Pilinszkyt megihlette Róma, de nem mindig érezte jól magát a városban

Pilinszkyt megihlette Róma, de nem mindig érezte jól magát a városban

Pilinszky János 1947-ben került ösztöndíjasként Rómába, több más tehetséges magyar alkotóval, például Nemes Nagy Ágnessel, Lengyel Balázzsal, Weöres Sándorral vagy Toldalagi Pállal együtt. Születésének 100. és halálának 40. évfordulója alkalmából a Pilinszky100 programsorozat részeként kisfilm készült a költő és Róma viszonyáról, amelyet tegnap este mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Juhász Anna Irodalmi Szalon Facebook-oldalán.

Forgách Kinga | 2021. július 16. |

„Kimondhatatlan jól van, ami van. / Minden tetőről látni a napot” – az Aranykori töredékkel kezdődik a Pilinszky és Róma kapcsolatát bemutató kisfilm, a verset Vecsei H. Miklós olvassa fel a Római Magyar Akadémia loggiáján, ahonnan valóban jól látszik a város. Pilinszky János 1947. december 20-án érkezett meg Rómába Toldalagi Pállal együtt, és ott, az Akadémián volt az otthonuk az ösztöndíjuk alatti pár hónapban. Ahogy azt Juhász Anna a filmben elmondja, az út megihlette őket, számos alkotóval találkoztak és töltöttek együtt időt, például együtt fedezték fel Rómát Nemes Nagy Ágnessel, Lengyel Balázzsal, Károlyi Amyvel, Weöres Sándorral, Toldalagi Pállal, Kerényi Károllyal, Ferenczy Bénivel, Reigl Judittal és Hantai Simonnal.

-

A filmben Lanczkor Gábor költő, Bánki Éva író, Pál Dániel Levente költő és Vecsei H. Miklós színművész Juhász Annával együtt járják be Pilinszky Rómáját. Végigmennek azokon a helyszíneken, ahol a költő is járt, és közben felidézik Rómához kapcsolódó verseit, élményeit. Látjuk például a helyet a Largo di Torre Argentinán, ahová a legtöbbször ült be kávézni, megnézhetjük azt a lovagtermet a Római Magyar Akadémián, ahol minden bizonnyal élt 1947 decemberében és januárjában (és ahol az alapvető élménye volt, hogy fázik), szóba kerül Michelangelo Pietája, amely megihlette őt, de nem marad ki a tenger sem, amely szintén mély benyomást tett rá.

Versein, levelezésén keresztül megtudhatjuk, hogyan élte meg ezt a római utat. A filmben szereplőkkel együtt megpróbáljuk elképzelni, milyen lehetett a második világháború utáni Róma és milyen lehetett a fronttapasztalatok után megérkezni oda. Mert Pilinszky visszajött a földi pokolból és az ösztöndíj révén kiszabadulhatott, de egy háború által megviselt városba került. Nagyon fiatal, mindössze huszonhat éves volt ekkor. A filmből az is kiderül, hogy nem mindig érezte jól magát Rómában, az élménye kettős volt: a közeg egyszerre inspirálta és tette szorongóvá őt. Vecsei Miklós elmondja, előfordult, hogy hosszabb időre bezárkózott, egyedül akart lenni, szemlélődött, máskor viszont alig lehetett visszarángatni az éjszakából. A visszaemlékezők is úgy írták le, hogy olykor olyan volt, mint egy csendes angyal, máskor viszont jó humorú, sokat anekdotázó, vitatkozó embernek tűnt. Édesanyjával sokat levelezett, amíg kint tartózkodott, és végül azért is szakította meg a római útját, mert nagyon hiányzott neki.

A film a vízparton, a hullámzó tengernél ér véget, amely a szenvedélyhez, a szerelemhez, a végtelenség tapasztalatához és édesanyja halálához is kötődött Pilinszky számára, és amelyről több versében is írt. Ahogy az Pál Dániel Levente elmondja, édesanyja utolsó szava a tenger volt, és a költő emléket is állított neki A tenger című versében:

Pilinszky János: A tenger

Pilinszky János: A tenger

A tenger, mondtad haldokolva,
s azóta ez az egy szavad
jelenti számomra a tengert,
s azt is talán, hogy te ki vagy.

S azt is talán, ki vagyok én?
Hullámvölgyek, hullámhegyek.
Agóniád, akár a tenger,
megszabadít és eltemet.

Anya, anya. Hétköznapok.
Halálod hallom s hívlak én.
Irtóztató hétköznapok.
Szegény, szegény, szegény, szegény.

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Csütörtökön mutatják be a Pilinszky és Róma viszonyát feldolgozó filmet

Júliusban is folytatódik a Pilinszky100 programsorozat: bemutatják a költő és Róma kapcsolatát dokumentáló filmet, emellett lesznek irodalmi séták és Pilinszky életművéhez kapcsolódó koncertek is – írta az MTI.

...
Hírek

Pilinszky János tavasszal előkerült notesze több szempontból is jelentős

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy tavasszal előkerült Pilinszky János korábban teljesen ismeretlen jegyzetfüzete.  Az Élet és Irodalomba Bokros Judit írt publicisztikát a különleges noteszről. 

...
Nagy

Jelenits István: Pilinszky magányos ember volt és a magány most korszerű

„Pilinszky János furcsa elragadtatásban élt és az egész lényét ez jellemezte” – Jelenits István piarista szerzetes, teológus, író Juhász Anna vendégeként a költővel való megismerkedéséről és különleges személyiségéről mesélt a Pilinszky100 centenáriumi sorozat kilencedik estjén.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

A Dominus a Római Birodalom aranykorába vezet, amikor keletről egy új szekta terjed el

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Kritika

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban. Kálváriájuk feszültséggel teli, már-már abszurd túszdrámában csúcsosodott ki a hegyek közt, amelyről két történész írt könyvet.