Fent és lent ugyanaz a történet vége – Pető Péter a Margón

Fent és lent ugyanaz a történet vége – Pető Péter a Margón

A világról a hírekkel tud legjobban beszélni - mondta az őszi Margó első napján Pető Péter, akinek idén jelent meg #halálka című regénye. Ott Annával a második könyv nehézségeiről, a megturnéztatott történetekről és a duplázott életutakról beszélgettek.

Rátkai Zsófi | 2020. október 16. |

Az őszi Margó első estéjén stílusosan szólva a hóhért akasztották, hiszen a moderátor Ott Anna az újságíró Pető Pétert kérdezte új kötetéről, a #halálkáról (olvass bele). A 24.hu főszerkesztőjének első kötete, a Leshatár nagy sikerű megjelenés volt, 2017-ben Margó-díjra is jelölték, ahol a top háromban végzett. Az első kérdés is ehhez kapcsolódott, miszerint milyen érzés volt újra leülni ehhez a műfajhoz. Pető elmondta, az első könyvnél sokkal nehezebb egy másodikat megírni, hiszen az ember egyszer elmondja saját történetét, de a második könyv mindig egy nagy kérdés. Az elmúlt években más műfajban alkotott, de visszatért a regényhez, hogy újra megmérettesse magát, hiszen a regényírásnak más a technológiája az újságíráshoz képest.

Pető Péter
halálka
Kalligram, 2020, 286 oldal

Míg a Leshatár zaklatott, lassú munkafolyamat volt, a #halálkánál ellenben nem volt annyi nehézsége és sokat tudott hasznosítani újságírói munkájából. Hogy miért akart legelőször is könyvet írni Pető Péter? Mindig ugyanazokkal a történetekkel "turnézott" a barátai között, mesélte a szerző, és mikor már kezdett unalmassá válni, nógatták, adja ki egy könyvben őket. Mivel jó fogadtatása volt, ez lendületet adott neki a következőhöz. A #halálka különleges szerkezetéről is szó esett: minden fejezet duplázva mesél, két életutat, két különböző társadalmi rétegből érkező férfi sorsát ismerjük meg, a haláluk bekövetkeztétől visszafelé haladva fedve fel az előzményeket. Ehhez kapcsolódóan a kérdező egy mondatot akart hallani a szerzőtől: mi az, amit meg akartál írni? "Fent és lent ugyanaz a történet vége" - jött a válasz. A szerkezet szerint a két bekövetkező halált hírekből ismerhetjük meg, ennek oka, hogy Pető szerint érdekesebb, ha nem ők maguk mesélik el saját halálukat, ráadásul úgy véli, a világról a hírekkel tud legjobban beszélni.

A struktúra a szöveggel együtt folyamatában változott, és utólag is kikerültek belőle információk. A "visszafelé menésre" visszatértünk egy kicsit, Ott Anna megjegyezte, hogy az egyik főhős, Patrik eléggé ellenszenves figura, de ahogy megismerjük a történet és a halála előzményeit, kezd szerethetővé válni.

Pető Péternél egy hírben, ahogy egy regényben is benne van az élet - Könyves magazin

Pető Péter Margó-díjra jelölt első prózakötete, a volt, a láthatatlan, leszakadt Magyarország történetét ugyanúgy elmesélte, ahogy a j átékvezetővé váláson és kiégésen keresztül a főszereplő felnövéstörténetét is. Az új regény, a a mikrotörténetekben lévő drámákat, a gyorsan, ám részletekkel bemutatott kolorlokálokat, a megtört szereplők megértését, a lendületes elbeszélést is viszi tovább a ból, viszont emeli a tétet: Pető dupla vagy semmit játszik.

Párhuzamot vont emellett Nádas Péter és Pető Péter közé, mondván, Nádas is legelőször az utolsó két fejezetet írta meg és utána pakolt elé minden mást. Erre a szerző Valuska Lászlót idézte, egyetértve, hogy "...a halál felől lehet csak közelíteni egy élet megértéséhez, mert a tragédia felől egésznek tűnik az élet". A történetek drámája, hogy ott a lehetőség mindkét karakter előtt, Mezőkövesdről indulva várja őket Budapest, az ország legszegényebb területéről esélyük van a kiszakadásra, de irdatlan szerencse kell ahhoz, hogy valaki érzelmileg fel tudja ezt dolgozni. A könyv pesszimista szövege továbbá az internetes közösségek okozta károkról is szól, de - ahogy a szerzőtől elhangzott - a címben lévő # a holnapunkat jelzi..

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Két öngyilkosság Magyarországon - részlet Pető Péter #halálka című regényéből

Vajon lehet-e két újsághírből regényt írni? Pető Péter új regényében, a #halálkában egyebek között erre keresi a választ, de olvasóként ennél sokkal többet kapunk: mikrodrámákat, lendületes elbeszélést, kolorlokált. Most mutatunk egy részt belőle!

...

Pető Péternél egy hírben, ahogy egy regényben is benne van az élet

Pető Péter új regénye, a #halálka hírekből indul ki, bátran lép ki a saját buborékjából, hogy olyan fikcióvá váljon, ami rólunk és a magyar élethelyzetekről mesél, arról a világról, amiben soha nem lehetünk főszereplők. 

...

Könyvesblokk: Pető, Szerencsés, Péterfy

Miért van kevés Nádas-előadás a színházakban?

Miért van kevés Nádas-előadás a színházakban?

Egy izgalmas felolvasószínház és egy kedélyes beszélgetés a Párhuzamos történetek ünneplésére.

Szerzőink

bzs
bzs

Köztük lehet az új kedvenced: 10 világirodalmi könyv a tavaszi kínálatból

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

Hírek
...

Tarr Bélát a legfontosabb élő filmrendezőnek nevezték Barcelonában

...

Harry Potter az ijesztő részek nélkül: még idén megjelenik a zsebkönyvsorozat

...

Megérkezett az első kedvcsináló előzetes az új Éhezők viadala-filmhez

...

Kiszolgáltatott nők a hetvenes évek Olaszországában – megjelent Bruck Edith új könyve

...

Folytatást kap a Volt egyszer egy Hollywood, de már nem Tarantino rendezi

...

„Az a típusú ember, akinek jó a közelében lenni” – Szirtes Tamásról könyv készült

A hét könyve
Kritika
Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról
A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

Nádas Péter gigantikus kelet-európai eposza újraírta a regény és az igazság fogalmát, miközben megmutatta, hogy a történelem nem a lapok között van, hanem a mozdulatainkban, a vágyainkban, a legmélyebb gondolataink között.