Rózsa Lajos: Az ezotéria iránti társadalmi igény

Nem csak jó könyvek vannak. És vannak könyvek, amelyek jók ugyan, de nem abban az értelemben, ahogyan az ember a frissen nyomtatott könyv semmihez sem hasonlítható illatában feloldódva elmerül az értelem szépségében. 

Vannak könyvek, amelyek inkább úgy jók, mint egy ismeretlen dolog, amit a járdán találtam, lehajolok hozzá, szemlélem, de nem vagyok benne biztos, hogy hozzáérhetek-e. Egy könyv lehet jó úgy, hogy hitelesen képvisel valamit, ami létezik, és ezért érdekes, de nekem idegen és gyanús. Esetleg meg is fertőzhet. Mint egy tollazat nélküli bagoly, csupasz, nevetséges és szánalmas, de mégiscsak szemléltet egy létező természeti jelenséget – ami már önmagában is figyelemreméltó teljesítmény (ld. a cikk végén). Az ezoterikus könyvek iránti igény kirobbanása a rendszerváltás utáni társadalmunk egy ilyen bizarr jelensége, és ezt remekül szemlélteti a Judy Hall által írott „átfogó, alapos útmutató”, mely a Libri Kiadó gondozásában jelent meg. 

Judy Hall
Varázslatos kristályok. 300 gyógyító kristály
Libri, 2018, 144 oldal
-

A „világ legismertebb kristályszakértője” ebben a műben például az egyik színes kavicsról azt állítja, hogy az gyógyítja a gyerekek pókoktól való viszolygását, a másikról meg… – no, de jobb, ha nem sorolom fel. Végül is a könyv 300 féle kristályt ismertet, nem lövök le további 299 poént. Inkább a jelenség érdekes, az ezotéria iránti társadalmi igény, hogy ezért a „tudásért” még az anyagilag szűkölködő emberek is (sőt, érzésem szerint főleg ők) sok ezer forintot adnak. 

Nemrég megnéztem a Google Trends rendszerben a csillagokkal kapcsolatos internetes keresések arányait. 

A keresőszavak alapján megítélve az elmúlt öt évben honfitársaink kb. kétszer olyan gyakran kerestek ezoterikus, mint racionális jellegű ismereteket.

Az előbbi keresésekben szinte kizárólag (97%) a latinos, tudományosan csengő „asztrológia” keresőszót használták, míg a „csillagjóslás” csak az esetek elhanyagolható kis hányadában fordult elő. Ezzel szemben az a kisebbség, aki tudományosabb dolgokat keresett, jóval gyakrabban (84%) használta a magyar „csillagászat” szót, mint a hivatalos és latinos „asztronómia” kifejezést. Az emberek nagyobb része tehát áltudományos halandzsát keresett, de igényelte hozzá a tudományosság látszatának latinos maskaráját.  

Mi köze a macskáknak a koronavírushoz? - Összekötve Rózsa Lajos evolúcióbiológussal - Könyves magazin

Pénteken ismét a mindennapjainkat hetek óta meghatározó járvány hátterébe nyerhettünk bepillantást. Rózsa Lajos evolúcióbiológussal az alapkutatások fontosságáról, a tudományos vizsgálatok eredményeiről és a járvány eddig felismert tendenciáiról beszélgettünk az Összekötve műsorában. Rózsa Lajos Stephen Hawking című könyvéhez kapcsolódva, az Rövid válaszok nagy kérdésekre alapkutatások jelentőségéről írt a Könyves Magazin Az ökológus könyvespolca sorozatában.

Ez a jelenség persze részben a mi hibánk, jelzi a tudományos ismeretterjesztő munkánk elégtelen voltát. Tudományoskodó sallangoktól mentes, érthető és izgalmas módon kellene a hiteles tudást közvetíteni. Így az olvasók felismerhetnék, hogy a tudományos szöveg a lehető legkevesebb szakkifejezést használja, de azokat azért, hogy a mondandója pontosan érthető legyen. 

Ezzel szemben az áltudományos szöveg a lehető legtöbb szakkifejezést használja, de csak azért, hogy ezzel jól összezavarja az embert. 

És az is a mi hibánk, kutatóké és egyetemi oktatóké, hogy hagytuk a tudomány presztízsét idáig süllyedni. A tudomány éthosza megkopni látszik, sokfelé ócska kis karrieristák tolakodnak, a valós teljesítményt gyakran félresöprik. Ez a süllyedés azonban csak látszat. Valójában a Kádár-korban sokkal durvábban folyt ugyanez, csak akkor a KISZ és az MSzMP színekben épültek a díszes látszatkarrierek. Azóta viszont a tudománymetria sokat átkozott eszköztára mégiscsak adott valamiféle átláthatóságot a tudományos teljesítmény létének vagy hiányának, ez pedig sokat javított a helyzeten. 

A tudomány egésze azonban még így is sokat veszített a presztízséből az elmúlt évtizedek során.

 A társadalom valamiért úgy látta jónak, hogy például egy virológus vagy egy epidemiológiai modellezéssel foglalkozó kutató ötödannyi vagy tizedannyi fizetést kapjon, mint egy másodosztályú focicsapat edzője, aki naphosszat trágárságokat ordibál a pálya széléről. Most viszont – járvány idején – kiderülhet, hogy ez talán egy nem kellően átgondolt értékrend volt.   

Nagyra becsülöm Boldogkői professzor, Sike Tamás és néhány más barátom-kollégám elhivatottságát, akik számtalan fórumon elszántan küzdenek a felénk hömpölygő ezoterikus áradat minden egyes megnyilvánulása ellen. Náluk én egy kicsit beletörődőbb vagy talán szemlélődőbb alkat vagyok. Azt hiszem, el kell fogadnunk, hogy jelentős társadalmi igény van erre az ezoterikus maszlagra. De ha ezt nem is számolhatjuk fel teljesen, világosan meg kell húznunk a határait. Pusztító járvány idején a fokhagyma vagy a vitaminok koronavírus elleni hatásait magasztalni – miként pl. Ramzan Kadirov csecsen elnök vagy Dr. Lenkei Gábor szcientológus sztárorvos teszi – emberéletek sokaságába kerülhet.

Ha a szülők egy színes kavicstól azt remélik, hogy az majd „gyógyítja” gyermekük pókoktól való félelmét, hát az sajnálatos. De nem tagadhatják meg gyermeküktől a kötelező oltásokat, és nem éheztethetik őt halálra, csak mert ők most éppen a fényevéssel próbálkoznak.

Az irracionalitást társadalmi korlátok közt kell tartanunk, különben a szüleink belehalnak a koronavírus, gyermekeink pedig a kanyaróvírus okozta fertőzésekbe.  

Rózsa Lajos: Az öncélú és felesleges tudományos kutatások nyilvánvaló nélkülözhetetlensége - Könyves magazin

Az ökológus könyvespolca rovat ezennel elindul. Stephen Hawking utolsó műve, a Rövid válaszok nagy kérdésekre csupa alapvető kérdésről szól Rózsa Lajos biológus szerint, istenhitről, ősrobbanásról, emberiség más bolygókra költözéséről és a mesterséges intelligencia veszélyeiről, de nem szól semmiről, ami a nemzetgazdaság lendületét fokozná.

Az ezotérikus könyvek tehát a társadalom egy bizarr vonását szemléltetik. Valós társadalmi igényt elégítenek ki abban az értelemben, ahogyan például a szirupos rágógumik gyártói teszik. Nyilván jól meg is lehet élni az ilyesféle igények kielégítéséből, mert ez a jelenség sokkal gyakoribb, mint mondjuk, a szintén bizarr csupasz baglyok előfordulása. Könyváruházaink alapterületén többnyire kétszer-háromszor akkora helyet foglal el az ezotéria, mint a hiteles ismeretterjesztés. Ilyesmit nyomtatni nyilván jó üzlet, de ez nem része a kultúrának. Ezért egy önmaga intellektuális jó hírére valamit is adó könyvkiadó vagy könyvesbolt nem szennyezheti be ilyesmivel a kezét. 

Nemrég ámulva láttam egy patika ajtaján a feliratot, hogy „homeopátiás készítményeket nem árulunk”. Aki tud egy ezotériamentes könyvesboltot, azonnal szóljon. Cserébe megadom a patika címét.

-

  1. ábra. A tollazatától megfosztott gyöngybagoly (Tyto alba) is egy létező jelenség, éppen úgy, mint az ezotéria iránti társadalmi igény. Szánalmas és nevetséges, de tudomásul kell vennünk, hogy ilyen is van. Szerencsére a csupasz baglyok rendkívül ritkák, a hazai madármegfigyelők a mai napig egyetlen példány előfordulását sem jelentették Magyarország területéről (http://birding.hu/). Hasznos volna a túlburjánzott ezotéria előfordulását is visszaszorítani társadalmilag kevésbé kártékony keretek közé. 

A szerző biológus, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének munkatársa, szakterülete a gazda-parazita rendszerek viselkedésének kutatása és a darwini orvoslás

Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Mi köze a macskáknak a koronavírushoz? - Összekötve Rózsa Lajos evolúcióbiológussal

Rózsa Lajos evolúcióbiológussal az alapkutatások fontosságáról, a tudományos vizsgálatok eredményeiről és a járvány eddig felismert tendenciáiról beszélgettünk az Összekötve pénteki műsorában. 

...
Nagy

Rózsa Lajos: Az öncélú és felesleges tudományos kutatások nyilvánvaló nélkülözhetetlensége

Az ökológus könyvespolca rovat ezennel elindul. Stephen Hawking utolsó műve, a Rövid válaszok nagy kérdésekre csupa alapvető kérdésről szól Rózsa Lajos biológus szerint, istenhitről, ősrobbanásról, emberiség más bolygókra költözéséről és a mesterséges intelligencia veszélyeiről, de nem szól semmiről, ami a nemzetgazdaság lendületét fokozná. 

...
Nagy

Löki Viktor: Mit gyűjthet ma egy természetbúvár, és mennyit?

Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt  azt nem! című könyvébe akkor is kényszerűen belelapoz az ember, ha történetesen immunis a természetre, vagy netán utálja és/vagy féli a hüllőket és egyéb ijesztő állatokat.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Egy apa, akinek az üldöztetés, a túlélés és az újrakezdés hármasa alakította az életét

Marianna D. Birnbaum édesapja történetét meséli el új kisregényében, akinek az életét úgy alakotta a történelem, hogy újra és újra előről kellett kezdenie mindent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A dánok Zalában ismerkednek a magyar valósággal

Magyarország jó hely - főleg, ha dán vagy, fiatal és bulizni akarsz. Maros András hősei vidékre utaznak, ahol sokkal többet megtudnak, mint amit valaha reméltek. Mutatunk egy részt a Két-három dán című könyvből.

...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az éjszaka színesre fújt Budapestet mutatja be Szöllősi Mátyás új könyvében

Illegál címmel új kötete jelenik meg a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak. A könyvben két kisregény olvasható - az egyik a hatalom és a pénz viszonyára világít rá, a második pedig visszapörget jó húsz évet, és a graffitizők világát idézi meg. A kötethez készült egy trailer is - mutatjuk!

...
Beleolvasó

Szendi Nóra hőse a tekintet hiányába fog tönkremenni

Szendi Nóra új regényének perifériára szorul hősei a maguk módján igyekeznek alkalmazkodni kifordult hétköznapjaikhoz. Mutatunk egy részletet a készülő regényből és egy rajzot is.

A hét könyve
Kritika
Nick Hornby Brexit-regényben írta meg, hogyan szakadt szét Anglia
...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (1.rész)

Idén immáron hatodik alkalommal dől el, hogy ki kapja a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A jelölt könyvek befutottak, mi pedig bemutatjuk, kik közül kerülhet ki 2020 Margó-díjasa.