Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

sa | 2022. május 09. |

Régi nemesi családból származott, felmenői között tábornokok és magas rangú állami tisztviselők is voltak, belügyminisztériumi titkár apja a császári és királyi kamarás címet viselte. A hagyományokhoz híven őt is katonatisztnek szánták, 1923 és 1926 között a kőszegi katonai alreáliskola, majd 1926-tól 1929-ig a budai katonai főreáliskola növendéke volt. Az angolos és franciás műveltségű, nagypolgári-humanista szellemű család nevelése és a katonai iskola poroszos szelleme közötti éles ellentét meghatározó szerepet játszott Ottlik egyéniségének és művészetének alakulásában.

Érettségi után a budapesti egyetem matematika-fizika szakára járt, a neves matematikus, Fejér Lipót tanítványaként szerzett abszolutóriumot. Egyetemistaként írásai jelentek meg a Napkeletben és az Új Nemzedékben, 1939-ben a Nyugat is közölte A Drugeth-legenda című elbeszélését. Ez rendkívül fontos volt számára, ahogy később írta: 

"A második próbálkozásomat évekkel később elfogadták, Babits azt üzente: tetszett. Ezzel befogadtak a Nyugat munkatársának. Nagyobb dicsőség soha nem ért".

Ottlik 1933-tól a Budapesti Hírlap bridzsrovatának szerkesztője volt. A bridzsjáték mellett még fiatal korában kötelezte el magát, 1937-ben már az ifjúsági válogatott tagja volt, később magyar bajnok lett. Szakíróként is nemzetközi ismertségre tett szert, 1979-ben látott napvilágot Hugh Kelsey-vel közösen írt angol nyelvű bridzsszakkönyve, amelyet később magyarul is kiadtak Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein címmel.

A II. világháború idején légoltalmi szolgálatra osztották be, és módjában állt, hogy üldözött barátait, köztük Vas Istvánt is bújtassa. A háború után a Magyar Rádiónál volt műsorfelügyelő, hangjátékokat fordított, 1946-ban Valencia-rejtély címmel maga is írt egyet, de ezt a politikai változások miatt már nem mutathatták be. A mű, amely Ottlik meghatározása szerin természettudományos krimi, csak 1988-ban jelenhetett meg. A rádiónál szerkesztette a Huszonöt év magyar irodalma című sorozatot, 1945 és 1957 között a Magyar PEN Club titkára volt.

A negyvenes évek végétől, mivel a hivatalos irodalompolitika nem tudott mit kezdeni az Újhold folyóirat köréhez tartozó polgári-humanista íróval, egyre inkább a pálya szélére szorították, a kitelepítéstől csak az Írószövetség védte meg.

Ottliknak és Mándynak a vérében volt az ellenállás és az elegancia
Tovább olvasok

Ekkor bevonult az önmaga számára teremtett mikrovilágba, műfordításból próbált megélni. Nevéhez fűződik többek közt Gottfried Keller és Thomas Mann számos elbeszélése, Hemingway Az öreg halász és a tenger című kisregénye, Bernard Shaw és Osborne színművei vagy számos Dickens-regény magyar fordítása. Folyamatosan írt is, 1949-ben készen állt az Iskola a határon első változata, amelyet még tíz évig csiszolgatott. A könyvről ebben a podcastben beszélgettünk:

Ottlik Géza egész életében az Iskola a határont írta [Kötelező]
Ottlik Géza egész életében az Iskola a határont írta [Kötelező]

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. A Kötelező podcast legújabb részében Ottlik Géza Iskola a határon című művéről Németh Gáborral beszélgettünk.

Tovább olvasok

Az irodalmi életbe 1957-ben került vissza, ekkor jelent meg Hajnali háztetők című művészregénye, amelyből 1986-ban Dömölky János készített filmet. Az Iskola a határon 1959-es első megjelenésekor nem aratott átütő sikert, csak a hetvenes években induló új írócsoport, az úgynevezett Péterek nemzedéke (Esterházy, Lengyel, Nádas, Hajnóczy) ismerte fel igazi értékeit. A megjelenés idejéről származó recenziókból itt szemezgettünk:

Az Iskola a határon a kiábrándulás és beletörődés regénye
Az Iskola a határon a kiábrándulás és beletörődés regénye

Eredetileg 1959-ben jelent meg Ottlik Géza kultikus regénye, az Iskola a határon, amelyet augusztus végén adott ki ismét a Magvető. A kőszegi katonaiskolában játszódó regény több síkon és hangon mesél barátságról, megalkuvásról (vagy az arra való képtelenségről), a biztonságbuborékok elpattanásáról és az illúziók elvesztéséről. A könyv Wikipedia-oldala szerint megjelenése idején a regény szerény visszhangot váltott ki, és kíváncsiak voltunk, valóban így történt-e. A cikk megírásához az Arcanum archívumát használtuk.

Tovább olvasok

Ottlikot fordításaiért 1960-ban a brit kormány meghívta Londonba tanulmányútra. 1969-ben megjelent a Minden megvan című elbeszéléskötete, majd elhallgatott. 1980-as Próza című kötetében esszéit, tanulmányait és a vele készült interjúkat tette közzé.

Munkásságáért 1981-ben József Attila-, 1985-ben Kossuth-díjat, 1984-ben Déry Tibor-, 1988-ban pedig Szép Ernő-jutalmat kapott. A nyolcvanas években sejteni engedte, hogy újabb nagyregényen dolgozik, de erről még barátainak sem árult el semmit. A regény, amelyet Ottlik 1990. október 9-én bekövetkezett halála után Lengyel Péter, az író hagyatékának gondozója rendezett sajtó alá, Buda címmel jelent meg, és az 1993-as könyvhét nagy szenzációja volt. Az egyes szereplők (Medve, Bébé) azonossága miatt a kritikusok az Iskola ikerregényének tartják a művet, de azt is hangoztatják, hogy - alkotáslélektani érdekessége és kiváló részértékei ellenére - nem éri el annak színvonalát.

A regény megjelenése után különböző mendemondák terjengtek arról, hogy az Iskola a határon nem teljes egészében Ottlik keze munkája: 

sokan azt feltételezték, hogy a társszerző egykori katonaiskolai növendéktársa és elválaszthatatlan barátja, az író-kritikus Örley István, akiről Ottlik a regény főhősét, Medvét is mintázta.

Többen úgy vélték, hogy a regénybeli Medve-kéziratok nem a szerzői képzelet szülöttei, hanem a valóságban is léteztek, és ezeket Ottlik csak "beemelte" saját könyvébe. A soha nem igazolt legenda semmit nem ártott a mű népszerűségének és nagyságának.

"Szívesen gondol az ember úgy Ottlikra, mint valamiféle biztosítékra, hogy nagy baj nem történhet. Mintha ő volna az a derék indián, aki szavatol a lady biztonságáért. Ez persze nem igaz, mert ezzel csak biztatgatjuk magunkat. Mert egy szál Ottlik ugyan mit szavatol? Nyilván az égadta világon semmit sem. Tehát bármi megtörténhet, ezt tudhatjuk máshonnan is. De azért mindannyiunk számára nagyon fontos tudni, hogy Ottlik van" - írta róla Esterházy Péter, aki egy 57*77 centiméteres fehér papírra lemásolta az Iskola a határon mind a 439 (esetleg 446) oldalát:

Hommage á Ottlik, hommage á Esterházy, 29x42 centiméteren
Tovább olvasok

A Digitális Irodalmi Akadémia 2008-ban posztumusz tagjává választotta.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívum. Fotó: Fortepan / Hunyady József)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Einstein, Ottlik és Fekete István kézírását őrző ritkaságok kerülnek kalapács alá

December 9-én bárki licitálhat Albert Einstein német nyelvű, üdvözlő sorára, egy Ady Endréről készült 1913-as amatőr fényképre, vagy éppen a magyar csodalóról, Kincsemről 1878 körül készült színes litográfiára.

...
Podcast

Ottlik Géza egész életében az Iskola a határont írta [Kötelező]

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. A Kötelező podcast legújabb részében Ottlik Géza Iskola a határon című művéről Németh Gáborral beszélgettünk.

...
Nagy

Ottliknak és Mándynak a vérében volt az ellenállás és az elegancia

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

Luiz Schwarcz Sao Paulo egyik legjelentősebb könyvkiadójának alapítója, aki Légszomj című könyvében családjáról és a bipoláris zavarral való küzdelméről is mesél. Olvass bele!

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Olvass!
...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

Luiz Schwarcz Sao Paulo egyik legjelentősebb könyvkiadójának alapítója, aki Légszomj című könyvében családjáról és a bipoláris zavarral való küzdelméről is mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

A családomban mindenki gyilkos Agatha Christie és Arthur Conan Doyle találkozása a Tőrbe ejtve-filmekkel és A csütörtöki nyomozóklubbal. Ördögien csavaros történet, ami a klasszikus krimik szabályrendszerét tiszteletben tartva nyújt valami felejthetetlenül újat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Hírek

Steinbeck kutyarágta kézirata is kalapács alá kerül

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Gyerekirodalom

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Hírek

Meghalt Szirtes András

...
Hírek

Egy vesszőhiba miatt ugorhat a Líra 12 milliós büntetése