Háborúból a Ferencvárosba – Libanoni kebabos mesélt a Sántakutya-esten

Háborúból a Ferencvárosba – Libanoni kebabos mesélt a Sántakutya-esten

A libanoni születésű Salah Mneimne volt a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél novemberi vendége, aki az ország legintenzívebb fűszereivel gyárt gyrost a belváros szívében.

Fotók: Hinsenkamp-Fekete Celesztina

Bakó Sára | 2024. november 17. |

A Sántakutya-beszélgetések középpontjában a tavalyi évtől a Ferencváros áll: olyan emberek mesélnek szívbemarkoló, kacagtató vagy éppen tanulságos történeteket, akik ezen a környéken születtek, dolgoznak, esetleg ide köti őket egy-egy emlékezetes pillanat.

Novemberben az esemény házigazdája, Szabó Dominika kedvenc gyrosozója, a Ferenc körúti Kebab City tulajdonosának fiával beszélgetett a Tompa17-ben. Salah Mneimne Libanonban született, de már tizenöt éve Budapesten él, és

itt készíti édesapjával karöltve a város legfűszeresebb kebabját.

Nemcsak azt árulta el a hallgatóságnak, hogy milyen volt gyereknek lenni Bejrútban, hanem arról is mesélt, hogyan tanult meg csupán néhány hónap alatt magyarul.

„Csak a háborúra emlékszem”

„2006-ban jöttünk, mert Libanonban háború volt. Egy bomba nagyon közel csapódott be hozzánk – akkor döntöttük el, hogy Magyarországra költözünk. Apám már magyar állampolgár volt, mivel itt végezte az egyetemet, elektrotechnikusnak tanult” – kezdett bele Salah a történetébe. Arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen kedves emléke a bejrúti gyerekkorából, rövid töprengés után nemmel felelt. „Csak a háborúra emlékszem” – mondta.

-

Amikor hétéves kisfiúként először Magyarországra érkezett, rögtön tudta, hogy jó helyre került, mert itt béke van.

Meglepő lehet, de talán soha életében nem érzett ellenállhatatlan honvágyat a szülőföldje iránt.

„Hiányoznak a rokonaim, persze, de ott mindig történik valami, sosincs béke. Nem akarnék többé Bejrútban élni. Itt sokkal nyugodtabb vagyok, biztonságban érzem magam. Itt tudok tervezni” – magyarázta Salah. Elmondta ugyanakkor, hogy bár ő és édesapja már Magyarországot nevezik otthonuknak, édesanyja és húgai a fennálló kockázatok ellenére is visszatértek Libanonba.

Muszlimként keresztény iskolában

A továbbiakban Szabó Dominika a vallási kérdések felé terelte a beszélgetést: megtudhattuk többek között, hogy Libanon az egyetlen olyan ország, ahol több keresztény lakos van, mint muszlim. Bár Salah muszlimnak vallja magát, mégis keresztény iskolába járt.

Nem érzi azonban úgy, hogy különösebb ellentmondás volna ezek között.

„Mindkét vallás számára egy Isten létezik, én benne hiszek, és nekem ez a lényeg” – foglalta össze, de azt azért hozzátette, hogy disznóhúst például nem eszik.

-

A beszélgetést hallgatva bizonyára sokunk fejében megfordult, hogy milyen nehéz lehetett kisgyerekként egy teljesen új (nyelvi) környezetbe belecsöppenni, Salah azonban – édesapjának hála – könnyedén vette az akadályokat. „Az első két-három hónapban minden nap megtanított nekem ötven szót magyarul.

Ez keménynek hangzik, de volt kedvem hozzá, szívből tanultam, mert nagyon tetszett nekem az ország.

Fél év múlva már tudtam beszélni. Az akcentusom meg fog maradni mindig, mert nem itt születtem, de már nincs olyan szó, amit nem értek” – jelentette ki büszkén.

„Ilyet még nem kóstoltam”

Salah eleinte édesapja élelmiszerboltjában kezdett dolgozni, de amikor egy alkalommal visszalátogatott Libanonba, megváltozott az élete. Betért ugyanis egy híres étterembe, ahol annyira ízlett neki a gyros, hogy úgy érezte, muszáj Magyarországon is meghonosítania. „Nagyon nehezen kaptam el a receptet, de végül sikerült. Sok finom gyros van Budapesten, de ilyet még nem kóstoltam” – csábítgatta a közönséget a Ferenc körút felé.

Nem véletlenül hirdetik magukat az „ország legintenzívebb fűszereivel” szlogennel:

a Kebab City gyrosa tizenhat különféle fűszerrel készül. Többek között kerül bele fahéj, fehérbors, feketebors és kömény is. „Egyszer valaki kért egy tortillát, kifizette, és eltűnt, anélkül, hogy átvette volna!” – méltatlankodott Salah, amikor Szabó Dominika arról faggatta, mi volt a legfurcsább dolog, amit eddig a vendégekkel kapcsolatban tapasztalt. Hogy lehet kihagyni ezt az ízélményt?

@erdodi_peter Egy brutálisan húsos és finom gyros@KEBAB CITY PREMIUM (Kebab City Prémium)#utazás #finom #azügynökség #étterem #kihívás ♬ Mission Impossible (Main Theme) - Favorite Movie Songs

Az étterem már a TikTokot is meghódította: Erdődi Péter gasztroblogger videóját már több mint 366 ezren látták, így a gyrosozónak immár nemcsak a Ferencvárosból, hanem vidékről is vannak törzsvendégei. A jövőbeli terveivel kapcsolatban Salah elmondta, szeretné, ha lenne egy megbízható munkatársa, akivel hosszabb nyitvatartással tudná működtetni a helyet.

Nagyon körültekintően fog dönteni ugyanakkor abban, hogy ki lesz az a szerencsés, akire rá meri majd bízni az üzletet.

„A Google-értékelésünk a mai napig is 4,9 – majdnem 400 ember véleménye alapján. Ebből nem engedünk” – szögezte le lelkesen.

-

És hogy mit csinál Salah, amikor nem dolgozik? „Csavargós típus vagyok” – árulta el.

A Ferencváros libanoni gyrososa nem szeret pihenni.

„Barátokkal hajózom a Dunán vagy elmegyünk a hegyekbe, esetleg valahova vidékre kirándulni” – mondta, de azt is hozzátette, hogy szeret a munkahelye közelében lenni, mert ez egy izgalmas, színes környék, ahol mindig lehet kedves emberekkel találkozni.

A sorozat 2025 januárjában folytatódik: a vendégekről a Könyves Magazin oldalán, a Facebookon, illetve a Margó Fesztivál hírleveléből lehet majd hamarosan tudomást szerezni.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.

...

Sztarenki Pál: A Pinceszínház mindig is a ferencvárosiaké volt és lesz

A Sántakutya-estek legutóbbi vendége Sztarenki Pál, a Pinceszínház igazgatója volt. 

...

A papírtáskában felejtett díj, a titkos könyv és a harmadik kiadás – Sántakutya a Margón

A Sántakutya a meghitt hangulatú beszélgetések programja volt, ahol Margó-díjas szerzők meséltek anyaságról, félelmekről, megfelelési kényszerről és sokkról, de szóba került Párizs és egy papírtáskában ottfelejtett díj is. 

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

Könyvet ír a tiktokker, aki azt állítja, hogy 30 éves korában tanult meg olvasni

...

Gisele Pelicot ügye miatt módosítják a nemi erőszakról szóló törvényt Franciaországban

...

Salman Rushdie új könyvében arról ír, hogy cserben hagyták a szavak

...

Tompa Andrea: Egyik országból a másikba küldenek, onnan pedig vissza

...

Mit gondolhatott valójában Bob Dylan, amikor irodalmi Nobel-díjat kapott?

...

Bridget Jones halhatatlanná válik: szobrot kap Londonban

SZÓRAKOZÁS
...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

Az énekesnőnek már nem csak rajongókat és megbecsülést hoznak a könyvek!

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

...

A hét királyság lovagja pótol egy fontos hiányosságot, ami a Trónok Harcából kimaradt

Az író kihívás elé állította ezzel a sorozat készítőit.

Kiemeltek
...

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

1952-ben gyökeresen megváltozott Annie Ernaux élete, amikor az apja rátámadott az anyjára. A szégyen ennek állít emléket.

...

Fehér Renátó: Van szeretet, szolidaritás és menedék a mindenkori agresszió idején is

Fehér Renátó alkotói kisesszéjét közöljük.

...

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Rendhagyó podcastadás.