Pilinszkyt megihlette Róma, de nem mindig érezte jól magát a városban

Pilinszkyt megihlette Róma, de nem mindig érezte jól magát a városban

Pilinszky János 1947-ben került ösztöndíjasként Rómába, több más tehetséges magyar alkotóval, például Nemes Nagy Ágnessel, Lengyel Balázzsal, Weöres Sándorral vagy Toldalagi Pállal együtt. Születésének 100. és halálának 40. évfordulója alkalmából a Pilinszky100 programsorozat részeként kisfilm készült a költő és Róma viszonyáról, amelyet tegnap este mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Juhász Anna Irodalmi Szalon Facebook-oldalán.

Forgách Kinga | 2021. július 16. |

„Kimondhatatlan jól van, ami van. / Minden tetőről látni a napot” – az Aranykori töredékkel kezdődik a Pilinszky és Róma kapcsolatát bemutató kisfilm, a verset Vecsei H. Miklós olvassa fel a Római Magyar Akadémia loggiáján, ahonnan valóban jól látszik a város. Pilinszky János 1947. december 20-án érkezett meg Rómába Toldalagi Pállal együtt, és ott, az Akadémián volt az otthonuk az ösztöndíjuk alatti pár hónapban. Ahogy azt Juhász Anna a filmben elmondja, az út megihlette őket, számos alkotóval találkoztak és töltöttek együtt időt, például együtt fedezték fel Rómát Nemes Nagy Ágnessel, Lengyel Balázzsal, Károlyi Amyvel, Weöres Sándorral, Toldalagi Pállal, Kerényi Károllyal, Ferenczy Bénivel, Reigl Judittal és Hantai Simonnal.

-

A filmben Lanczkor Gábor költő, Bánki Éva író, Pál Dániel Levente költő és Vecsei H. Miklós színművész Juhász Annával együtt járják be Pilinszky Rómáját. Végigmennek azokon a helyszíneken, ahol a költő is járt, és közben felidézik Rómához kapcsolódó verseit, élményeit. Látjuk például a helyet a Largo di Torre Argentinán, ahová a legtöbbször ült be kávézni, megnézhetjük azt a lovagtermet a Római Magyar Akadémián, ahol minden bizonnyal élt 1947 decemberében és januárjában (és ahol az alapvető élménye volt, hogy fázik), szóba kerül Michelangelo Pietája, amely megihlette őt, de nem marad ki a tenger sem, amely szintén mély benyomást tett rá.

Versein, levelezésén keresztül megtudhatjuk, hogyan élte meg ezt a római utat. A filmben szereplőkkel együtt megpróbáljuk elképzelni, milyen lehetett a második világháború utáni Róma és milyen lehetett a fronttapasztalatok után megérkezni oda. Mert Pilinszky visszajött a földi pokolból és az ösztöndíj révén kiszabadulhatott, de egy háború által megviselt városba került. Nagyon fiatal, mindössze huszonhat éves volt ekkor. A filmből az is kiderül, hogy nem mindig érezte jól magát Rómában, az élménye kettős volt: a közeg egyszerre inspirálta és tette szorongóvá őt. Vecsei Miklós elmondja, előfordult, hogy hosszabb időre bezárkózott, egyedül akart lenni, szemlélődött, máskor viszont alig lehetett visszarángatni az éjszakából. A visszaemlékezők is úgy írták le, hogy olykor olyan volt, mint egy csendes angyal, máskor viszont jó humorú, sokat anekdotázó, vitatkozó embernek tűnt. Édesanyjával sokat levelezett, amíg kint tartózkodott, és végül azért is szakította meg a római útját, mert nagyon hiányzott neki.

A film a vízparton, a hullámzó tengernél ér véget, amely a szenvedélyhez, a szerelemhez, a végtelenség tapasztalatához és édesanyja halálához is kötődött Pilinszky számára, és amelyről több versében is írt. Ahogy az Pál Dániel Levente elmondja, édesanyja utolsó szava a tenger volt, és a költő emléket is állított neki A tenger című versében:

Pilinszky János: A tenger

Pilinszky János: A tenger

A tenger, mondtad haldokolva,
s azóta ez az egy szavad
jelenti számomra a tengert,
s azt is talán, hogy te ki vagy.

S azt is talán, ki vagyok én?
Hullámvölgyek, hullámhegyek.
Agóniád, akár a tenger,
megszabadít és eltemet.

Anya, anya. Hétköznapok.
Halálod hallom s hívlak én.
Irtóztató hétköznapok.
Szegény, szegény, szegény, szegény.

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Csütörtökön mutatják be a Pilinszky és Róma viszonyát feldolgozó filmet

Júliusban is folytatódik a Pilinszky100 programsorozat: bemutatják a költő és Róma kapcsolatát dokumentáló filmet, emellett lesznek irodalmi séták és Pilinszky életművéhez kapcsolódó koncertek is – írta az MTI.

...
Hírek

Pilinszky János tavasszal előkerült notesze több szempontból is jelentős

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy tavasszal előkerült Pilinszky János korábban teljesen ismeretlen jegyzetfüzete.  Az Élet és Irodalomba Bokros Judit írt publicisztikát a különleges noteszről. 

...
Nagy

Jelenits István: Pilinszky magányos ember volt és a magány most korszerű

„Pilinszky János furcsa elragadtatásban élt és az egész lényét ez jellemezte” – Jelenits István piarista szerzetes, teológus, író Juhász Anna vendégeként a költővel való megismerkedéséről és különleges személyiségéről mesélt a Pilinszky100 centenáriumi sorozat kilencedik estjén.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie?