Ennek a napnak a hagyománya már több mint száz éves, Magyarországon Chernel István ornitológus szervezte meg 1902-ben, nem sokkal egy párizsi egyezmény után, amit akkor a “mezőgazdaságra hasznos madarak” védelmére kötöttek, írja a Jeles Napok. Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter aztán rendeletet hozott, hogy az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában hívják fel a tanulók figyelmét a madarak és a természet értékeire.
A madarak és fák napja alkalmából fikciós, tényirodalmi és gyerekkönyveket is ajánlunk.
Richard Powers: Égig érő történet
Richard Powers Pulitzer-díjas regénye szenvedélyesen és elsöprő erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták elszántságát. Az Égig érő történet gyűrűkben bontja ki az egymásba fonódó eseményeket a polgárháború előtti New Yorktól a csendes-óceáni partvidék 20. század végi fakitermelési válságáig és azon is túl. Meggyőző erővel ábrázolja, hogy az emberi mellett létezik egy másik világ - hatalmas, lassú, minden részével egymásba kapcsolódó, leleményes -, de az számunkra szinte láthatatlan. Az Égig érő történet azoknak szól, akiket elkeserít, hogy az ember önző módon pusztítja a természetet, s akik bíznak abban, hogy ez a folyamat még megállítható.
A regény 2020-ban a 39. lett az év könyve listánkon, recenziónkban azt írtuk róla: “A költői nyelv tökéletes arányban keveredik a szakkifejezésekkel és a tudományos háttérrel, és úgy tanulunk olvasás közben, hogy észre sem vesszük. A szereplők élik életüket, szerelmek bontakoznak ki, házasságok köttetnek, tragédiák és halálesetek következnek be, új ismeretségek és együttműködések köttetnek, majd elhalnak, végigkísérjük egy-egy személy felemelkedését, majd mélybe hullását; és eközben az élet megy tovább, az eső továbbra is esik, lehull a talajba, ahol a gyökerek felszívják és feljuttatják az értékes tápanyagot a magasba, egészen a koronáig, hogy a fák továbbra is azt tehessék, amit eddig: figyeljenek. ”
Suzanne Simard: A bölcs erdő titkai - Az anyafa felfedezése
Suzanne Simard felfedezése a fák egymással és más élőlényekkel ápolt kapcsolatáról megváltoztatja a természetről és a növényvilágról alkotott korábbi elképzeléseinket - ugyanis ráébreszt minket arra, hogy az erdő olyan társas élőlények összessége, amelyek föld alatti hálózatokon keresztül együttműködnek egymással, és valódi lakóközösséget alkotnak. Rejtett összeköttetésük segítségével a fák érzékelik egymást, felismerik szomszédjaikat, tanulnak a másiktól, alakítják viselkedésüket, emlékeznek a múltbeli eseményekre, és döntéseikkel befolyásolják saját jövőjüket. Értesítik egymást egészségi állapotukról és sebezhetőségükről, együtt védekeznek a támadások ellen, és alkalmanként versengenek a többiekkel. Olyan közösségi életet alakítanak ki, amely számos vonását tekintve a miénkhez hasonló. E bámulatos rendszer középpontjában állnak az anyafák, akik rejtélyes erejükkel összekapcsolják és éltetik az őket körülvevő társaikat.
Suzanne Simard gondolatai a természet varázslatos világába kalauzolnak el bennünket, ahol feltárulnak előttünk az erdő titkai. Ez ihlette többek közt James Cameront is az Avatarban ábrázolt lélekfa megalkotásakor.
Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete - Szeretet, gyász, együttérzés - egy rejtett világ csodái
A fák titkos élete című könyv (itt írtunk róla) szerzője ezúttal az állatok életének eddig ismeretlen területére kalauzol minket.
Gondoskodó, önmagát a kicsinyeiért feláldozni is képes mókus, hűséges holló, a háztetőn élvezettel "csúszdázó" varjú, szomorkodó szarvastehén - lehetnek az állatoknak is érzelmeik? Nem kizárólag az ember sajátja-e az efféle gazdagon árnyalt érzelmi élet? Peter Wohlleben, a neves német erdész a legfrissebb tudományos felismeréseket és az állatokkal kapcsolatos gazdag, személyes tapasztalatait és megfigyeléseit ötvözve bepillantást enged egy még alig feltárt világba: az erdőben és a házunk táján élő állatok bonyolult viselkedésmódjába, lelki-érzelmi életükbe. Nézőpontja - vállaltan - erősen szubjektív, megállapításainak egy részét a tudomány még nem igazolta, könyvének üzenete azonban egyértelmű: az állatok közelebb állnak hozzánk, mint hinnénk. Az állatok érzelmi élete lenyűgöző, egyben igazi szemléletformáló olvasmány.
Balázs Imre József: MadárÁBÉCÉ
Hogyan zajlik egy teadélután az álarcos gébics otthonában? Milyen nyelveken "beszél" az énekes nádiposzáta? Mi az izlandi kerceréce kedvenc tévéműsora? Hát a fekete harkály kedvenc hangszere? Kitől kap levelet az olívgeze? Miért hüppög az uhu? Mit tart a zsezse a zsebében? Ha kíváncsi vagy az égi vándorok titkos birodalmára, Balázs Imre József csivitelően kedves és vidám madárversei minden felmerülő kérdésedre választ adnak. A versekhez szépségesen színes és élethű illusztrációkat az ökológus végzettségű Kelemen Kinga készített. A kötet végén található madárhatározó pedig további rendszer- és élettani információkkal látja el a kis és nagy olvasókat egyaránt. Cikkünket itt olvashatod róla:
A madárnak szereplőként és motívumként is óriási hagyománya van a magyar (gyerek)irodalomban, elég csak Lázár Ervin seregélyére és feketerigójára vagy Tandori Dezső verebeire gondolni. Ezt a hagyományt folytatja új könyvében Balázs Imre József: a MadárÁBÉCÉ egyszerre madárhatározó, versgyűjtemény, ábécéskönyv és gyönyörű lapozgató.
Tovább olvasokWojciech Grajkowski: Fák
A kötet mindenfélre érdekességet bemutat, amit ezről a körülöttünk élő óriásokról tudni érdemes. A részletgazdag, csodálatos illusztrációk mellett, szórakozva, ámuldozva bőven lehet tanulni is belőle - az a fajta kötet, amit örömmel forgat szülő és gyerek egyaránt. A könyv illusztrátorával készült interjúnkat itt találod:
A Méhek és a Fák című képeskönyvek lengyel illusztrátora, Piotr Socha viszonylag későn kezdett könyveket rajzolni, a döntő lépés megtételében pedig egy másik könyvsiker inspirálta. Interjúnkban elárulta, mit kellett a nyomdába adás előtt átrajzolnia az egyik könyvben, és beszélt arról is, milyen tanácsokkal látná el azokat a gyerekeket, akik komolyan gondolják a rajzolást.
Tovább olvasok
