„Itt éreztem először, hogy elfogadnak” – ferencvárosi sztorik Miklusicsák Alíztól

„Itt éreztem először, hogy elfogadnak” – ferencvárosi sztorik Miklusicsák Alíztól

Miklusicsák Alízt több mint húsz év élmény és tapasztalat köti Ferencvároshoz. Ezekről mesélt a legutóbbi Sántakutya esten. 

Fotók: Fekete Celesztina

Könyves Magazin | 2025. január 29. |

Az eredetileg a Margófeszt programjaként indult Sántakutya esteket 2023 óta a Tompa17 irodalmi kávézóban rendezik meg a ferencvárosi önkormányzat támogatásával. Ezeken az alkalmakon Szabó Dominika a kerülethez kötődő vendégeket kérdez életútjukról, a januári vendég Miklusicsák Alíz színésznő, műsorvezető, kultúraszervező, civil aktivista, közösségi jolly joker, menő fodrász és Ferencváros szerelmese volt.

Miklusicsák Alíz kolozsvári Színművészeti Egyetemen végzett, majd Temesváron játszott, mielőtt Budapestre került. Eleinte sokat jött-ment a két ország között, de már több mint húsz éve a fővárosban él. Ferencváros 2003. és 2023. között volt a mindennapjai része. 

A Tompa17 könyves kávézóban tartott Sántakutya esten felidézte, hogy amikor Budapestre került, arról álmodozott, hogy progresszív alkotóként meg fog tudni élni, de „nagyon sokszor kaptam azt a visszajelzést, hogy az én megélhetésem nem biztosított ebben az országban, és hogy menjek vissza”. Végül maradt, és egy olyan időszakban kezdett el Ferencvárosban gyökeret ereszteni, amikor igazán izgalmas kulturális élet kezdett kialakulni a kerületben.

Dolgozott roma kulturális szervezőként, egy könyves fesztiválon, és tagja volt annak a csapatnak, amelyik megalapította a Tűzraktár kulturális központot a Tűzoltó utcában, amelynek megnyitójára a kezdeményezők legnagyobb meglepetésére majdnem kétezren mentek el, mesélte. Igazi közösségi szervezés volt, ami ott zajlott.

„A MOME-sokat, a képzőművészeket, egyetemistákat, filmeseket, mindenkit izgatott a tér. Oda először is a tér miatt jöttek be, utána pedig tetszett mindenkinek a koncepció, hogy tulajdonképpen itt van egy maroknyi huszonéves, és akar valamit.

Ez olyan szép álomvilág volt, és tényleg az volt, az iskolapéldája annak, hogy ez nem működik így.

Ebbe csak belebukni lehet, és mi szépen bele is buktunk. Ugyanis annyira naivak voltunk mindannyian, hogy egy olyan vállalkozó csapatot hívtunk oda pultosnak, akiről azt gondoltuk, hogy a művészetet fogják támogatni, de nagyon gyorsan kiderült, hogy annyira megy a büfé meg a vendéglátás, hogy azonnal a mérleg arra esett, hogy hát gyerekek, csak ne zavarjátok itt a bulizó embereket a művészettel” – osztotta meg.

-

Miklusicsák Alíz egyébként a mai fiatalokban is azt érzi, hogy vágynak arra, hogy valamit nulláról csináljanak. Végül a Ferencvárosi Közösségi Alapítványhoz került, amit 2010-ben alapítottak. 2023-ig ott dolgozott. Így emlékezett vissza erre az időszakra:

Itt éreztem meg azt a megtartó erőt, hogy hogyan lehet biztonságban lenni egy közösségben.

Nagyon sok csapatban voltam, zenekarom volt, játszottunk lakásszínházi előadásban, de ezzel a fajta közösségi érzéssel még nem találkoztam. Volt kilenc ember, akinek teljesen más érdeklődési köre volt, más élethelyzetből jött és máshol lakott. Itt éreztem meg először, hogy elfogadnak olyannak, amilyen vagyok.”

Igazán megható volt az utolsó munkanapja is, elárulta, hogy a munkatársai igazi meglepetéssel készültek a számára, többek között végigjárták azokat a helyeket, ahol megfordultak az évek alatt, és végiglátogatták mindazokat, akikkel együtt dolgoztak.

És hogyan tovább azóta? Miklusicsák Alíz elismerte, hogy bár megpróbálta, nem neki való, hogy 9-től 5-ig valaki másnak dolgozzon. Azt tapasztalta, hogy egy ilyen munkában is elérhető kell lennie az esti órákban, és nagyon hamar belefáradt, hogy valaki más rendelkezzen az idejével.

Jelenleg a 40 fölötti nők láthatóságáért küzdő Dajer Alapítvány kuratóriumának tagja, és mostanában egy 8. kerületi ingatlant tesznek rendbe, ahol kulturális és közösségi programokat szerveznének a jövőben a 40 fölötti nők számára. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Háborúból a Ferencvárosba – Libanoni kebabos mesélt a Sántakutya-esten

A Sántakutya novemberi vendége az ország legintenzívebb fűszereivel gyárt gyrost a belváros szívében.

...

A papírtáskában felejtett díj, a titkos könyv és a harmadik kiadás – Sántakutya a Margón

A Sántakutya a meghitt hangulatú beszélgetések programja volt, ahol Margó-díjas szerzők meséltek anyaságról, félelmekről, megfelelési kényszerről és sokkról, de szóba került Párizs és egy papírtáskában ottfelejtett díj is. 

...

Sztarenki Pál: A Pinceszínház mindig is a ferencvárosiaké volt és lesz

A Sántakutya-estek legutóbbi vendége Sztarenki Pál, a Pinceszínház igazgatója volt. 

TAVASZI MARGÓ
...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

...

drMáriás: Ha kicsúszok a kanonizációból, akkor sem olyan nagy a baj

Milyen a rendszerhez alkalmazkodó ember tudatállapota? És ki az a Szabó Rozália? 

...

Emlékezés és AI – Németh Gábor korai művei új jegyzetekkel térnek vissza

Bemutatták a Tavaszi Margón Németh Gábor Elnézhető látkép című kötetét, amely az életmű első három kiadványát foglalja egybe. 

...

Böszörményi Márton: Az első gyerekem születésekor indult be ez a félelem

Hogyan lehet ábrázolni egy regényben a pedofíliát? Böszörményi Márton Fenevad című kötetének bemutatóján jártunk.

...

„Mi lenne, ha megölném ezt a nénit?” – bemutatták Fehér Gáspár első regényét

Mi a teendő, ha már-már elviselhetetlenül irigyeljük a szomszéd néni szép nagy lakását? Fehér Gáspár könyvéből kiderül.

...

„Ünnepeljünk, én azt mondom” – ilyen lesz április 11-én a költészet napja a Tavaszi Margón

Megkérdeztünk néhány fellépőt, hogy miért jó verset olvasni, és mit ajánlanának a „kezdőknek”.

Vida Kamilla: Nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy lemondjunk a hazánkról

Vida Kamilla: Nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy lemondjunk a hazánkról

Választásról, anyaságról és reményről beszélgettünk Vida Kamillával a Memento Parkban. 

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Chilembu Krisztina
Chilembu Krisztina

drMáriás: Ha kicsúszok a kanonizációból, akkor sem olyan nagy a baj

Kiemeltek
...

Agatha Christie álneves könyve nem romantikus és nem lányregény [A nő hétszer]

Agatha Christie azt mondta róla, hogy az egyetlen könyve, amellyel már tökéletesen elégedett volt, holott a megírása idején a világ lángokban állt. A Távol telt tőled tavaszom A nő hétszer sorozat áprilisi olvasmánya.

...

Verskavalkád, Margó és rap: ezeket ne hagyd ki a költészet napján!

Ha még nincs programod szombatra, akkor itt bőven találsz kedvedre való felolvasást, workshopot vagy koncertet.

...

Tapasztó Orsi az örökbefogadásról: A szeretet nem ér véget ott, ahol a vérvonal megszakad

A semmiből érkezett a felismerés, hogy örökbe kell fogadnia egy gyereket.

Hírek
...

Díjazott olasz regény érkezik az X generáció felnövéstörténetéről

...

Dua Lipa Margaret Atwood nyomába lép

...

Jonathan Franzen bestselleréből Netfllix-sorozat készül Meryl Streeppel

...

Szentesi Éva új kötetében számot vet a gyásszal és a traumákkal

A hét könyve
Kritika
Száz év háború és béke: Terék Anna családregénye visszaadja a szavak súlyát
Száz év háború és béke: Terék Anna családregénye visszaadja a szavak súlyát

Száz év háború és béke: Terék Anna családregénye visszaadja a szavak súlyát

Száz vers, 100 év és egy család több generációnyi története háborúban és békében. Terék Anna verses regénye, a Jég a hét könyve.