Mi lehet a közös hat különböző jazzrajongóban - Fekete Ernőtől Szalóki Ágiig?

Mi lehet a közös hat különböző jazzrajongóban - Fekete Ernőtől Szalóki Ágiig?

Náray Erika színművész, énekes Jazzrajongók című sorozata 2016 óta fut a Müpában, és a kezdetek óta harmincötnél is több olyan vendég fordult már meg nála, aki a műfaj szerelmese - színészek, zenészek, írók, sportolók, médiaszemélyiségek. Ám nemcsak a zene iránti rajongásukról, hanem róluk magukról is sokat megtudhat az, aki belehallgat ezekbe az élőzenés betétekkel tűzdelt beszélgetésekbe, melyek közül a legutóbbi hat is elérhetővé vált a Müpa podcastjei között. A házigazda énekesként is jelen van, állandó kísérő partnerei Berdisz Tamás dobos, művészeti vezető, Juhász Attila zongorista és Frey György basszusgitáros. S hogy mi a közös ennyi különféle jazzrajongóban? A beszélgetéseket végighallgatva talán azt lehet válaszolni, hogy a nyitottság, a kreativitás és az újdonságra való fogékonyság.

Kolozsi Orsolya | 2022. december 20. |

Fekete Ernő

A november vége óta meghallgatható estek egyik vendége a Katona József Színház színésze, Fekete Ernő, aki nemcsak színpadi színészként, de szinkronszínészként is közismert, szeret improvizálni, lételeme a színpad, ugyanakkor magánemberként zárkózott és introvertált alkat. A színész gyermekkoráról, Ki mit tud?-os indulásáról és arról is mesél, milyen érzés volt, mikor először kértek tőle autogramot Budapesten. Fájdalmasabb dolgok is előkerülnek, például a Gothár Péter-ügy és a pandémia okozta bezárások.

A beszélgetést itt is meghallgathatod.

 

Juronics Tamás

Szintén előadóművész vendég Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, aki inkább tűnik gladiátornak, mint apró, törékeny táncosnak. A Harangozó- és Kossuth-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett, a néptánc felől érkező táncművész indulására, békásmegyeri éveire, majd a Balettintézetben kezdődő karrierjére is visszaemlékezik. Továbbá az alkotói lét nehézségeiről, a stresszről, a kései családalapításról és két kislányáról beszél.

A beszélgetést itt is meghallgathatod.

 

Gryllus Dániel

A Kaláka Együttes alapító tagja, a kétszeres Kossuth-díjas Gryllus Dániel is a vendégek között van, ő elsősorban a megzenésített versekről ismert, az egész világot bejárt zenekaráról, a különböző földrészek más-más közönségéről, a rengeteg utazás alatt gyűjtött élményről, valamint a magyar nyelv egyediségéről beszél. Az irodalom és a zene összekapcsolódása is fontos szerephez jut a beszélgetésben, Gryllus szerint a Kalákával nem csinálnak mást, mint „elegáns zenei tálcára teszik” a magyar irodalom jobbnál jobb verseit. Az esten szóba kerül a muzsikus családja is, színésznő lánya, Dorka, valamint Samu fia, aki szintén zenész, basszusgitáron játszik. Az anekdotákban bővelkedő beszélgetés végén pedig még arra is fény derül, honnan származik a család különleges neve.

A beszélgetést itt meghallgathatod.

 

Lukács Miklós

Lukács Miklós olyan meghívott, aki nemcsak jazzrajongó, hanem maga is jazzmuzsikus, méghozzá a cimbalom nemzetközileg is elismert művésze. A beszélgetés első fele erről a különleges hangszerről és a leghíresebb cimbalmosokról szól. Az utazásokról, a pandémia okozta lezárásokról is szó esik, a zenész arról is beszél, mennyire megdöbbentette, mikor a járvány idején kiderült, az általános közvélekedés a zenészekről az, hogy nem dolgoznak, csak szórakoznak. A beszélgetésben szó van még a zenetanításról, a tehetségről és Lukács Miklós élőben is megszólaltatja különleges hangszerét.

A beszélgetést itt is meghallgathatod.

 

Herczku Ágnes

Szintén zenész beszélgetőtárs Herczku Ágnes, akinek énekesként és gyűjtőként is elsősorban a Kárpát-medencében élő népek autentikus népzenéje a közege, de érdeklődéssel fordul minden olyan zenei műfaj és stílus felé, amely párbeszédet tud kialakítani a népzenével. A beszélgetés itt is a gyermekkorból indul, az énekesnő a családjáról beszél, ahol mindenki tudott énekelni, és ő „egyszerűen belenőtt a zenébe.” Beszélgetőpartnerével a magyar nóta és a népdal közötti különbségeket, illetve a magyar népzene mibenlétét is igyekeznek meghatározni, körüljárni. Zenén kívüli szenvedélyei, a kert és az irodalom is szóba kerülnek, valamint az, hogyan működik egy zenészpár élete (partnere Nikola Parov bolgár származású muzsikus), hogyan tud két zenész harmonikusan együtt élni.

A beszélgetést itt meghallgathatod.

 

Szalóki Ági

Náray Erika a Liszt-díjas Szalóki Ágit is vendégül látja, szóba kerül, az énekesnő újszülött gyermeke, majd saját gyermekkora, a zenével való találkozása, tehetségének korai megmutatkozása következnek. Később a zenészpálya nehézségeiről, a művészi pálya kompetitív jellegéről és 2004-ben induló szólista karrierjéről is beszélgetnek. Az énekes nyíltan beszél a lombikprogramja leállításáról a járvány miatt, a gyászról, amit ez jelentett, és az újrakezdésről is, melynek végén megszülethetett a kisfia, és hosszú várakozás után végre anyává válhatott.

A beszélgetést itt meghallgathatod.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Babits erkölcsi tartása és Faludy szabadságszeretete ugyanúgy hat, mint a verseik

A költők nem csupán verseikkel, hanem gyakran személyiségükkel, magatartásukkal is hatást gyakorolnak az olvasókra. Babits rendíthetetlen erkölcse, az ideológiáktól való távolságtartása, ugyanakkor soha meg nem hunyászkodó, halk bátorsága ugyanolyan példamutató lehet, mint Faludy György extravagánsabb szabadságszeretete, életöröme, belső tartása. 

...
Nagy

Mitől lesz sikeres a regény? Schein Gábor szerint minden a jól megválasztott elbeszélőn múlik

Az igazán nagy művekben az elbeszélő tudata és nézőpontja ellentétes az olvasó tudásával és nézőpontjával.

...
Nagy

Kassák Lajos a magyar avantgárd pápája, Szép Ernő pedig bonyolultabb, mint hisszük

Kassák Lajos sokoldalúsága azt is jelzi, hogy a szokásos megkésettséggel ellentétben ő szinkronban akart maradni Európa művészetével, a kortárs avantgárddal; Szép Ernő pedig jóval bonyolultabb szerző annál, mint amennyit megmutatnak a vele kapcsolatos felszínes klisék. Beszámolónk a MÜPA Vers-estjéről.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

KERÜLJ KÉPBE ÉS OLVASS!
...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

...
Gyerekirodalom

Ausztrál őslakos gyerekekkel foglalkozó szervezet nyerte a gyerekirodalmi Nobelt

...
Gyerekirodalom

Burgenlandi gyerekkönyvíró és kanadai illusztrátor kapja idén az Andersen-díjat

...
Gyerekirodalom

Ronja, a rabló vadóc lánya eredetileg Astrid Lindgren tollán kelt életre

...
Gyerekirodalom

A First Lady a Fehér Ház macskájáról ír gyerekkönyvet

...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!