Paul Lendvai: Egy szabad országban semmi sem marad titok

Paul Lendvai: Egy szabad országban semmi sem marad titok

Ausztria álarc nélkül című új kötetében Paul Lendvai nyugati szomszédunk II. világháború utáni történetét írta meg a meghatározó politikusok és vezetők alakjának elemzésén keresztül. A kötet bemutatóján jártunk pénteken a FUGA-ban, a szerzővel Gergely Márton, a HVG felelős szerkesztője beszélgetett. Szóba került múltfeldolgozás, a sajtó szabadsága, Orbán és az osztrák konzervatívok viszonya, és az is, hogy mit tanulhat Ausztria Magyarországtól.

Sándor Anna | 2023. június 14. |
Paul Lendvai
Ausztria álarc nélkül
Ford. Nádori Lívia, Corvina, 2023, 264 oldal
-

Amikor 2022-ben Paul Lendvai "élő legendaként" megkapta a Concordia-díjat az osztrák parlamentben, még nem töltötte be a 92. évét. Bő egy évvel később Budapesten mesélt kicsit az életéről, többet az osztrák politikatörténet elmúlt évtizedeinek meghatározó alakjairól, pontosabban arról, ahogyan ő látja őket. Lendvai nemzetközileg elismert újságíró, aki az 1956-os forradalom leverését követően menekült el Magyarországról, addigra túlélte a vészkorszak zsidóüldözését, jogot tanult, majd mivel szociáldemokrataként világnézetileg megbízhatatlannak ítélték, megjárta Rákosiék börtönét is. Bécsben vált az egyik legfontosabb Kelet-Európa-elemzővé, 1959-ben megkapta az osztrák állampolgárságot is. Dolgozott a Die Pressének, jelentek meg cikkei a Financial Timesban, volt az ORF kelet-európai szerkesztőségének főszerkesztője, és az ezredforduló után politikaelemző műsort is vezetett a régióról.

Az önmagában impresszív életutat Gergely Márton foglalta össze indításként azzal, hogy a könyvből felolvasta a Paul Lendvai életében meghatározó fordulópontokról szóló részt. Mivel csak egy évvel azután érkezett Ausztriába, hogy az ország az osztrák államszerződéssel 1955-ben elnyerte a szuverenitását, felmerült, hogy ez vajon mennyiben segítette Lendvai beilleszkedését. A szerző elmesélte, hogy az alapélménye erről az időszakról az osztrákok segítőkészsége, amiben persze az is benne volt, hogy 

szerencsésnek érezték magukat, hogy nem egy határral keletebbre élnek.

Azt, hogy a Magyarországról érkező menekülteket gyorsan befogadták a nyugati országok, Lendvai szerint motiválta a Nyugat rossz lelkiismerete is a forradalom miatt. Ő 27 éves volt, amikor Ausztriába érkezett, majd egy ideig tervezte, hogy a családi kapcsolatai révén Kanadába megy, valamint egy amerikai attasé feltette az Egyesült Államok listájára is. A párttagsága miatt viszont egymás után mindkét állam elutasította kérelmét, ám mire ez a procedúra véget ért, ő már kialakított magának egy életet Bécsben, amiben jól érezte magát.

Mivel a zsidósághoz való viszony és a holokauszt emlékezete jelentős vezérfonala a kötetnek, hosszasabban beszéltek az emlékezetpolitika, illetve -kultúra különbségeiről Ausztriában és Magyarországon. Lendvai szerint össze sem lehet hasonlítani a kettőt, hiszen náluk már Vranitzky kancellár szorgalmazta a kilencvenes évek elején, hogy nézzenek szembe a múlttal és a cinkosságukkal. “Engem nem Ausztrában akartak megölni, hanem Magyarországon” ‒ mondta Lendvai, és elismerte, hogy nem objektív szemlélő, hiszen míg az osztrák terekhez csupa jó emlék köti, a budapesti utcákon járva az jut eszébe, hogy itt akarták megölni, ott rúgták ki az állásából stb. 

-

A témához szorosan kapcsolódott a mai osztrák antiszemitizmus kérdése, ami Lendvai szerint azért is komplikált szituáció, mert nagy azoknak a bevándorlóknak a száma, akik a zsidóság és/vagy Izrael gyűlöletével érkeznek. Ami miatt viszont fel van háborodva, az az, hogy neonáci bűneseteknél gyakran csak feltételesen ítélnek el embereket.

Arról, hogy vajon Ausztria tanulhat-e tőlünk valamit a múltfeldolgozásról, Lendvai kifejtette, hogy a magyar hozzáállás nagyon függ az aktuális rezsimektől. Orbán Viktor például a jelenlegi izraeli miniszterelnök “legjobb haverja”, aki a Soros elleni kampányban is segített neki ‒ Lendvai szerint ez maga a politikai cinizmus.

A szerző szerint nagy különbség Ausztria és Magyarország között az is, hogy az osztrák sajtóban évente megjelennek jelentések többek között az ottani antiszemitizmus állapotáról is. Magyarországon viszont ilyen nincs, nem jelenik meg a sajtóban. 

“Itt a hazugságnak is van egy monopóliuma, nem csak a hatalomnak.”

A beszélgetés során Lendvai többször visszatért arra, hogy Ausztriában mindenről beszámol a sajtó, ezért az állampolgárok tudják hogy “mi van”. Ehhez kapcsolódva Ausztria szerinte azt tanulhatja tőlünk, hogy nem szabad azt tenni a sajtóval, amit Magyarország. Később a média kapcsán hozzátette azt is, hogy a politikusok soha nem szeretettel lépnek kapcsolatba az újságírókkal, de egy demokráciában így is megteszik azt.

A beszélgetés innentől ráfordult az osztrák politikusok elemzésére, pontosabban Lendvai pár mondatban elmondta, mit gondol róluk és újságíróként milyen kapcsolata volt velük. Szóba került Herbert Kickl, a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetője, Sebastian Kurz volt kancellár és a potenciális kormányzati korrupciót illusztráló Ibiza-videó, Jörg Haider, Wolfgang Schüssel, a zöldek és két női politikus stb. ‒ ők mind feltűnnek a kötetben is.

-

Kickl kapcsán Lendvai elmondta, hogy a politikus hivatalosan elítélte, hogy Orbán elengedte az embercsempészeket. És miközben a Budapesten rendezett amerikai konzervatív, de leginkább trumpista CPAC-en a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy a konzervatívok már elfoglalták Budapestet, Varsót, Rómát, Jeruzsálemet és Bécs sem reménytelen, Lendvai meglátása szerint Orbán elmérte, hogy az osztrák konzervatívok mennyire lesznek dühösek az embercsempészek miatt.

Kurzot Lendvai egy politikai mesterszínésznek látja, aki “mindig ugyanazt a szkriptet mondja el”, de “nincs lelki, érzelmi kapcsolata az emberekkel”. Személyében tükrözi azt a mechanizmust, hogy 

“Ausztriában néha valami úgy kezdődik, mint egy operett, és tragédia lesz belőle”.

Kurz pedig ilyen operettfigura volt, aki az ország tragédiája lett az orosz kapcsolatai és függései miatt.

Minthogy mindketten nagyon fiatalon bekerültek a nagypolitikába és fiatalon magasra is törtek (a legfiatalabb magyar miniszterelnök, illetve osztrák külügyminiszter, majd kancellár voltak a hazájukban), adta magát Kurz és Orbán összehasonlítása. Lendvai viszont úgy látja, hogy ők ketten nagyon más utat jártak be. Kurz fiatalsága szerinte azt is jelenti, hogy még nem alakultak ki az elvei, mire beteljesült a hatalomvágya, és nem szenvedett választási vereséget. Orbán veszélyessége viszont Lendvai szerint éppen abból fakad, hogy tanult a vereségeiből, mégpedig azt, amit hangoztatott is, hogy “csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon”. Egyébként Orbán vonzereje az osztrák konzervatívok számára Lendvai szerint

“az erős ember iránti csodálat és a politikai butaság különös keveréke”.

Sokáig a migrációval kapcsolatban is nagyszerű szövetségesnek tartották, ezt rontotta el Orbán az embercsempészek elengedésével.

A beszélgetés azzal zárult, hogy miközben Ausztria az EU egyik legstabilabb demokráciája, az elmúlt évek válságai vajon nem rendítik-e meg a belé vetett hitet. Lendvai szerint sokat számít, hogy a digitalizációval, a közösségi médiával a tehetségtelenség is jobban és gyorsabban látható. Emellett viszont Ausztriában még mindig megvan a szakszervezetek híres mértéktartása és a sajtó szabadsága is. Lendvai szerint egy szabad országban semmi sem marad titok.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Japánul jelenik meg Paul Lendvai könyve

...
Nagy

Kertész Balázs: Orbán Viktornak az inflációra az égvilágon semmilyen ráhatása nincsen

Miközben nagy lendülettel masírozunk az aktuális gazdasági válság mélyére, nem ártana értenünk, hogyan zajlanak a gazdasági folyamatok. A Diétás Magyar Múzsa szerzőjével beszélgettünk kapitalizmusról, fürdőgatyákról, ciklikus és anticiklikus gazdaságpolitikáról, valamint az infláció természetéről is. Interjú.

...
Kritika

Lehet-e értelmes halált halni egy olyan korban, amikor minden zsidót halálra ítéltek?

A „magyar Anna Frank”, Szenes Hanna életéről és tragikus, korai haláláról szóló Hanna című előadás a fiatal költő naplójára támaszkodva leginkább ezt a kérdést feszegeti.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Hírek
...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Hírek

Steinbeck kutyarágta kézirata is kalapács alá kerül

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]