Kepes András: Meg kell tanulnunk elfogadni, hogy a valóság alaphelyzete a bizonytalanság

Kepes András új esszékötete, A boldog hülye és az okos depressziós (olvass bele ITT) nemcsak azt kutatja, hogyan lehetünk boldogok ebben a világban, hanem saját és családja történetének kérdéseire is válaszokat ad. A szerző tegnap a karácsonyi Összekötve adásában mesélt kamaszkoráról, az önirónia fontosságáról, és arról, mit kell megtanulnunk 2020-ban. 

Forgách Kinga | 2020. december 10. |

  • A könyv kiindulópontja Popper Péter egyik aranyköpése volt, ami szerint manapság az ember vagy intelligens és depressziós vagy boldog és hülye. Ez a mondás nagyon tetszett Kepesnek, ezért elraktározta magában és most elővette.
  • Manapság nagy az elbizonytalanodás a világban, az emberek javarésze ezért is kezdett el kutatni a boldogság után.
Kepes András
A boldog hülye és az okos depressziós
Libri Könyvkiadó, 2020, 243 oldal
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
  • Egy gondolat mentén indult el, aztán rengeteget olvasott hozzá, de a saját életéből is vett példákat. Ez jó kísérlet volt arra, hogy végiggondolja az életét.
  • Új nézőpontból tekintett rá a saját életére, erre az irodalmi esszé műfaja nagyon alkalmas. Nem a tudományosság a lényeg, maga a gondolatmenet segít sokat az embernek. A végére úgy érezte, sokat tanult.
  • A boldogság szót igyekezett szőrmentén kezelni, mert annyira elkopott már. Inkább a derű kifejezést kedveli.
  • Amit fontosnak tart, az inkább az irónia és önirónia. Ez a családjában mindig is megvolt, ami nélkül nehéz is lett volna az élet, annyifelé dobálta a világ őket.
  • Julio Cortazár többször is felbukkan a könyvben. Kepes Andrást személyes viszony fűzi hozzá. Ennek az is az oka, hogy a kamaszkorát Argentínában töltötte diplomatagyerekként, de kiskorában más országokban is lakott. Emiatt mindenhol egy kicsit kívülálló lett. A mindenhova tartozás és a sehova sem tartozás szabadságát találta meg Cortazár írásaiban is.
  • A Buenos Airesben töltött időszak, a magántanuló státusz, a többcsatornás televízió, a mozi, az irodalom volt hatással rá kamaszkorában, ebből egy furcsa mixtúra keletkezett, ami a mai napig a gondolkodásmódjának alapja.
  • A könyvnek van egy összegző jellege, és ez szerinte természetes hetvenéves kor felett, bár korábban is fogékony volt erre. Nem akar semmit lezárni ezzel a könyvvel, bár nem hiszi, hogy az életéről fog még írni, mert már unja.
  • A társadalmi érzékenység, ami megjelenik az esszékben, családi örökség. A jelenlegi világra reflektálni szerinte az értelmiségi magatartás része. Csak mindezt higgadtan tenni egyre nehezebb.
  • A személyes élmények és a tények izgalmas keveréke a kötet. Szerinte nehéz különválasztani, hogy mi a fikció és mi az igazság. A családtörténetben is komoly szerepe van a fikciónak, de olyan is előfordult már vele, hogy fikciót írt és kitalált valamit, később azonban kiderült, hogy valóság volt.
  • A könyvben a covid témája is előkerül. Ez az év szerinte valóban korszakhatárnak tűnik, de nemcsak a járvány miatt, hanem az elmagányosodás, a tudományos eredmények, a politikai és gazdasági válságok miatt is. Éppen ezért meg kell tanulni más szemléletben gondolkodni. Ha el tudjuk fogadni a kételyt, és hogy a valóság alaphelyzete a bizonytalanság, az segíthet átvészelni ezt a korszakot.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Halász Rita: Egy teljesen átlagos családban is jelen lehet erőszak

Halász Rita első regénye, a Mély levegő ott kezdődik, ahol más történetek véget érnek: a menekülés pillanatában. A karácsonyi Összekötvében a négy fal között lejátszódó drámákról és a diszfunkcionális családokról Valuska László beszélgetett a szerzővel.

...
Beleolvasó

Kepes András: Azt terveztem, íróként visszafogott, nyers és férfias leszek (részlet)

 Kepes András nem tévés, hanem író, akinek most jelent meg esszékötete, A boldog hülye és az okos depressziós címmel: kultúra, tudomány és személyes történetek írják át egymást.

...
Hírek

Kepes András lemondta könyvbemutatóját a PIM-ben

Kedden tartották volna Kepes András új könyvének online bemutatóját a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amelyet az író-műsorvezető Demeter Szilárd botrányt kavart publicisztikája miatt hétfőn lemondott.

Hírek
...
Hírek

Mesterséges intelligencia segítségével bukkantak rá Lope de Vega eddig ismeretlen darabjára

...
Gyerekirodalom

Rofusz Kinga a legjobb tíz között, shortlistre került az Otthon

...
Szórakozás

Ezek a szemétszállítók azt hitték, jó ötlet A Gyűrűk Urától lopni

...
Zöld

A magunkra kapott pólónk gyakran többet látott a világból, mint mi

...
Hírek

Závada Péter kapta idén a Cogito-díjat

...
Hírek

Lezárult a jelentkezés: több mint 150 művet neveztek a Panodyssey pályázatára

...
Podcast

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...
Hírek

Írj novellát egy sosemvolt Magyarországról vagy négylábú kedvencekről!

...
Zöld

Magyar kutatók bizonyították: a gyerek és a felnőtt máshogy észleli az időt

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.