintén mély benyomást tett rá.

Versein, levelezésén keresztül megtudhatjuk, hogyan élte meg ezt a római utat. A filmben szereplőkkel együtt megpróbáljuk elképzelni, milyen lehetett a második világháború utáni Róma és milyen lehetett a fronttapasztalatok után megérkezni oda. Mert Pilinszky visszajött a földi pokolból és az ösztöndíj révén kiszabadulhatott, de egy háború által megviselt városba került. Nagyon fiatal, mindössze huszonhat éves volt ekkor. A filmből az is kiderül, hogy nem mindig érezte jól magát Rómában, az élménye kettős volt: a közeg egyszerre inspirálta és tette szorongóvá őt. Vecsei Miklós elmondja, előfordult, hogy hosszabb időre bezárkózott, egyedül akart lenni, szemlélődött, máskor viszont alig lehetett visszarángatni az éjszakából. A visszaemlékezők is úgy írták le, hogy olykor olyan volt, mint egy csendes angyal, máskor viszont jó humorú, sokat anekdotázó, vitatkozó embernek tűnt. Édesanyjával sokat levelezett, amíg kint tartózkodott, és végül azért is szakította meg a római útját, mert nagyon hiányzott neki.

A film a vízparton, a hullámzó tengernél ér véget, amely a szenvedélyhez, a szerelemhez, a végtelenség tapasztalatához és édesanyja halálához is kötődött Pilinszky számára, és amelyről több versében is írt. Ahogy az Pál Dániel Levente elmondja, édesanyja utolsó szava a tenger volt, és a költő emléket is állított neki A tenger című versében:

Pilinszky János: A tenger

Pilinszky János: A tenger

A tenger, mondtad haldokolva,
s azóta ez az egy szavad
jelenti számomra a tengert,
s azt is talán, hogy te ki vagy.

S azt is talán, ki vagyok én?
Hullámvölgyek, hullámhegyek.
Agóniád, akár a tenger,
megszabadít és eltemet.

Anya, anya. Hétköznapok.
Halálod hallom s hívlak én.
Irtóztató hétköznapok.
Szegény, szegény, szegény, szegény.

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Csütörtökön mutatják be a Pilinszky és Róma viszonyát feldolgozó filmet

Júliusban is folytatódik a Pilinszky100 programsorozat: bemutatják a költő és Róma kapcsolatát dokumentáló filmet, emellett lesznek irodalmi séták és Pilinszky életművéhez kapcsolódó koncertek is – írta az MTI.

...
Hírek

Pilinszky János tavasszal előkerült notesze több szempontból is jelentős

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy tavasszal előkerült Pilinszky János korábban teljesen ismeretlen jegyzetfüzete.  Az Élet és Irodalomba Bokros Judit írt publicisztikát a különleges noteszről. 

...
Nagy

Jelenits István: Pilinszky magányos ember volt és a magány most korszerű

„Pilinszky János furcsa elragadtatásban élt és az egész lényét ez jellemezte” – Jelenits István piarista szerzetes, teológus, író Juhász Anna vendégeként a költővel való megismerkedéséről és különleges személyiségéről mesélt a Pilinszky100 centenáriumi sorozat kilencedik estjén.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát