Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff amerikai író, jogász, a Rutgers Egyetem professzora. New York Times-bestseller regénye, az 1942-1943-ban játszódó Nő kék csillaggal (a regénybe ITT bele is olvashatsz, és ITT írtunk róla) a közelmúltban jelent meg magyarul a Magnólia Kiadó gondozásában. Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják a mai napig. Interjú.

Apró Annamária | 2023. május 18. |
Pam Jenoff
Nő kék csillaggal
Ford.: Török Krisztina, Magnólia, 2023, 367 oldal
-

Szeptember 11-e fordulópontot jelentett az írói karrierjében. Elmesélné, mi történt?

Kisgyermek korom óta író szerettem volna lenni. Miután elvégeztem a jogi egyetemet, gyakornokként kezdtem el dolgozni egy nagy ügyvédi irodánál. Ez 2001 szeptemberének elején volt. Aztán jöttek a szeptember 11-i események és tudatosult bennem, hogy

ha az áldozatok között lettem volna, az álmom sosem valósul meg, sosem lehettem volna író.

Szóval akkor elkezdtem írni az első regényemet, melyet a Lengyelországban töltött évek inspiráltak. Eközben pedig ügyvédbojtárként dolgoztam nappal, hogy visszafizethessem az óriási diákhitelemet.

A kilencvenes évek közepén az amerikai külügyminisztérium diplomatájaként küldték Lengyelországba. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? Milyen volt a munkája, és milyenek voltak a tapasztalatai a holokauszt túlélőivel kapcsolatban?

A feladatom először tiszta papírmunka volt: pecsételés útlevelekbe, adminisztráció, ilyesmi. Viszont fiatal zsidó lányként érkeztem Krakkóba, teljesen egyedül voltam. Szerettem volna egy közösséghez tartozni, így elkezdtem járni a helyi zsinagógába. Tavasz volt, épp a széderbe csöppentem a Pészách első estéjén. Ilyenkor mindig a közösség legfiatalabb tagjai, a gyerekek kérdezhetnek. De a krakkói zsidó közösség akkor annyira idős volt, hogy huszonévesen én voltam a legfiatalabb, nekem kellett a kérdéseket feltennem. A közösség nagy része a holokauszt túlélőiből állt, minden gyermek születése hatalmas ünnep volt. Nagy szeretettel fogadtak, én pedig meghallgattam a történeteiket, melyek nagyon megérintettek, ennyi idő elteltével még mindig róluk írok. De nagyon fontos elmondani, hogy a történeteik csak inspirálnak, ha valaki azt írja a történelmi fikciós regényeimről, hogy valós történések alapján, akkor mindig felhívom a figyelmét, hogy ezt húzzuk ki.

A valóság inspirálta történeteket írok.

Fikcióban szerepeltetni a valóságban is élt karaktereket szerintem egy óriási csapda, rengeteg tévedési lehetőséggel és kötöttséggel, ezért ezt mindig szigorúan kerülöm.

Hogyan bukkant rá arra a történetre, mely a Nő kék csillaggal megírására inspirálta?

Minden regényem a második világháborúhoz kapcsolódik, olyan történeteket keresek, amelyeken én is megütközöm, szíven ütnek úgy, hogy huszonvalahány éve a témával foglalkozom. Ilyen volt az is, mikor arról olvastam, zsidók egy kis csoportja a lvovi csatornarendszerbe menekült a gettó kiürítésekor, és több mint egy évig arra kényszerült, hogy ott is éljen. Elképzelhetetlen volt az egész! Mikor az ember megtalálja a témáját, óriási szerencse, ha talál olyan történelmi feljegyzést vagy nem fikciós írást, amely már feldolgozta a valós történetet. Esetemben ez Robert Marshall az In the Sewers of Lvov című könyve volt. Ez volt a kiindulás, ami rengeteget segítette a felkészülésemet és a kutatási munkámat.

Azt nyilatkozta, újra kellett kezdenie a regényírást. Milyen érzés kidobni egy közel regénynyi szöveget és újrakezdeni az egészet?

Felhívott a szerkesztőm, hogy „Pam, ez így nem fog működni”. „De hát írtam már tizenegy regényt, ne szórakozz velem!” De a legelső tagadási fázis után tudtam, hogy igaza van és ki kell dobnom a szöveg 95 százalékát, amin eddig dolgoztam. Az eredeti verzióban csak egy rövid ideig időzünk a csatornában, a regény nagy része a felszabadítás után, a világháború utáni időszakban játszódott. A szerkesztőm azt javasolta, hogy vigyem le a regény nagy részét a csatornarendszerbe, a szereplők közötti viszonyrendszer ott alakuljon ki. A másik nagy változtatás az volt, hogy ne csak Sadie szemszögéből lássuk a történetet, hanem a fenti világban élő gazdag keresztény polgárlány, Ella szemszögéből is. Az eredeti történet Lvovban játszódik, én pedig áthelyeztem az eseményeket Krakkóba. Ezáltal megváltozott minden: az idővonalat újra kellett írni, mert máskor ürítették ki a krakkói gettót, mint a lvovit, illetve a város topográfiája is egészen más: Krakkót a Visztula szeli ketté, el kellett döntenem, hogy a folyó alatt is áthaladnak-e a csatornában a szereplőim, vagy maradnak a gettó alatt. Végül úgy döntöttem, nem kelnek át a túlpartra. Ehhez rengeteg segítséget kaptam a krakkói csatornarendszer szakértőitől, akikkel konzultálhattam az írás közben. Szóval az egész történetet áthelyeztem Krakkóba. De nem voltam a városban több mint 17 éve, így lefoglaltam egy repülőjegyet 2020. március 11-re. Ez volt az a hét, amikor a Covid miatt bezárt az egész világ. Tehát nem jutottam el Krakkóba, viszont a lengyelek nagyon kedvesek voltak, online is segítették a kutatásaimat.

Vonható-e párhuzam a pandémia miatti korlátozások és aközött, ahogy azok a menekülő zsidók érezhették magukat, akik a csatornarendszerbe szorultak majdnem egy évre?

Nagyon sok szinten éreztem ezt a párhuzamot. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy a második világháború szörnyűségei nem tehetőek egy kalap alá azzal, amit mi átéltünk, de bizonyos párhuzamok ettől függetlenül megrajzolhatóak. Mikor a regényt írtam, itthon voltam teljes izolációban, keresve a kapcsolatot a világgal Zoomon és minden egyéb módon, ugyanakkor bezárva a saját házamba. Ezzel együtt éreztem a kapcsolódási pontot: Sadie édesanyja az egyik pillanatban még a modern, 1940-es években épült lakásában lakik, a következőben pedig egy csatornarendszerben próbálja életben tartani a családját. 2020-ban egyik pillanatról a másikra az volt a kérdés, hogy kapható-e wc-papír, lesz-e hús a boltban a családomnak, hogyan fogom taníttatni a gyerekeimet.

Akkor értettem meg, hogyan változhat meg az egész életed radikálisan egy másodperc alatt.

Feltettem a kérdés, hogy hogyan élhettek túl a csatornarendszerben 14 hónapig? Egészen egyszerűen nem gondolták, hogy 14 hónapra be lesznek zárva, azt hitték, csak pár óra lesz, majd pár nap, esetleg pár hét. Ugyanúgy, ahogy mi 2020-ban: arra számítottunk, két hét múlva lapos lesz a görbe, aztán itthon rekedtünk egy örökkévalóságig.

Min dolgozik jelenleg?

A Nő kék csillaggal nem a legutolsó regényem, a tizenegyedik a sorban. A legújabb könyvem címe Code Name Sapphire, ami februárban jelent meg az Egyesült Államokban, remélem, hamarosan magyarul is olvasható lesz. Az új regényemről még kicsit korai beszélni, de egy része a második világháborúban játszódik, egy része utána, és van egy rejtély, ami összeköti a két időszakot.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

A Margó Fesztivál utolsó napján Hidas Judit beszélgetett Klacsmann Borbálával a Holokauszttörténetek című kötetéről. A holokauszt-történész évek óta gyűjtötte a forrásokat a rövid szövegekhez, amelyek a holokausztot egyszerre történelmi és személyes nézőpontból is vizsgálják. A kötetből Szandtner Anna olvasott fel.

...
Kritika

Egy csatornafedél választja el a lányokat, akik összebarátkoznak a holokauszt poklában

Pam Jenoff Nő kék csillaggal című regénye valódi pokoljárás, melyben egy maroknyi zsidó a szennyvízcsatornába menekül, hogy elkerülje a deportálást. 

...
Beleolvasó

A krakkói gettóból a csatornába bújó Sadie egy barátságban életmentő erőre is talál

Pam Jenoff az Elvesztek Párizsban után újabb felemelő történettel jelentkezik, melynek alapját ezúttal is megtörtént események alkotják. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

...
Zöld

Mit tehet egy nő, ha lebénul az arca és elveszti a mosolyát? Olvass bele Sarah Ruhl könyvébe!

Sarah Ruhl az élete minden területén sikeresnek érezte magát, amikor az arca lebénult. Mi mindent jelent valójában egy mosoly? Mutatunk egy részletet a könyvéből!

...
Zöld

A narcisztikus személyiség kinőhető? + 2 könyv a témában

Kutatás készült arról, hogyan változnak a narcisztikus személyiségjegyek az ember élete során. A cikk végén két könyvet is ajánlunk a narcizmus témájában.

Hírek
...
Zöld

Sokkal jobban hatnak a konteók, ha a közösség hiedelmeihez illeszkednek – Olvass bele az Emberarcú tudományba!

...
Szórakozás

A Normális emberek sztárja szívesen visszatérne Marianne karakteréhez

...
Beleolvasó

Örülök, hogy meghalt az anyám – Olvass bele a volt hollywoodi gyereksztár memoárjába!

...
Hírek

Gypsy Rose Blanchard maga olvassa fel memoárját hangoskönyvben

...
Hírek

Salman Rushdie ősszel érkező regénye a tökéletes birodalom bukásáról szól

...
Szórakozás

Anthony Hopkins római császárt alakít egy új gladiátoros sorozatban

A hét könyve
Kritika
A háromtest-probléma nyomasztó történelemkönyv a jövőről
...
Nagy

Alessandro Baricco Budapesten: Az élet egyik célja, hogy elengedjük a félelmeinket

Először járt Budapesten az ünnepelt olasz író, Alessandro Baricco. A beszélgetésen sok minden szóba került a zenétől a mesterséges intelligencián és Nemecsek Ernőn át odáig, hogy régebben jobb volt-e gyereknek lenni, mint ma.

Kiemeltek
...
Nagy

Ez a 20 legjobb könyv, amit a 21. században írtak – a New York Times olvasói szerint

A New York Times a könyvszakma prominens személyiségei után az olvasói között is megfuttatta a kérdést, hogy melyek a legjobb könyvek az elmúlt közel 25 év szép- és tényirodalmi terméséből. Mutatjuk az eredményt.

...
Nagy

Olvasnál egy parkban 40 másik emberrel? Irány az Olvasópiknik

Márciusban indult és sikerrel működik a Kastner Kommunity Olvasóbulija, ami a nyári hónapokra a kávézó mellett található parkba költözik. Papp Virággal, az esemény szervezőjével beszélgettünk.

...
Nagy

A 10 kedvenc idézetünk Jón Kalman Stefánssontól

Szeptemberben, a Könyvfesztivál vendégeként ismét Magyarországra érkezik Jón Kalman Stefánsson. Mutatjuk a kedvenc idézeteinket az izlandi írótól.