Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

A székely nép krónikása, kiugrott pap, Szálasi propagandistája, a két világháború közötti időszak fontos prózaírója, emigrációban elhunyt „temetetlen halott”. Indulásakor hallatlanul népszerű, majd politikai szerepvállalása miatt sokáig tiltott, manapság pedig kérdésekkel, indulatokkal övezett író, kinek alakja radikálisan veti fel a mű és a szerző elválaszthatóságának kérdését. Nyirő József történetének eredtünk a nyomába abból az alkalomból, hogy többek között az ő művei is szabadon hozzáférhetővé váltak a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén.

Kolozsi Orsolya | 2024. február 12. |

Ezekről olvashatsz a cikkben:

  • Nyirő élete, szerepe a nyilas mozgalomban, spanyol emigrációja.
  • A közelmúlt botrányai a személye kapcsán: székelyudvarhelyi újratemetésének kérdései.
  • Műveinek értékelése esztétikai szempontok szerint: erős kezdés után giccsbe és modorosságba fulladó folytatás.

A kiugrott pap, a népszerű író

Nyirő József 1889-ben született Székelyzsomboron katolikus családban, filozófiát és teológiát tanult, utóbbiból doktorátust is szerzett. 1912-ben pappá szentelték, de szolgálatából hét év után kiugrott, és 1919-ben feleségül vette gyerekkori szerelmét, akitől később három gyermeke született. Ettől kezdve elsősorban újságíróként dolgozott, novelláival egyre ismertebbé vált, a Pásztortűz főszerkesztője, majd az Erdélyi Helikon főmunkatársa, az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kemény Zsigmond Társaság tagja lett, valamint bekapcsolódott a Benedek Elek körül kialakuló székely irodalmi körbe is. 1924-ben jelent meg első elbeszéléskötete, a Jézusfaragó ember, mely

az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb könyvsikere volt,

1944-ig mintegy ötvenháromezer példányban kelt el. 

Szerepe a nyilas mozgalomban

1942-től erdélyi képviselőként a magyar országgyűlés tagja lett, székelyudvarhelyi otthonából Budapestre költözött. Az 1944-es nyilas hatalomátvételt követően a nyíltan antiszemita Nyirő tagja volt a hungarista törvényhozásnak, annak munkájában rendszeresen részt vett. Ezen időszakban más módon is aktív szerepet vállalt az önkényuralmi rendszer fenntartásában, ugyanis a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége felkérésére az Eleven Újság szerkesztése révén nemzetiszocialista propagandatevékenységet folytatott, és előbb Sopronba, majd a Nagynémet Birodalomba is követte a Szálasi-kormányt.

Nyirő 1950-ig különböző bajor városokban élt, és emigráns lapokba írt. Rajk László belügyminiszter 1947-ben eredménytelenül próbálta kikérni a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól mint háborús bűnöst. Az írót végül Franco tábornok volt hajlandó befogadni, így Spanyolországban telepedett le, és egy madridi klinikán halt meg tüdőrákban 1953-ban. 

Az újratemetés

Bár a legtöbb átfogó irodalomtörténetben találkozhatunk a nevével, megítélése nemcsak politikai, de esztétikai szempontból is vitatott. Művei a rendszerváltás óta újra kiadhatók, de legtöbbször mégsem irodalmi, hanem politikai kontextusban hallhatunk róla. 2012-ben

az újratemetésétől volt hangos a magyar és a román sajtó.

A pünkösd vasárnapjára Székelyudvarhelyre tervezett esemény politikai feszültség forrásává vált Románia és Magyarország között, az eseményt a román hatóságok minden eszközzel meg akarták akadályozni. Végül a hamvak eltemetése azért hiúsult meg, mert az író nevére a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által május 25-én kibocsátott temetési engedély formai hibát tartalmazott. A városban így nem valódi temetést, csak ökomenikus áhítatot tartottak Nyírő emlékére.

Persze a legendagyártás elkezdődött, egyesek szerint ugyanis az akkori államtitkár, a temetésen is beszédet tartó Szőcs Géza táskájában voltak Nyirő földi maradványai. Szőcs cáfolta ezt az értesülést, és azt mondta, táskájában nem az író hamvait, hanem Uz Bence című könyvét vitte magával, és hozzátette: „Annyira felajzott volt a hangulat, hogy gondoltam, kielégítem az igényeket, s ha a táskát odateszem, mindenki azt hiszi, benne vannak a hamvak. Közben végig Budapesten voltak.”

Közintézmények, utcák elnevezése

De Nyirő neve nem ekkor bukkant fel utoljára a sajtóban, hanem például 2019-ben is cikkeztek róla, a székelyudvarhelyi könyvtár elnevezése kapcsán. „A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Nyirő József Városi Könyvtárrá való átnevezéséről döntöttek ma a tanácsosok. Indoklásukban az előterjesztők nevében Orbán Árpád alpolgármester kiemelte, hogy erkölcsi kötelessége a városnak a székely apostol irodalmi munkásságának ilyen formában történő elismerése”, írta öt évvel ezelőtt a város lapja, de a döntést sokan nehezményezték.

Hargita megye prefektusa újragondolási kérelmet címzett Székelyudvarhely önkormányzatához az elnevezéssel kapcsolatban, de olyan is volt, aki módosító javaslatában azt kérte, inkább Kányádi Sándorról nevezzék el a közintézményt. (A könyvtár a honlapja szerint jelenleg a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár nevet használja, de vannak a Székelyföldön iskolák, például Máréfalván és Csíkszépvizen, melyek Nyirő nevét viselik.)

Magyarországon is adódtak problémák Nyirő nevével, Kecskeméten és Szigetszentmiklóson is volt ugyanis róla elnevezett utca, mely ellen a Tett és Védelem Alapítvány azzal az érveléssel tiltakozott, hogy a hatályos törvények szerint magyarországi közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. „Márpedig a Szálasi-kormányt a Nagynémet Birodalomba is követő író a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint is tevékeny részt vállalt önkényuralmi rendszer fenntartásában, így nevének közterület-elnevezésként való felhasználása törvényileg tilos”, írta a szervezet, mire Szigetszentmiklóson meg is változtatták, Kecskeméten pedig a neves elme- és ideggyógyász Nyírő Gyula nevére változtatták a közterület elnevezését. 

Az élet és a művek szétválasztása

Az újratemetéssel kapcsolatos botrányról az író életművét jól ismerő irodalomtörténész, a tavaly elhunyt Pomogáts Béla is megemlékezett a Tiszatáj 2012/11-es számában megjelent Temetetlen halott című tanulmányában, melyben a Nyirő-temetés tanulságait kívánta levonni, elsősorban az irodalmár perspektívájából. Ebben határozottan megfogalmazza az író személye és az általa létrehozott életmű elválasztásának szükségességét: „Nyirő mégiscsak író volt, és emberi világát, személyiségét, erkölcsi karakterét mindenekelőtt írói munkássága, szépirodalmi művei nyomán lehet (kell) megítélni, és nem politikai helykeresése és nyilatkozatai nyomán. Különben ez a valóban elfogadhatatlan és kárhoztatható politikai szerepvállalás a hazai szélsőjobboldalon igen sokat rontott az író megítélésében, és ez okozta azt, hogy most – erdélyi újratemetése körül – nemcsak felerősödtek a Nyirő József körüli viták, hanem időnként szinte eszeveszettekké váltak, és jóformán lehetetlenné tették azt, hogy az író józan irodalomtörténeti megítéléshez jusson.”

Pomogáts írásában azt is hozzátette, az író életének eseményei és a művek szétválasztása nem kifejezetten problematikus, hiszen „Nyirő szépirodalmi műveiben a szélsőjobboldali radikalizmusnak alig van nyoma”.

-

antikvarium.hu

„Modoros”, „sallangosan népies” a Spenót szerint

A legfontosabb irodalomtörténeti kötetekre rápillantva úgy tűnik, ez a szétválasztás meg is történt, a szerzőt ugyanis a legtöbb fontos kiadvány tárgyalja, szövegeinek értékelésekor eltekintenek az író politikai szerepétől, de irodalmi tehetségére, műveinek színvonalára (szigorúan leválasztva közéleti tevékenységéről) vonatkozóan így sem teljesen egyértelmű az elismerés. Az Arcanum oldalán böngészve sok, a szerző munkáit esztétikai szempontból értékelő írással találkozhatunk, ezek nagyrészt egyetértenek abban, hogy Nyirő valódi műfaja a novella volt, nem igazán tudott regényt szerkeszteni, és abban is, hogy az életmű első, nagyjából az Isten igájában című kötetig tartó időszaka után lejtmenet következett,

prózája egyre inkább giccsbe fulladt, közhelyekbe merevedett.

A klasszikus irodalomtörténet, a Spenótként is emlegetett A magyar irodalom története a két világháború közötti időszak konzervatívnak nevezett alkotói közé sorolja és a következőket írja a Nyirőről: „(…) született elbeszélőként köszöntött be első műveivel az új erdélyi irodalomba”. A portrét jegyző Béládi Miklós szerint elsősorban Nyirő novellái az értékesek, hosszabb prózai szövegeivel kapcsolatban felmerül, hogy a nagyobb struktúrát nem tudja egyben tartani.

Első kötetéről (Jézusfaragó ember, 1924) azt állítja, hogy „modoros”, „sallangosan népies”, és ezt a stílust igazából „nem szárnyalta túl soha”. Az 1933-ban keletkezett Kopjafákban még megismételte, amit tudott, és az önéletrajzi elemekben gazdag regényről, az Isten igájában kapcsán is elmondható ugyanez, de a pályát innen alapvetően hanyatlásnak tekinti, „giccsbe fulladó ismétlésnek” hívja.

Kiemeli még, hogy Nyirő jelentősége abban áll, hogy az elsők között szólaltatta meg a székely világot, a hegyvidéki táj szépségét és zordságát, az ott élő emberek mindennapjait. Innen tehetsége és érzékenysége vihette volna előbbre, de „egyre kevesebb hitelű tragédiákba vetette magát”, „havasi mítoszt” teremtett, és a „góbéság álnépies cifrázatait hímezgette.” Béládi állásfoglalása egyértelmű, szerinte Nyirő a legjobban akkor írt, amikor nem akart „nagyot” és „szépet” mondani. 

„Egyenetlen és zűrzavaros életmű”

Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnokában az irodalmi művek vizsgálata után az egyre hanyatló pályát összeköti a politikummal és így fogalmaz: „Nyírő útja az írásművészetben a fokozódó zavarosság, a stilisztikai pongyolaság, a politikában pedig a fasizmus. Ezzel a művészi és politikai eltévelyedéssel nem is lehet megírni a székely múlt nagy tragédiáját, pedig ennek készült a Madéfalvi veszedelem (1939). A Nyírőt igazán szerető olvasók valamennyire is értelmes része nagy csalódással olvasta ezt a történelmi regényt.”

Később így folytatja: „Nyírő József háborús uszító, tömeggyilkosságok felbujtója, büntetőjogi értelemben is háborús bűnös lett. Odatartozott Szálasi szellemi vezérkarához. Még az emigrációban is, Amerikában és Spanyolországban megjelent könyveiben is ezt a szellemet próbálja igazolni”. Ettől függetlenül az „egyenetlen és zűrzavaros” életművet olyan örökségnek nevezi, melyből az utókornak előbb-utóbb mindenképpen ki kell majd válogatni a maradandó értéket, melyek közé ő is korai novelláit és önéletrajzi regényét (Isten igájában) sorolja.

Vannak jó kötetei, például a Kopjafák

Esztétikai értékítéletét osztja az íróként és irodalomtörténészként is jelentős, egyetemi oktatóként is elismert Grendel Lajos, aki 2010-ben megjelent irodalomtörténetében (A modern magyar irodalom története) két teljes oldalt szentel a szerzőnek,

nem feledkezik meg a nyilas múltról sem,

de az írói életművet határozottan leválasztja az életrajzról, majd így mutatja be Nyirőt: „Nem lett olyan nagy író, mint Márai, mégis végzetes hiba volna őt jelentéktelennek nevezni. Nyilas múlt ide vagy oda, számos mű, mindenekelőtt novellái, jelentős helyet biztosítanak számára a két háború közötti korszakban”.

Grendel elsősorban Kopjafák című, huszonegy számozott novellát tartalmazó kötetét emeli ki, a halálról szóló szövegek kapcsán pedig Móriczot és az írások alapján készített Szőts István filmet, az Emberek a havason című, 1942-es alkotást emlegeti.

-

Emberek a havason, Szőts István 1941-es filmklasszikusa. (Nemzeti Filmintézet)

Grendel, aki kizárólag irodalmi szempontok szerint teszi mérlegre az életművet, a hibákról is beszél: „Legsikeresebb regényével, az Uz Bencével már több problémám van”. A huszonkilenc részből álló szöveget inkább novellaciklusnak látja, mint regénynek, és úgy gondolja, szerkesztésén nagyon is nyomot hagytak a folyóiratbeli megjelenés nyomai. 

A nagy erdélyi elbeszélő nem Nyirő lett, hanem Tamási Áron

A már említett Pomogáts Béla az Alföld 1989/7-es számában Nyirő születésének századik évfordulóján tekint vissza az életműre A havasok krónikása című tanulmányában, melyben részletes életrajzot is közöl. Itt így összegzi a pályát: „Amikor 1924-ben Jézusfaragó ember címmel kötetben jelennek meg legkorábbi novellái, az olvasó valóban új, eredeti, ismeretlen világot láttató, igen költői íróval találkozhatott. Ebben a székely falusi világban semmi sem volt népszínműszerű: társadalmilag is, lélektanilag is hiteles, mindig érdekes és töretlenül költői ábrázolás volt az induló Nyírő világa. Természeti képeiben egy kitűnő stiliszta lírája szólalt meg. Nyírőtől nagyon is indokoltan várták, hogy hamarosan az a nagy erdélyi elbeszélő lesz, aki azonban nem ő lett, hanem Tamási Áron. […] Az ezt követő Kopjafák novellái – bár akad köztük néhány igazán jó – elmaradtak az első novelláskönyv stilisztikailag is, szerkesztésbelileg is, lélekrajzilag is méltán ünnepelve fogadott értékeitől. […] Stílusában a finom költőiségtől a közhelyeket halmozó giccsig, a magasztos egyszerűségtől a modoros túlcifrázásig, a havasok és fenyvesek illatától a durva alpáriságig néha nem is műről műre, hanem oldalról oldalra változik a művészi egyéniség. […]

Novellistaként legszerencsésebb pillanataiban a legelsők sorába tartozik, hogy máskor a hevenyészettség, az erőltetettség, sőt nemritkán az értelmetlenséget súroló érdektelenség alsó átlaga alá süllyedjen.

Regényt pedig egyáltalán nem tud komponálni, s legföljebb novellisztikus részletei sikerülnek. Történelmi regényeiből hiányzik a történelem. Ugyanakkor regényes önéletrajza, az Isten igájában korképnek is, önarcképnek is igen jó, egyes részletei akár a remekmű értékjelzőjét is viselhetik.”

Nyitókép: Nyirő József a Színházi Élet szerkesztőségében 1937-ben. Fotó: Pálházi Gyula.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szép Ernő és Nyirő József művei is szabadon hozzáférhetők már a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a magyar írott kulturális örökség őrzőjeként folyamatosan digitalizálja és publikálja a szerzői jogi kötelmek alól felszabadult életműveket is. 2024. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából az OSZK egyszerre mintegy 180 művet tett ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé a mintegy 25 000 tételt tartalmazó, külsejében megújult Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK). 

...
Nagy

Árulók, provokátorok és a „nemzetiszocializmus apostolai” – 8 kötet a nyilas uralomról és az átmenet éveiről

Nyolc nemrég megjelent kötetet ajánlunk, amik segítenek megérteni a félelem és szorongás mintázatait, illetve az 1940-es évek közepének politikai viszonyait.

...
Hírek

Ungváry: Bayer Zsolt nagyapja testüregmotozó nyilasból lett kommunista besúgó

Tekintélyes hosszúságú, hivatkozásokkal is ellátott nagycikkben tárgyalja Ungváry Krisztián történész Bayer Zsolt nyilas, majd ÁVH-s anyai nagyapja, Gyimes Károly karrierjét a 20. század derekán. 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Kritika

A Bálnahullás letehetetlen thriller arról, mi van, ha véletlenül lenyel egy ámbráscet

Daniel Kraus Bálnahullás című thrillerében az óceán és egy ámbráscet gyomrának hátborzongató mélyén egy kamaszfiú küzd az életben maradásért, miközben végiggondolja apjához fűződő kapcsolatát is. Lélegzetelállítóan izgalmas könyv, melyben nemcsak az óceán, de a lélek mélységei is feltárulnak.

Szerzőink

...
Ott Anna

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

...
Vass Norbert

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.