Peter Brook üres tereiben a kísérletező kedv mély emberséggel párosult

Peter Brook üres tereiben a kísérletező kedv mély emberséggel párosult

“Azzal válsz rendezővé, hogy rendezőnek nevezed magad, és aztán azzal üldözöd a többi embert, hogy ez igaz” - írta Peter Brook brit rendezőlegenda Változó nézőpont című könyvében, és ha valakinek, neki sikerült meggyőznie a világot arról, hogy ő maga a nagybetűs színházi rendező. A színházművészet 20. századi óriásának tartották, aki az 1970-es évektől Franciaországban élt, és létrehozta letisztult kísérleti színházát a párizsi Bouffes du Nord-ban. Szombaton hunyt el 97 évesen.

sa | 2022. július 04. |

“Brook fennen hangoztatja, hogy színházhoz nincs szükség látványos díszletekre, elegendő az »üres tér«. Az igazság az, hogy ő maga rendkívüli raffinériával alakítja ki színpadának »üres tereit«. Az üresség, az eszköztelenség artisztikus hatásának létrehozása úgy, hogy az még meg is feleljen a bemutatott mű tartalmi, esztétikai igényeinek - többek között ebben is megmutatkozik Brook rendezői zsenialitása”  - írta Brookról 1980-ban Mihályi Gábor a Nagyvilágban, miután volt szerencséje megnézni a rendező két darabját Párizsban. Eddigre Brook már megkérdőjelezhetetlen tehetségű színházi tekintély volt.

A Londonban, egy litván zsidó családban született “guru”, ahogy Mihályi hivatkozik rá, első előadását 17 évesen rendezte, és fiatalon emelkedett a legnagyobb brit rendezők sorába. Ő mutatta be Londonban Jean Cocteau és Jean-Paul Sartre műveit, majd 1947-50 közt a Covent Garden opera főrendezője volt, Richard Strauss Salome című operájához 1949-ben Salvador Dalí tervezett neki díszleteket és jelmezeket.

A Royal Shakespeare Company igazgatójaként a hatvanas évektől számos Shakespeare-drámát újraértelmezve vitt sikerre. Az Artaud-féle kegyetlen színház elvei szerint színpadra állította Jean Genet A paravánok című művét, valamint Peter Weiss nagyhatású darabját, a Marat/Sade-ot. Ez utóbbi szokatlan stílusa sokkolta a világot, ugyanakkor nemzetközi elismerést szerzett Brook számára. 

“Foghatok bármely üres teret és nevezhetem csupasz színpadnak. Egy ember végigsétál ezen az üres téren, miközben valaki más nézi, ennyire van szükség”

- írta Brook 1968-as Az üres tér című színházelméleti művében, amely magyarul is megjelent. A kötet leginkább vallomás volt arról, hogyan látta akkor a kortárs színház helyzetét, hogyan dolgozott és küzdött a kor teremtette problémákkal. Foglalkoztatta a közönség, tágabb értelemben a társadalom és a színház kapcsolatának megújítása, és ez kiterjedt arra is, amikor a színházi műhelymunka folyamatát elemezte. Árulkodó ars poetica, hogy a kötetben azt írta: a rendező az előadás legfőbb teremtő ereje. 1973-ban The Empty Space címmel Gerald Feil rendezett dokumentumfilmet Brookról és társulatáról - aminek akkor például Helen Mirren is a tagja volt:

Hatott rá Jerzy Grotowski lengyel, valamint Julian Beck amerikai rendező, majd negyven évig tartó brit sikerszéria után, amelyek során Laurence Olivier-től Orson Wellesig a legnagyobb színészeket rendezte, Peter Brook azt vallotta, hogy "kimerítette a konvencionális színház lehetőségeit". Elköltözött Franciaországba, ahol kísérleti színházcsinálásba fogott.

Párizsban Nemzetközi Színházkutató Központot létesített, majd 1974-ben nyitotta meg színházát a Bouffes du Nord épületében, ahol különböző kultúrákból érkezett színészekkel monumentális, egzotikus hatású előadásokat rendezett. Az autentikus és hiteles színjátszás jegyében Afrikában, Iránban, az Egyesült Államokban is folyatott kísérleti munkákat, amelyekben a színész és a néző kapcsolatának megújítása érdekelte.

A legismertebb mesterműve a Mahábhárata, az indiai eposz kilencórás színpadi változata, amelyet 1985-ben rendezett meg. A Színház írt a tíz évig készült darabról, és kiemelte, hogy Brook világmetaforaként értelmezte a mintegy 12 ezer oldalas ősi indiai művet. A monumentális trilógiaként bemutatott darabban – a Brooktól megszokott módon – a nézőtér a játéktér közvetlen folytatása volt, a szereplők pedig változatos harcmodort mutattak be (a nádparavánoktól a hosszú rudakon át nehéz kardokat és pajzsokat is használtak). “A játékstílust stilizált naturalizmusnak nevezném legszívesebben. A koreográfia olyan pontos zsinórmértéket követ, mint a távol-keleti színjátszásban, de szó sincs imitációról: erőből szúrnak és ütnek, csak pontos védekezéssel lehet elhárítani a támadást” – írta Koltai Tamás beszámolójában, és hozzátette, hogy a csatajeleneteket olyan hosszú “snittekben” komponálták meg, amihez hasonlót csak filmen látott. Kiemelte még a világítás és a fényhatások mesteri kezelését, valamint méltatta a soknemzetiségű szereplőgárdát, amely az emberiség metaforája is volt.

Emellett Brook fontosabb munkái között tartják számon Seneca Oedipusát is, amit az ősi barbár teatralitás újrateremtésére használ fel, valamint megrendezte az Athéni Timont, az Übü királyt, az Antonius és Kleopátrát. Filmet is készített, például A legyek urát és a Jean-Paul Marat üldöztetése és meggyilkolását.

A 2010-ben Budapesten is bemutatott Varázsfuvola-adaptációjával Brook 36 év után leköszönt a párizsi Bouffes du Nord színházigazgatói posztjáról, ám rövid, látszólag könnyed és egyszerű előadásait továbbra is ezen a játszóhelyen mutatta be, amelyet egy külvárosi, lepusztult és elhagyatott egykori színházépületből ő tett Franciaország egyik leghíresebb színházává.

A budapesti Trafóban is bemutatott Csatamező című produkció után, amely a Mahábhárata záró epizódjából készült, sokan azt gondolták, hogy a brit mester végleg visszavonul. Az emberi létezés alapkérdései, a háború, a halál, az igazságszolgáltatás témái azonban továbbra is foglalkoztatták, élete végén elsősorban saját maga által átélt történeteket vitt színre hosszú évtizedek óta állandó munkatársa, Marie-Hélene Estienne közreműködésével.

A brit becsületrend, az Order of the Companions of Honor tagjaként Peter Brook új horizontokat nyitott a kortárs dramaturgiában, elősegítette a különböző kultúrák, Európa, Afrika és Ázsia kultúrája közötti eszmecserét.

 

(Forrás: MTI, Nagyvilág, Színház, Literatura)

Hírek
...
Zöld

A fenntartható fesztiválozás a konyhádban kezdődik

...
Hírek

A Rushdie elleni támadás után első lett A sátáni versek az Amazonon

...
Hírek

Komikusból hadvezér, Chaplinből Churchill – újabb Zelenszkij biográfia jelent meg

...
Hírek

Az iráni kormány szerint Rushdie magának köszönheti, ami vele történt

...
Hírek

Rushdie megtámadása után Rowlingot is halálosan megfenyegették

...
Hírek

Rangos kiadvány tárgyalja Kondor Vilmos krimijeit

...
Szórakozás

A lázadásról és a zsenialitásról mesél az Emily Brontë életét bemutató új film

...
Hírek

Varázslatos kiadvány lesz Alan Rickman naplója!

...
Hírek

Könyvesblokk: A Szürke Embertől F. Scott Fitzgerald második könyvéig

...
Hírek

89 éves korában elhunyt Jean-Jacques Sempé, a Kis Nicolas illusztrátora

...
Promóció

Így válasszuk ki az online kaszinót

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

...
Kritika

Márquez épp olyan mitikusan lépett ki az életből, ahogyan írt

Rodrigo García rendező és forgatókönyvíró megejtően személyes és letisztult memoárban mesél szülei haláláról, elengedésről, gyászról és szeretetről. A Búcsú Gabótól és Mercedestől szembenézés a Nobel-díjas apa, Gabriel García Márquez örökségével, és bepillantást enged abba is, kik voltak ők családként. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n

...
Forgách Kinga

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

...
Apró Annamária

Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk

A hét könyve
Kritika
Márquez épp olyan mitikusan lépett ki az életből, ahogyan írt
...
Nagy

A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n

Salman Rushdie-t pénteken támadták meg a New York állambeli Chautauqua Intézetben. Már a színpadon volt, és épp a szólásszabadságról beszélt volna egy száműzetésben élő művészeknek szervezett rendezvényen. A Booker-díjas író elleni támadás az egész irodalmi életet sokkolta.

Polc

Rachel Cusk regényében az íróknak meg kell fizetniük az alkotás árát

...

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

...

Havas Juli regényében a Covid-osztály csak egy keret, de a szerelem univerzális

...

Tóth Krisztina kísértetiesen ismerős világot ábrázol a mindent leuraló Egység rendszeréről

...
KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Mit jelent átélni a vetélést?

...
Könyvtavasz

A gyász időszakában is ránk találhat a szerelem

...
Könyvtavasz

Egy kis örmény faluban a háborús tragédiákat a hétköznapi örömök ellensúlyozzák

...
Könyvtavasz

Ilyen a középkorúak elviselhetetlen felnőttsége a norvég szerző szerint

...
Könyvtavasz

Őszinte, giccsmentes női erő: ez a Borikönyv

...
Könyvtavasz

15 miniszterelnök szolgált az uralkodása alatt – II. Erzsébet páratlan életútja