Egy szülő levele nyomán Hadházy Ákos írt arról először és lett aztán széles körben ismert, hogy az Alexandra könyvesboltokban a 18 alatti vásárlók csak az ifjúsági részen tartózkodhatnak. A Telex megkeresésére a vállalat ügyvezetője, Matyi Alexandra azt írta, hogy a szóban forgó esetben munkatársuk a budapesti Ázsia Centerben található boltjukban „udvariasan, de egyértelműen felhívta” a 15 éves vásárló figyelmét, hogy „kiskorú lévén a felnőtt könyvekhez nem mehet oda”. A cég magyarázata szerint „a hatályos jogszabályi környezetben egyértelmű előírás az, hogy 18 éven aluli gyermekek számára bizonyos tartalmak elérhetővé tétele tilos”.
A hivatkozott jogszabály a gyermekvédelminek mondott homofób törvény, ami miatt más bolthálózatokban (például a Líránál) a felnőtt szekcióba teszik át az ifjúsági köteteket, a Librinél pedig vagy áthelyezik, vagy befóliázzák azokat (ugyanakkor egyik bolthálózat sem korlátozza, hogy hol böngészhetnek az olvasók). A rendelkezés kimondja, hogy tilos kiskorúaknak pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.
Minden jogorvoslati lehetőséggel élni fognak.
Ez az a törvény, aminek az értelmében a Librit egymillió, a Lírát pedig 12 millió forintra büntették meg. Egyúttal ez az a törvény, aminek az értelmezése – a homályos megfogalmazás miatt – még a könyvszakma sokat látott képviselőinek is nehézséget okoz, nem véletlen tehát, hogy mindenki máshogy reagál rá. Az Alexandra például azzal, hogy a 18 év alattiakat csak az ifjúsági könyvek szekciójába engedi.
A fentiekből is látszik, hogy a könyvesbolt-hálózatok változatos és teljesen egyéni módon igyekeznek eleget tenni a törvényi előírásoknak, miközben nem szabad elfelejteni azt sem, hogy éppen ez a – jogszabály által védeni óhajtott – generáció az, amelynek elsődleges információforrása az internet. Ahonnan aztán tényleg minden elérhető, és akármelyik könyv pár kattintással meg is rendelhető.
Akinek amúgy van kamasz gyereke (vagy akár ismer egyetlen kamaszt), az tudja, hogy ez az a korosztály, amelynek tagjai, ha szeretnek olvasni, gyakran válogatás nélkül falják a könyveket. A képregény mellett olvasnak kortárs magyart, meg 19. századi francia nagyregényt, meg verset, esetleg könnyed vagy éppen nagyon is súlyos témákat boncolgató ifjúságit, vagy valamilyen izgalmas zsánerkönyvet. És ezek mindenféle variációját.
A nyári szünet általában a nagy olvasások ideje, de nincs ez mindenkinél így. De mit tehet az a szülő vagy pedagógus, aki azt szeretné, hogy a gyerek ősszel újra visszataláljon az olvasáshoz? Mutatunk néhány tippet és tanácsot.
Az életkor sajátos élménye a felfedezés, a (nekik) új hangokat pedig gyakran a felnőtteknek szóló könyvek között találják meg.
Kísérleteznek az olvasmányokkal is:
van, amelyik egy életre szóló élményt jelent majd nekik, más arra lesz jó, hogy esetleg újabb szöveguniverzumot nyisson meg előttük, és persze lesz olyan, amelyik egyáltalán nem lesz ínyükre. De ez is rendben van, hiszen az ízlésük még formálódik, alakul. A lényeg, hogy olvassanak.
A nyáron a Qubit cikkezett a tavalyi kompetenciamérés eredményéről. E szerint – egészen pontosan az Oktatási Hivatal (OH) értékelése szerint – „az általános iskolákban a végzős évfolyamon tesztelt mintegy 90 ezer diák 40 százaléka, országosan körülbelül 36 ezer gyerek alapszinten sem képes szöveget értelmezni”. Azaz el tud olvasni, mondjuk, egy leírást vagy használati utasítást, de az abban foglaltakat már nem fogja tudni alkalmazni, mert nem érti a lényegét. Ebből is látszik, hogy az olvasás fontossága felbecsülhetetlen – nemcsak az olvasás szimpla öröme miatt, hanem a mindennapi, akár a legbanálisabb élethelyzetek miatt is. Felnőttként pedig kutya kötelességünk lenne biztosítani, hogy minél több gyerek, minél változatosabban és szabadon olvasson.
Amíg még olvas.
