Keresés

Charles Darwin evolúcióelmélete a mai napig az egyik legizgalmasabb kérdése nemcsak a biológiának, hanem számos más tudományterületnek is. Hogy miért vált ki vitákat még manapság is, ez Daniel C. Dennett filozófus kissé provokatív könyvét olvasva világosodott meg előttem, melyet nálunk 2008-ban adott ki a Typotex Kiadó.

Kinek mit jelent az erdő?  Ezt a kérdést járta körbe Varga Anna etnobiológus-ökológus Vida Gábor Egy dadogás története című regénye nyomán. 

300 gyógyító kristályról olvasott könyvet az evolúcióbiológus, aki elgondolkozott azon, miért is van ilyen nagy igényünk az ezotériára.

Bruno Mansert svájci Tarzanként is ismertek, az elszánt természetvédő és emberi jogi aktivista önfeláldozása és regényes élete egyaránt figyelmet érdemel. Az eltűnése óta eltelt közel húsz év során a trópusi esőerdők megóvása, ha lehet, még aktuálisabb témává vált. 

Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt – azt nem! című könyvébe akkor is kényszerűen belelapoz az ember, ha történetesen immunis a természetre, vagy netán utálja és/vagy féli a hüllőket és egyéb ijesztő állatokat.

Vannak regények, amelyek a valóságból merítenek, míg mások egy-egy fikciót tárnak elénk. Vannak, amelyek a múltra építenek, míg mások a jövőbe tekintenek. Maja Lunde A méhek története című könyve egyszerre teszi meg mindezt. 

Helytelen embert ölni? Remélhetőleg a legtöbb ember számára a válasz „igen”. Vajon tartózkodnunk kell a tudományos gondolkodásmódtól, mikor értékrendről, erkölcsről beszélünk? Az ökológus könyvespolca Sam Harris The Moral Landscape című könyvével folytatódik.

Az ökológus könyvespolca rovat ezennel elindul. Stephen Hawking utolsó műve, a Rövid válaszok nagy kérdésekre csupa alapvető kérdésről szól Rózsa Lajos biológus szerint, istenhitről, ősrobbanásról, emberiség más bolygókra költözéséről és a mesterséges intelligencia veszélyeiről, de nem szól semmiről, ami a nemzetgazdaság lendületét fokozná.