Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff amerikai író, jogász, a Rutgers Egyetem professzora. New York Times-bestseller regénye, az 1942-1943-ban játszódó Nő kék csillaggal (a regénybe ITT bele is olvashatsz, és ITT írtunk róla) a közelmúltban jelent meg magyarul a Magnólia Kiadó gondozásában. Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják a mai napig. Interjú.

Apró Annamária | 2023. május 18. |
Pam Jenoff
Nő kék csillaggal
Ford.: Török Krisztina, Magnólia, 2023, 367 oldal
-

Szeptember 11-e fordulópontot jelentett az írói karrierjében. Elmesélné, mi történt?

Kisgyermek korom óta író szerettem volna lenni. Miután elvégeztem a jogi egyetemet, gyakornokként kezdtem el dolgozni egy nagy ügyvédi irodánál. Ez 2001 szeptemberének elején volt. Aztán jöttek a szeptember 11-i események és tudatosult bennem, hogy

ha az áldozatok között lettem volna, az álmom sosem valósul meg, sosem lehettem volna író.

Szóval akkor elkezdtem írni az első regényemet, melyet a Lengyelországban töltött évek inspiráltak. Eközben pedig ügyvédbojtárként dolgoztam nappal, hogy visszafizethessem az óriási diákhitelemet.

A kilencvenes évek közepén az amerikai külügyminisztérium diplomatájaként küldték Lengyelországba. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? Milyen volt a munkája, és milyenek voltak a tapasztalatai a holokauszt túlélőivel kapcsolatban?

A feladatom először tiszta papírmunka volt: pecsételés útlevelekbe, adminisztráció, ilyesmi. Viszont fiatal zsidó lányként érkeztem Krakkóba, teljesen egyedül voltam. Szerettem volna egy közösséghez tartozni, így elkezdtem járni a helyi zsinagógába. Tavasz volt, épp a széderbe csöppentem a Pészách első estéjén. Ilyenkor mindig a közösség legfiatalabb tagjai, a gyerekek kérdezhetnek. De a krakkói zsidó közösség akkor annyira idős volt, hogy huszonévesen én voltam a legfiatalabb, nekem kellett a kérdéseket feltennem. A közösség nagy része a holokauszt túlélőiből állt, minden gyermek születése hatalmas ünnep volt. Nagy szeretettel fogadtak, én pedig meghallgattam a történeteiket, melyek nagyon megérintettek, ennyi idő elteltével még mindig róluk írok. De nagyon fontos elmondani, hogy a történeteik csak inspirálnak, ha valaki azt írja a történelmi fikciós regényeimről, hogy valós történések alapján, akkor mindig felhívom a figyelmét, hogy ezt húzzuk ki.

A valóság inspirálta történeteket írok.

Fikcióban szerepeltetni a valóságban is élt karaktereket szerintem egy óriási csapda, rengeteg tévedési lehetőséggel és kötöttséggel, ezért ezt mindig szigorúan kerülöm.

Hogyan bukkant rá arra a történetre, mely a Nő kék csillaggal megírására inspirálta?

Minden regényem a második világháborúhoz kapcsolódik, olyan történeteket keresek, amelyeken én is megütközöm, szíven ütnek úgy, hogy huszonvalahány éve a témával foglalkozom. Ilyen volt az is, mikor arról olvastam, zsidók egy kis csoportja a lvovi csatornarendszerbe menekült a gettó kiürítésekor, és több mint egy évig arra kényszerült, hogy ott is éljen. Elképzelhetetlen volt az egész! Mikor az ember megtalálja a témáját, óriási szerencse, ha talál olyan történelmi feljegyzést vagy nem fikciós írást, amely már feldolgozta a valós történetet. Esetemben ez Robert Marshall az In the Sewers of Lvov című könyve volt. Ez volt a kiindulás, ami rengeteget segítette a felkészülésemet és a kutatási munkámat.

Azt nyilatkozta, újra kellett kezdenie a regényírást. Milyen érzés kidobni egy közel regénynyi szöveget és újrakezdeni az egészet?

Felhívott a szerkesztőm, hogy „Pam, ez így nem fog működni”. „De hát írtam már tizenegy regényt, ne szórakozz velem!” De a legelső tagadási fázis után tudtam, hogy igaza van és ki kell dobnom a szöveg 95 százalékát, amin eddig dolgoztam. Az eredeti verzióban csak egy rövid ideig időzünk a csatornában, a regény nagy része a felszabadítás után, a világháború utáni időszakban játszódott. A szerkesztőm azt javasolta, hogy vigyem le a regény nagy részét a csatornarendszerbe, a szereplők közötti viszonyrendszer ott alakuljon ki. A másik nagy változtatás az volt, hogy ne csak Sadie szemszögéből lássuk a történetet, hanem a fenti világban élő gazdag keresztény polgárlány, Ella szemszögéből is. Az eredeti történet Lvovban játszódik, én pedig áthelyeztem az eseményeket Krakkóba. Ezáltal megváltozott minden: az idővonalat újra kellett írni, mert máskor ürítették ki a krakkói gettót, mint a lvovit, illetve a város topográfiája is egészen más: Krakkót a Visztula szeli ketté, el kellett döntenem, hogy a folyó alatt is áthaladnak-e a csatornában a szereplőim, vagy maradnak a gettó alatt. Végül úgy döntöttem, nem kelnek át a túlpartra. Ehhez rengeteg segítséget kaptam a krakkói csatornarendszer szakértőitől, akikkel konzultálhattam az írás közben. Szóval az egész történetet áthelyeztem Krakkóba. De nem voltam a városban több mint 17 éve, így lefoglaltam egy repülőjegyet 2020. március 11-re. Ez volt az a hét, amikor a Covid miatt bezárt az egész világ. Tehát nem jutottam el Krakkóba, viszont a lengyelek nagyon kedvesek voltak, online is segítették a kutatásaimat.

Vonható-e párhuzam a pandémia miatti korlátozások és aközött, ahogy azok a menekülő zsidók érezhették magukat, akik a csatornarendszerbe szorultak majdnem egy évre?

Nagyon sok szinten éreztem ezt a párhuzamot. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy a második világháború szörnyűségei nem tehetőek egy kalap alá azzal, amit mi átéltünk, de bizonyos párhuzamok ettől függetlenül megrajzolhatóak. Mikor a regényt írtam, itthon voltam teljes izolációban, keresve a kapcsolatot a világgal Zoomon és minden egyéb módon, ugyanakkor bezárva a saját házamba. Ezzel együtt éreztem a kapcsolódási pontot: Sadie édesanyja az egyik pillanatban még a modern, 1940-es években épült lakásában lakik, a következőben pedig egy csatornarendszerben próbálja életben tartani a családját. 2020-ban egyik pillanatról a másikra az volt a kérdés, hogy kapható-e wc-papír, lesz-e hús a boltban a családomnak, hogyan fogom taníttatni a gyerekeimet.

Akkor értettem meg, hogyan változhat meg az egész életed radikálisan egy másodperc alatt.

Feltettem a kérdés, hogy hogyan élhettek túl a csatornarendszerben 14 hónapig? Egészen egyszerűen nem gondolták, hogy 14 hónapra be lesznek zárva, azt hitték, csak pár óra lesz, majd pár nap, esetleg pár hét. Ugyanúgy, ahogy mi 2020-ban: arra számítottunk, két hét múlva lapos lesz a görbe, aztán itthon rekedtünk egy örökkévalóságig.

Min dolgozik jelenleg?

A Nő kék csillaggal nem a legutolsó regényem, a tizenegyedik a sorban. A legújabb könyvem címe Code Name Sapphire, ami februárban jelent meg az Egyesült Államokban, remélem, hamarosan magyarul is olvasható lesz. Az új regényemről még kicsit korai beszélni, de egy része a második világháborúban játszódik, egy része utána, és van egy rejtély, ami összeköti a két időszakot.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

A Margó Fesztivál utolsó napján Hidas Judit beszélgetett Klacsmann Borbálával a Holokauszttörténetek című kötetéről. A holokauszt-történész évek óta gyűjtötte a forrásokat a rövid szövegekhez, amelyek a holokausztot egyszerre történelmi és személyes nézőpontból is vizsgálják. A kötetből Szandtner Anna olvasott fel.

...
Kritika

Egy csatornafedél választja el a lányokat, akik összebarátkoznak a holokauszt poklában

Pam Jenoff Nő kék csillaggal című regénye valódi pokoljárás, melyben egy maroknyi zsidó a szennyvízcsatornába menekül, hogy elkerülje a deportálást. 

...
Beleolvasó

A krakkói gettóból a csatornába bújó Sadie egy barátságban életmentő erőre is talál

Pam Jenoff az Elvesztek Párizsban után újabb felemelő történettel jelentkezik, melynek alapját ezúttal is megtörtént események alkotják. Olvass bele!

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.