Ő lett az Európa és az iszlám világ közt megrekedt Törökország krónikása - Orhan Pamuk 70

Ő lett az Európa és az iszlám világ közt megrekedt Törökország krónikása - Orhan Pamuk 70

Június 7-én lett hetvenéves Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, a török posztmodern irodalom emblematikus alakja, aki múzeumot rendezett be egy regényének, és első muszlim íróként kiállt a fatvával sújtott Salman Rushdie mellett.

sa | 2022. június 07. |
Orhan Pamuk
Isztambul - A város és az emlékek
Ford. Nemes Krisztián, Helikon, 2018, 400 oldal
-

Orhan Pamuk Isztambulban született jómódú és népes családban. Apja az IBM törökországi vállalatának vezetője és műkedvelő író volt, de utóbbi tevékenységében nem túl sikeres.

Pamuk huszonkét éves koráig a festésnek szentelte magát, képzőművészi pályáról álmodott. A középiskola elvégzése után az isztambuli egyetem építészeti karára iratkozott be, de három év múlva váltott, inkább újságírást tanult. 1976-ban szerzett diplomát, de újságíróként soha nem dolgozott. Még egyetemistaként határozta el, hogy író lesz, s ettől kezdve csak az írással foglalkozott.

Már első regénye, a Sötétség és fény komoly sikert aratott, egy sajtóverseny megosztott fődíját kapta, majd Cevdet bey és fiai című regényével 1983-ban elnyerte az Orhan Kemal-díjat. A magyar fordítás megjelenése kapcsán ebben az interjúban kérdeztük:

Orhan Pamuk: A regényíró egy hosszútávfutó
Orhan Pamuk: A regényíró egy hosszútávfutó
Tovább olvasok

Következő regénye, A csendes ház is rangos elismeréseket kapott, 1991-ben a könyv francia fordítása a legjobb külföldi könyv díját érdemelte ki. Külföldi elismertségét és népszerűségét növelte 1985-ös történelmi regénye, A fehér kastély, amely után Pamukot a The New York Times kritikusai új csillagként emlegették.

A kritikusok dicséretei és a rangos díjak ellenére hazájában csak az 1990-es évek elején vált népszerűvé. Első igazi sikere a Fekete könyv című műve volt, amelyből a Titkos száz című film forgatókönyvét is írta, majd komoly sikert aratott fordulatokban gazdag, finom humorú misztikus regényével, Az új élettel, amely eleven és valósághű képet fest a Keletről, a mai Törökország életéről, belső viszonyairól. Ugyancsak jelentős könyve a 16. században játszódó A nevem Piros, illetve a , amelyben az iszlamista és az elnyugatiasodott Törökország közti feszültséget mutatja be. E művét 2004-ben a The New York Times az év tíz legjobb regénye közé választotta. 2005-ben jelent meg sajátos hangulatú memoárja, az Isztambul, s még ugyanebben az évben megkapta a német könyvszakma Békedíját.

2006-ban - első török íróként - irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták, az indoklás szerint 

"szülővárosának melankolikus lelkét keresve új jelképeket alkotott az egymással ütköző és egymással összefonódó kultúrákra".

2007-ben ismét memoárral jelentkezett, az Apám bőröndje című könyvében műkedvelő édesapja emléke előtt tiszteleg. 2008-as, Az ártatlanság múzeuma című regényében azt vizsgálja, hogy a jómódú isztambuli családok mihez kezdenek a hetvenes években az egyre erősebben beszivárgó nyugati értékekkel és tárgyakkal. A regényhez kötődő érdekesség, hogy az író 2012-ben teljes egészében a könyvének szentelt múzeumot nyitott Isztambulban, amelyben hemzsegnek a műben előforduló tárgyak, a használt lottószelvényektől kezdve, tucatnyi kerámiakutyán át egy tricikliig. Személyes hangulatú, egyben innovatív gyűjteményét 2014-ben az Év Európai Múzeuma díjjal tüntették ki.

2016-ban jelent meg magyarul a Furcsaság a fejemben című nagyregénye, amely a családi élet és a városi lét közötti összeütközésekről, és a nők otthoni kiszolgáltatottságáról is képet ad, interjúnkat itt olvashatod:

Orhan Pamuk: A hősöm részben én vagyok
Orhan Pamuk: A hősöm részben én vagyok
Tovább olvasok

2017-ben Pamuk a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál író-díszvendége volt, és ebből az alkalomból átvette a Budapest Nagydíjat is. 2018-ban Balkon címmel jelent meg kötete, amelyben Isztambul panorámáját tárja az olvasók elé, ezúttal azonban nem hagyományos regényben vagy novellákban írja le a török metropolisz mindennapjait, hanem az otthonának teraszáról készített fotókban mutatja azt be.

Orhan Pamuk: Azért írok regényeket, hogy megértsem a tőlem különböző embereket
Orhan Pamuk: Azért írok regényeket, hogy megértsem a tőlem különböző embereket
Tovább olvasok

Orhan Pamuk nem pusztán írói teljesítményével hívta fel magára a közvélemény figyelmét, szinte minden politikai megnyilvánulásával viták kereszttüzébe kerül. A kilencvenes években többen is kritizálták esszéi miatt, amelyekben

a kurdok helyzetét ábrázolta, és kifogásolta a török kormány politikáját a kurd kisebbséggel szemben.

A szólásszabadság harcos képviselőjeként több ízben is élesen bírálta az ankarai kormányt a véleményszabadság korlátozása miatt. Ő volt például az első muszlim író, aki kiállt a fatvával, halálos kiközösítéssel sújtott Salman Rushdie mellett.

Számos életveszélyes fenyegetés, sajtóbeli hecckampány után 2005-ben büntetőeljárás indult ellene azzal a váddal, hogy megsértette Törökországot, amikor egy svájci lapnak nyilatkozva azt mondta: hazájában egymillió örményt és 30 ezer kurdot öltek meg, de rajta kívül senki sem mer beszélni erről. Az írónak ezt követően minden nyilvános szereplését le kellett mondania, a vádakat végül 2006 januárjában ejtették.

Új regénye miatt támadják Orhan Pamukot
Új regénye miatt támadják Orhan Pamukot
Tovább olvasok

Könyveit, amelyeket több mint negyven nyelvre fordítottak le, a külföldi kritikusok gyakran hasonlítják Umberto Eco, Italo Calvino és Gabriel García Márquez műveihez, a Guardian pedig a 21. század 21 legjobb írója közé választotta. Írásaiban többnyire az az identitászavar jelenik meg, amely az Európa és az iszlám világ között félúton megrekedt Törökország helyzetéből fakad, témái között gyakran szerepel a modern világ és a tradíció szembenállásából származó feszültség.

A számos rangos irodalmi díjjal elismert írót 2012-ben a legjelentősebb dán irodalmi kitüntetéssel, a Sonning-díjjal és a francia Becsületrend tiszti fokozatával tüntették ki.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívum)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nobel-díjasok, írók, művészek ítélik el az Ukrajna elleni orosz inváziót

Több mint ezren írták már alá azt a Nemzetközi PEN által kiadott levelet, amely szolidaritását fejezi ki az ukrán írókkal, újságírókkal, művészekkel és általában az ukrán emberekkel szemben, egyúttal elítéli az orosz inváziót és a vérontás azonnali befejezésére szólít fel.

...
Hírek

10+1 külföldi könyvújdonság, amire 2022-ben érdemes figyelni

Az idei évben Margaret Atwood, Elena Ferrante és Murakami Haruki is esszékötettel jelentkezik, emellett számos új izgalmas regény is érkezik angolul. 

...
Hírek

Új regénye miatt támadják Orhan Pamukot

A pestis éjszakái címmel jelent meg az év elején Törökországban a Nobel-díjas Orhan Pamuk regénye. Az ügyészség egy beadvány nyomán kezdett vizsgálódni, amely azzal vádolta az írót, hogy új regényében megsértette Kemal Atatürköt.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Podcast

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. 

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Miért nem tudunk szembeszállni a diktatúrával?

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...
Simon Eszter

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

...
Sándor Anna

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?