Fent és lent ugyanaz a történet vége – Pető Péter a Margón

Fent és lent ugyanaz a történet vége – Pető Péter a Margón

A világról a hírekkel tud legjobban beszélni - mondta az őszi Margó első napján Pető Péter, akinek idén jelent meg #halálka című regénye. Ott Annával a második könyv nehézségeiről, a megturnéztatott történetekről és a duplázott életutakról beszélgettek.

Rátkai Zsófi | 2020. október 16. |

Az őszi Margó első estéjén stílusosan szólva a hóhért akasztották, hiszen a moderátor Ott Anna az újságíró Pető Pétert kérdezte új kötetéről, a #halálkáról (olvass bele). A 24.hu főszerkesztőjének első kötete, a Leshatár nagy sikerű megjelenés volt, 2017-ben Margó-díjra is jelölték, ahol a top háromban végzett. Az első kérdés is ehhez kapcsolódott, miszerint milyen érzés volt újra leülni ehhez a műfajhoz. Pető elmondta, az első könyvnél sokkal nehezebb egy másodikat megírni, hiszen az ember egyszer elmondja saját történetét, de a második könyv mindig egy nagy kérdés. Az elmúlt években más műfajban alkotott, de visszatért a regényhez, hogy újra megmérettesse magát, hiszen a regényírásnak más a technológiája az újságíráshoz képest.

Pető Péter
halálka
Kalligram, 2020, 286 oldal
-

Míg a Leshatár zaklatott, lassú munkafolyamat volt, a #halálkánál ellenben nem volt annyi nehézsége és sokat tudott hasznosítani újságírói munkájából. Hogy miért akart legelőször is könyvet írni Pető Péter? Mindig ugyanazokkal a történetekkel "turnézott" a barátai között, mesélte a szerző, és mikor már kezdett unalmassá válni, nógatták, adja ki egy könyvben őket. Mivel jó fogadtatása volt, ez lendületet adott neki a következőhöz. A #halálka különleges szerkezetéről is szó esett: minden fejezet duplázva mesél, két életutat, két különböző társadalmi rétegből érkező férfi sorsát ismerjük meg, a haláluk bekövetkeztétől visszafelé haladva fedve fel az előzményeket. Ehhez kapcsolódóan a kérdező egy mondatot akart hallani a szerzőtől: mi az, amit meg akartál írni? "Fent és lent ugyanaz a történet vége" - jött a válasz. A szerkezet szerint a két bekövetkező halált hírekből ismerhetjük meg, ennek oka, hogy Pető szerint érdekesebb, ha nem ők maguk mesélik el saját halálukat, ráadásul úgy véli, a világról a hírekkel tud legjobban beszélni.

A struktúra a szöveggel együtt folyamatában változott, és utólag is kikerültek belőle információk. A "visszafelé menésre" visszatértünk egy kicsit, Ott Anna megjegyezte, hogy az egyik főhős, Patrik eléggé ellenszenves figura, de ahogy megismerjük a történet és a halála előzményeit, kezd szerethetővé válni.

Pető Péternél egy hírben, ahogy egy regényben is benne van az élet - Könyves magazin

Pető Péter Margó-díjra jelölt első prózakötete, a volt, a láthatatlan, leszakadt Magyarország történetét ugyanúgy elmesélte, ahogy a j átékvezetővé váláson és kiégésen keresztül a főszereplő felnövéstörténetét is. Az új regény, a a mikrotörténetekben lévő drámákat, a gyorsan, ám részletekkel bemutatott kolorlokálokat, a megtört szereplők megértését, a lendületes elbeszélést is viszi tovább a ból, viszont emeli a tétet: Pető dupla vagy semmit játszik.

Párhuzamot vont emellett Nádas Péter és Pető Péter közé, mondván, Nádas is legelőször az utolsó két fejezetet írta meg és utána pakolt elé minden mást. Erre a szerző Valuska Lászlót idézte, egyetértve, hogy "...a halál felől lehet csak közelíteni egy élet megértéséhez, mert a tragédia felől egésznek tűnik az élet". A történetek drámája, hogy ott a lehetőség mindkét karakter előtt, Mezőkövesdről indulva várja őket Budapest, az ország legszegényebb területéről esélyük van a kiszakadásra, de irdatlan szerencse kell ahhoz, hogy valaki érzelmileg fel tudja ezt dolgozni. A könyv pesszimista szövege továbbá az internetes közösségek okozta károkról is szól, de - ahogy a szerzőtől elhangzott - a címben lévő # a holnapunkat jelzi..

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Két öngyilkosság Magyarországon - részlet Pető Péter #halálka című regényéből

Vajon lehet-e két újsághírből regényt írni? Pető Péter új regényében, a #halálkában egyebek között erre keresi a választ, de olvasóként ennél sokkal többet kapunk: mikrodrámákat, lendületes elbeszélést, kolorlokált. Most mutatunk egy részt belőle!

...
Kritika

Pető Péternél egy hírben, ahogy egy regényben is benne van az élet

Pető Péter új regénye, a #halálka hírekből indul ki, bátran lép ki a saját buborékjából, hogy olyan fikcióvá váljon, ami rólunk és a magyar élethelyzetekről mesél, arról a világról, amiben soha nem lehetünk főszereplők. 

...
Hírek

Könyvesblokk: Pető, Szerencsés, Péterfy

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

...
Nagy

Csillag Péter: Egy nap a mai futballviszonyok értékelése is biztosan érdemes lesz az utókor figyelmére

Az Ady stoplisban című kötetben magyar irodalmi alakok futballhoz való viszonya, a Kapufák és kényszerítők című könyvben a sport és a történelem kölcsönhatása került terítékre, a Hátsó füves című fotóalbum pedig a mai vidéki focira és a sport társadalmi vetületeire irányítja a reflektort. Interjú.

Szerzőink

...
Valuska László

Hogyan kokainozik a magyar?

...
Bányász Attila

Mi az ára a művészetnek? - Itt járt Martin Eden

...
Ruff Orsolya

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei

Hírek
...
Hírek

Dragomán egypercesben írta meg az SZFE körüli helyzetet

...
Hírek

Újra streamel a Radnóti Színház!

...
Hírek

Minisorozatot készít az HBO Nesbo A fiújából

...
Hírek

Nem jelenhetett meg a Péterfy-Novák Évával készült interjú a 168 órában

...
Hírek

Jövőre két Philip Roth-életrajz jön Amerikában

...
Hírek

A cyberpunktól a Dűnéig - Hétfőtől ismét Világok Találkozása

A hét könyve
Kritika
Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei
...
Nagy

Sofi Oksanen: A disztópia már itt van és nagyon is valóságos

Sofi Oksanen új könyve a női test kihasználásának nagyregénye. A kutyafuttató egy thrillerszerűen megírt történet kizsigerelt modellekről, megvett feleségekről, végletekig dehumanizált ukrán petesejt donorokról és béranyákról. Az íróval az Ukrajnában zajló kutatómunkáról, a meddőségi iparról, valamint a Kelet- és Nyugat-Európa közti gazdasági szakadékról beszélgettünk.