Kepes András: Azt terveztem, íróként visszafogott, nyers és férfias leszek (részlet)

Kepes András: Azt terveztem, íróként visszafogott, nyers és férfias leszek (részlet)

Kepes Andrásnak most jelent meg esszékötete, A boldog hülye és az okos depressziós címmel: kultúra, tudomány és személyes történetek írják át egymást. Lassan el kell fogadnia a társadalomnak, hogy Kepes nem tévés, hanem író: a most megjelent esszékötetéből egy olyan részt mutatunk, ami azt meséli el, hogy lett Kepes "átmenetileg" újságíró, mert valójában mindig is író akart lenni. A Tövispusztát sokadik utánnyomásánál tart, de mi most új kötetéből mutatunk egy részletet. December 1-jén tartották volna Kepes András könyvbemutatóját, amit a Petőfi Irodalmi Múzeum csatornáin követhettek volna az érdeklődők, de Demeter Szilárd szombati publicisztikája miatt az eseményt lemondta a szerző, mert "A gyűlölködő gondolat veszélyesebb vírus, mint a járvány. A Covid-19 ellen lehet maszkkal, vakcinával, távolságtartással védekezni. A kulturálatlan, kirekesztő embertelenség ellen csak tiltakozással és távolságtartással lehet."
vl | 2020. december 02. |
Kepes András
A boldog hülye és  az okos depressziós
Libri, 2020,  243 oldal
-

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós (részlet)

Hogy pontosan mi a siker, azt ugyanolyan nehéz meghatározni, mint azt, hogy mi a boldogság. Ha ismertségben, megbecsülésben és anyagi haszonban mérjük a sikert, az főként a kapcsolati hálótól (beágyazottságtól, pártfogóktól, médiától), és nem utolsó sorban a szerencsétől függ. De ez esetben mit kezdjünk Rátz tanár úrral? 

Amikor Wigner Jenő átvette a fizikai, majd később Harsányi János a közgazdasági Nobel-díjat, köszönőbeszédükben egy bizonyos Rátz tanár urat emlegettek. A zseniális Neumann János, aki a Nobel-díj bizottság szégyenére nem kapta meg az elismerést, szintén szeretettel beszélt a fasori Budapesti Evangélikus Főgimnázium legendás matematika-fizika szakos tanáráról. A három kiváló tudós sikere minden mércének megfelel, de Rátz László tanár úr akkor nem volt sikeres? Hiszen nem tett szert nemzetközi hírnévre és a bankszámláját se gyarapította különösebben a tevékenysége. De hát mi lehetne egy tanár számára nagyobb siker, mint az, hogy nagyszerű tanítványok tucatjait neveli ki, akik minden mérőeszköznél pontosabban tudják, hogy a sikerükben milyen szerepet játszott imádott tanáruk. Egyébként apám, aki szintén a Fasoriba járt, ugyanilyen rajongással beszélt Rátz tanár úrról. 

Kamaszkoromban, mint sokan, én is a sikerről álmodtam. Évtizedekbe tellett, míg rájöttem, hogy Camus-nek igaza volt, amikor állítólag azt mondta: „Sikeressé válni könnyű, ami nehéz: megérdemelni a sikert.” 

Híres írónak és újságírónak készültem. Már Buenos Airesben, tizennégy évesen határozott újságírói eszményképem volt: egy amerikai tévésorozat riporter karaktere személyében. A sorozat az egyik argentin kereskedelmi csatornán, közvetlenül a kosztümös Sienai kardforgató és a Bonanza után ment, így az is felmerült, hogy esetleg középkori kardforgató vagy vadnyugati párbajhős leszek, de realitásérzékemet dicséri, hogy ezekre nem láttam elegendő esélyt. Az újságírás és az íróság sanszosabbnak tűnt. 

Mr. Evans, a sorozatbéli riporterideálom magas, szőke, kékszemű, erős állkapcsú férfi volt. Hongkongban élt, az igazság kiderítése közben krimiszerű kalandokba keveredett, hatalmas pofonokat osztogatott, szépséges nők lihegtek a gyönyörtől az ágyában, és minden epizód úgy végződött, hogy Evans ül az íróasztalánál a hongkongi öbölre néző szobájában, a háttérben csillognak a fények, és ő ragyogó stílusban megírja a sztorit, amit éppen láttunk. Azt terveztem, én is ilyen riporter leszek: magas, szőke és kékszemű, talán még erős állkapcsú is, (szorgalmasan rágtam a rágógumit), de főként magabiztos szívtipró szerettem volna lenni, kéjtől vonagló lányokkal az ágyamban. 

Sráckoromban az írói mintám se volt egyszerű. Két, nagyon különböző szerzőhöz kötődtem: Ernest Hemingwayhez és az argentin Julio Cortázarhoz. 

Azt terveztem, íróként visszafogott, nyers és férfias leszek, világos szerkezetben, szikár mondatokban fogok írni, mint Hemingway, de közben a fantasztikumra, a szürreális misztikumra, a lélek körmönfont rezdüléseire is érzékeny leszek, és több rétegű szövegeket írok majd, mint Cortázar. 

Hemingwayben a külsőségek is vonzottak: tizenhét-tizennyolc évesen apám kopott, rozsdaszínű zakójában jártam, pipáztam, még bokszolni is elmentem a siker érdekében, elszántan püföltem az ócskapiacon vásárolt terepmintás haditudósító táskaírógépemet, és húszévesen, amint leszereltem a katonaságtól, azonnal szakállt növesztettem. Hogy egy táskaírógépnek miért kellett terepmintásnak lennie, azóta se értem. Talán, hogy a vadászbombázók a magasból ne fedezzék fel. Történt egyszer ugyanis, hogy felderítőgép szállt a front fölé. Csöndesnek és kihaltnak tűnt a táj, erdő, mező, katona terepszínűbe öltözött, mintha mindenki csak bokor és virág volna, nem látszott föntről semmi, csak egy kis táskaírógép. Az hivalkodott odalenn tusfekete fémvázával... Na, ezért! 

Ahogy visszaemlékszem, elég vacak novellákat téptem ki az írógépemből. Úgy tűnt, hiába pipa és szakáll, a földön halomban állt mellettem a marokra gyűrt papírszemét a félresikerült mondatokkal. Szerencsére volt bennem annyi tapintat, hogy megkíméltem a világirodalmat a zsengéimtől. Húztam az időt. 

Gondoltam, addig is, míg teljes szakmai vértezetben előpattanok az ismeretlenség homályából, átmenetileg kicsit újságíróskodom, utána meg majd észrevétlenül, a küszöb alatt besurranok az irodalomba. 

„A jó író későn érik” – nyugtatott idősebb író ismerősöm is, amikor huszonhat évesen arról panaszkodtam neki, hogy mindjárt elrepül az élet, és én még nem tettem le semmit az asztalra. „Petőfi ilyen idősen már meghalt” – aggályoskodtam. „A költészet: kamasz műfaj, a regényírók később érnek” – magyarázta ő. „Na, és Thomas Mann? Huszonhat éves volt, amikor megjelent a Buddenbrook ház, amiért Nobel-díjat kapott!” – replikáztam. „Egy német író sohasem huszonhat éves!” – zárta le a vitát. Egészen addig azt hittem, csak a Vénséges vén Vejnemöjnen született hétszáz évesen a Kalevalában, de kiderült, a német íróknál sincs ez másképp. 

Az átmeneti újságírói munka végül közel negyven évig tartott. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Kepes András lemondta könyvbemutatóját a PIM-ben

Kedden tartották volna Kepes András új könyvének online bemutatóját a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amelyet az író-műsorvezető Demeter Szilárd botrányt kavart publicisztikája miatt hétfőn lemondott.

...
Nagy

Kepes András: Ironizál rajtunk a történelem

...
Nagy

Kepes András: Bizalom nélkül nincs társadalom

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

A Dominus a Római Birodalom aranykorába vezet, amikor keletről egy új szekta terjed el

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Betilthatták Orwell 1984-ét Fehéroroszországban

...
Hírek

Amanda Gorman írt előszót Martin Luther King kötetéhez

...
Hírek

Krúdy és Radnóti dedikált köteteire is licitálhatnak a gyűjtők

...
Szórakozás

Love, Death & Robots: A Netflix megosztott egy epizódot premier előtt

...
Hírek

Szenzációs kiadvánnyal ünnepli a Marvel Pókember 60. születésnapját

...
Szórakozás

A Disney új feldolgozást készít a Különleges Úriemberek Szövetségéből

...
Hírek

Versterápia: „Estére megölöd a verset”

...
Hírek

Élőben követheted a Libri-díj átadóját

...
Szórakozás

Sok feszültséget ígér az Ahol a folyami rákok énekelnek új előzetese!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A kis Nicolas világa maga a jólfésült káosz [Bookline Kids]

A kis Nicolas semmit sem öregszik, a René Goscinny és Jean-Jacques Sempé szerzőpáros könyvei töretlenül népszerűek. De mi a titok? A Bookline Kids podcastsorozatában ennek jártunk utána.

...
Gyerekirodalom

Shona Innes meséje arról szól, hogyan és miért érdemes lassítani

Shona Innes pszichológus könyvei segítenek a gyerekeknek megbirkózni az élet olyan kérdéseivel, amelyek néha még felnőttként is nehezen emészthetők. Olvass bele A gondolatok kertjébe!

...
Gyerekirodalom

Dolák-Saly Róbert a világ leghosszabb nyakú zsiráfjáról mesél

Dolák-Saly Róbert új könyvében félszáz vers és mese állatkertből ismert főszereplői vallanak magukról és rólunk, emberekről komoly-komolytalansággal vagy fordítva. Olvass bele!