Kepes András: Azt terveztem, íróként visszafogott, nyers és férfias leszek (részlet)

Kepes András: Azt terveztem, íróként visszafogott, nyers és férfias leszek (részlet)

Kepes Andrásnak most jelent meg esszékötete, A boldog hülye és az okos depressziós címmel: kultúra, tudomány és személyes történetek írják át egymást. Lassan el kell fogadnia a társadalomnak, hogy Kepes nem tévés, hanem író: a most megjelent esszékötetéből egy olyan részt mutatunk, ami azt meséli el, hogy lett Kepes "átmenetileg" újságíró, mert valójában mindig is író akart lenni. A Tövispusztát sokadik utánnyomásánál tart, de mi most új kötetéből mutatunk egy részletet. December 1-jén tartották volna Kepes András könyvbemutatóját, amit a Petőfi Irodalmi Múzeum csatornáin követhettek volna az érdeklődők, de Demeter Szilárd szombati publicisztikája miatt az eseményt lemondta a szerző, mert "A gyűlölködő gondolat veszélyesebb vírus, mint a járvány. A Covid-19 ellen lehet maszkkal, vakcinával, távolságtartással védekezni. A kulturálatlan, kirekesztő embertelenség ellen csak tiltakozással és távolságtartással lehet."
vl | 2020. december 02. |
Kepes András
A boldog hülye és  az okos depressziós
Libri, 2020,  243 oldal
-

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós (részlet)

Hogy pontosan mi a siker, azt ugyanolyan nehéz meghatározni, mint azt, hogy mi a boldogság. Ha ismertségben, megbecsülésben és anyagi haszonban mérjük a sikert, az főként a kapcsolati hálótól (beágyazottságtól, pártfogóktól, médiától), és nem utolsó sorban a szerencsétől függ. De ez esetben mit kezdjünk Rátz tanár úrral? 

Amikor Wigner Jenő átvette a fizikai, majd később Harsányi János a közgazdasági Nobel-díjat, köszönőbeszédükben egy bizonyos Rátz tanár urat emlegettek. A zseniális Neumann János, aki a Nobel-díj bizottság szégyenére nem kapta meg az elismerést, szintén szeretettel beszélt a fasori Budapesti Evangélikus Főgimnázium legendás matematika-fizika szakos tanáráról. A három kiváló tudós sikere minden mércének megfelel, de Rátz László tanár úr akkor nem volt sikeres? Hiszen nem tett szert nemzetközi hírnévre és a bankszámláját se gyarapította különösebben a tevékenysége. De hát mi lehetne egy tanár számára nagyobb siker, mint az, hogy nagyszerű tanítványok tucatjait neveli ki, akik minden mérőeszköznél pontosabban tudják, hogy a sikerükben milyen szerepet játszott imádott tanáruk. Egyébként apám, aki szintén a Fasoriba járt, ugyanilyen rajongással beszélt Rátz tanár úrról. 

Kamaszkoromban, mint sokan, én is a sikerről álmodtam. Évtizedekbe tellett, míg rájöttem, hogy Camus-nek igaza volt, amikor állítólag azt mondta: „Sikeressé válni könnyű, ami nehéz: megérdemelni a sikert.” 

Híres írónak és újságírónak készültem. Már Buenos Airesben, tizennégy évesen határozott újságírói eszményképem volt: egy amerikai tévésorozat riporter karaktere személyében. A sorozat az egyik argentin kereskedelmi csatornán, közvetlenül a kosztümös Sienai kardforgató és a Bonanza után ment, így az is felmerült, hogy esetleg középkori kardforgató vagy vadnyugati párbajhős leszek, de realitásérzékemet dicséri, hogy ezekre nem láttam elegendő esélyt. Az újságírás és az íróság sanszosabbnak tűnt. 

Mr. Evans, a sorozatbéli riporterideálom magas, szőke, kékszemű, erős állkapcsú férfi volt. Hongkongban élt, az igazság kiderítése közben krimiszerű kalandokba keveredett, hatalmas pofonokat osztogatott, szépséges nők lihegtek a gyönyörtől az ágyában, és minden epizód úgy végződött, hogy Evans ül az íróasztalánál a hongkongi öbölre néző szobájában, a háttérben csillognak a fények, és ő ragyogó stílusban megírja a sztorit, amit éppen láttunk. Azt terveztem, én is ilyen riporter leszek: magas, szőke és kékszemű, talán még erős állkapcsú is, (szorgalmasan rágtam a rágógumit), de főként magabiztos szívtipró szerettem volna lenni, kéjtől vonagló lányokkal az ágyamban. 

Sráckoromban az írói mintám se volt egyszerű. Két, nagyon különböző szerzőhöz kötődtem: Ernest Hemingwayhez és az argentin Julio Cortázarhoz. 

Azt terveztem, íróként visszafogott, nyers és férfias leszek, világos szerkezetben, szikár mondatokban fogok írni, mint Hemingway, de közben a fantasztikumra, a szürreális misztikumra, a lélek körmönfont rezdüléseire is érzékeny leszek, és több rétegű szövegeket írok majd, mint Cortázar. 

Hemingwayben a külsőségek is vonzottak: tizenhét-tizennyolc évesen apám kopott, rozsdaszínű zakójában jártam, pipáztam, még bokszolni is elmentem a siker érdekében, elszántan püföltem az ócskapiacon vásárolt terepmintás haditudósító táskaírógépemet, és húszévesen, amint leszereltem a katonaságtól, azonnal szakállt növesztettem. Hogy egy táskaírógépnek miért kellett terepmintásnak lennie, azóta se értem. Talán, hogy a vadászbombázók a magasból ne fedezzék fel. Történt egyszer ugyanis, hogy felderítőgép szállt a front fölé. Csöndesnek és kihaltnak tűnt a táj, erdő, mező, katona terepszínűbe öltözött, mintha mindenki csak bokor és virág volna, nem látszott föntről semmi, csak egy kis táskaírógép. Az hivalkodott odalenn tusfekete fémvázával... Na, ezért! 

Ahogy visszaemlékszem, elég vacak novellákat téptem ki az írógépemből. Úgy tűnt, hiába pipa és szakáll, a földön halomban állt mellettem a marokra gyűrt papírszemét a félresikerült mondatokkal. Szerencsére volt bennem annyi tapintat, hogy megkíméltem a világirodalmat a zsengéimtől. Húztam az időt. 

Gondoltam, addig is, míg teljes szakmai vértezetben előpattanok az ismeretlenség homályából, átmenetileg kicsit újságíróskodom, utána meg majd észrevétlenül, a küszöb alatt besurranok az irodalomba. 

„A jó író későn érik” – nyugtatott idősebb író ismerősöm is, amikor huszonhat évesen arról panaszkodtam neki, hogy mindjárt elrepül az élet, és én még nem tettem le semmit az asztalra. „Petőfi ilyen idősen már meghalt” – aggályoskodtam. „A költészet: kamasz műfaj, a regényírók később érnek” – magyarázta ő. „Na, és Thomas Mann? Huszonhat éves volt, amikor megjelent a Buddenbrook ház, amiért Nobel-díjat kapott!” – replikáztam. „Egy német író sohasem huszonhat éves!” – zárta le a vitát. Egészen addig azt hittem, csak a Vénséges vén Vejnemöjnen született hétszáz évesen a Kalevalában, de kiderült, a német íróknál sincs ez másképp. 

Az átmeneti újságírói munka végül közel negyven évig tartott. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Kepes András lemondta könyvbemutatóját a PIM-ben

Kedden tartották volna Kepes András új könyvének online bemutatóját a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amelyet az író-műsorvezető Demeter Szilárd botrányt kavart publicisztikája miatt hétfőn lemondott.

...
Nagy

Kepes András: Ironizál rajtunk a történelem

...
Nagy

Kepes András: Bizalom nélkül nincs társadalom

Olvass!
...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Steven Spielberg megvette Richard Osman krimijének filmjogait

Május elején érkezik magyarul Richard Osman debütáló regénye, A csütörtöki nyomozóklub, amely 2020 egyik legnagyobb krimi szenzációja volt. 

...
Beleolvasó

Egy közszereplőnek tudomásul kell vennie, hogy foglalkoznak vele

Görög Ibolya könyve a közéleti szereplők megkerülhetetlen műve, és azoknak biztosít támpontokat, akiknek a mindennapjait a nyilvános szereplés tölti ki.

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Ottlik-másolattal és fantasztikus családi fotókkal érkezik az Esterházy-különszám!

...
Hírek

Törőcsik és Pilinszky - Csak úgy lettek egymás életében

...
Hírek

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett

...
Hírek

David Attenborough elmeséli, mi történt a természettel, míg mi karanténban ültünk

...
Hírek

Bookline: Orvos-Tóth, Kepes és Matthew McConaughey a top3-ban

...
Hírek

Jól halad az Esterházy-könyvek feldolgozása

...
Beleolvasó

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

...
Hírek

Egy felmérés szerint a többség nem ért egyet Tóth Krisztinával Az arany ember ügyében

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Csak humorral lehet átvergődni a kamaszkor érzelmi dzsungelén

Marie Pavlenko hőse éppen érettségire készül, ami ismerős helyzet lehet egy csomós végzősnek. De elsősorban nem emiatt emlékezetes az Én vagyok a napod, amely magával ragadó és súlyos, mégis szellemes és vicces regény. U18.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy vicces, ördögi történet lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Ecsédi Orsolya Meleg a helyzet! című könyvét választotta.

...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

Összesen 42 alkotásnak szavazott meg támogatást a napokban a Nemzeti Filmintézet, így animáció készülhet Kolozsi László Apufa című gyerekkönyvéből is.