A táplálkozással és emésztéssel kapcsolatos könyvek az utóbbi években az eladási listák elejére tornázták fel magukat: a háttérben feltehetően az egyre gyakoribb ételallergia és a belek szerepét feltáró kutatások állhatnak.
Ha valaki lelkesedik a szakmája iránt és szenvedélyesen tud mesélni is róla, az legtöbbször az olvasókat is magával ragadja. Danny de Looze, a Genti Egyetem belgyógyász-gasztroenterológusának belek iránt tanúsított lelkesedése különösen lefegyverző. Már az Amiről a beleink mesélnek című könyv előszavában azt ajánlja, hogy legalább egyszer nézzünk bele endoszkóppal egy bélbe, mert akkor „megállapíthatjuk, hogy ez a leggyönyörűbb és -pompásabb szervünk”.
Tanácsok minden helyzetre – illusztrálva
A belga orvos az egészséges táplálkozástól a székelés közbeni helyes testtartásig mindenre kiterjedően magyarázza el az emésztési folyamat szakaszait és részletet. A megértést ábrákkal segíti, illetve a tényeket olyan érdekességekkel színezi, mint hogy a vékonybél-nyálkahártya felülete akkora, mint egy teniszpálya.
A könyv először körüljárja, hogy miért szexik a belek, majd általános bevezetést kínál a táplálkozással, emésztéssel és ürítéssel kapcsolatos szervekbe, így azt sem hagyja az út szélén, akinek már semmi sem dereng az iskolai biológiaórákból.
A könyv egyik legfontosabb témája a belekben található mikrobiom bemutatása, ami „az ujjlenyomathoz hasonlóan egyénenként különböző”.
A feltételezések szerint a köznyelvben tévesen bélflórának nevezett mikrobiomot számos faktor, még a születés módja is befolyásolja, de a gyógyszerek vagy a stressz is hatnak rá. A legtöbbet természetesen a táplálkozás számít. Arról azonban, hogy milyen az egészséges mikrobiom, kereken kijelenti, hogy nem tudjuk. Arról is nyíltan beszél, hogy az orvostudományban jelenleg is léteznek megoldatlan kérdések. Például a kutatóknak sikerült bélbaktérium-összetétel alapján három csoportba sorolniuk az embereket, azonban egyelőre fogalmuk sincs, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban.
Looze ír a hasi agy fogalmáról és arról, hogyan befolyásolhatják a bélbaktériumok, azt, hogy mit érzünk vagy gondolunk, illetve hogyan hat vissza erre a területre az agy és okoz például gyulladást a bélben. A mikrobiom meghatározó szerepet játszik a közérzetünkben, az emésztésünkben, az anyagcserénkben, az immunrendszerünkben és még a mentális egészségünkben is. Az ehhez fűződő kutatástól olyan betegségek megértését várják, mint az IBS (irritábilis bél szindróma), a Chrome-betegség, de akár a depresszió, szorongás vagy az autizmus is.
Mítoszok és allergének
De Looze számos új kutatási eredményt is megoszt az olvasókkal, de arra is felhívja a figyelmet, hogy az ezekből levont következtetéseket egyelőre óvatosan kell kezelni. Egy teljes fejezetet szentel a mítoszirtásnak is, a haszontalan, de divatos kúráknak.
Hosszan tárgyalja a különféle allergiákat és intoleranciákat, felhívva a figyelmet, hogy például a glutén- és laktózmentes étkezés káros is lehet az egészségünkre, ha csupán divatból és nem orvosi javaslatra történik.
Ellentétben a kutya- és macskatartással, ami a kutatások szerint a gyerekkorban csökkenti az ételallergia kialakulásának kockázatát.
Otthon ne próbáld ki!
A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy mi a székletátültetés, amit egyes betegségek kezelésére 90 százalékos sikerrel alkalmaznak. Ennél az eljárásnál egy egészséges mikrobiommal rendelkező személy székletét juttatják be a beteg beleibe szonda segítségével szájon vagy végbélnyíláson át. De Looze arra is figyelmeztet – saját praxisa tapasztalata alapján –, hogy ezzel senki ne kísérletezzen otthon, még a kereskedelmi forgalomban kapható (!) készletekkel se.
A kötet kézikönyvként is használható a belekkel kapcsolatos panaszok felismerésében, a betegség részleteinek és a lehetséges gyógymódok megismerésében, valamint annak eldöntésében, hogy kell-e orvoshoz fordulnunk az adott problémával.
Elárulja, mit kell figyelni a székletben – igen, a kutató azt tanácsolja, hogy érdemes figyelni a székletünket –, és mi mit jelez. Végigveszi a beleinkben található baktériumokat, hogy melyik mire van hatással.
A szerző szerint mindez azért fontos, mert „minél nagyobb a tudásunk, annál inkább kezünkbe vehetjük az irányítást, és annál proaktívabban járulhatunk hozzá mind az emésztéshez, mind a belek egészségének megőrzéséhez”. Emellett nem titkolt célja, hogy szabadabban, szégyenmentesen beszéljünk a belekről, és ledöntse a működésükkel kapcsolatos tabukat.
„Az egészséges belek nemcsak a jó egészség elengedhetetlen feltételét képezik, de ha jól működnek, boldogabb emberek is vagyunk” – szögezi le Danny de Looze.
