- Rózsa Lajos Stephen Hawking Rövid válaszok nagy kérdésekre című könyvéhez kapcsolódva, az alapkutatások jelentőségéről írt a Könyves Magazin Az ökológus könyvespolca sorozatában. Az alapkutatások kultúránk részei, meghatározzák hogyan látjuk a világot, az emberiség sorsát, a jövőnket vagy adott esetben egy világjárványt is. Már csak azért is nagyon fontos, hogy számos különböző, kíváncsiság vezérelt alapkutatást végezzünk, mert egy korábban lényegtelennek tűnő eredmény megváltozott körülmények között bármikor hasznosnak bizonyulhat. Jó példa erre a Pécsi Tudományegyetemen denevérek koronavírusával foglalkozó kutatása is. Másrészt az alapkutatások ahhoz is hozzásegítenek, hogy tájékozottabbá váljunk a tudományos világban, kikerülve ezzel a különböző társadalmi tévutakat.
- A tudósok munkájára általában kevés médiafigyelem összpontosul. Tudjuk például, hogy a kutatások már jóval a koronavírus megjelenése előtt egy lehetséges nagyméretű járvány elterjedésére figyelmeztettek. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tavaly nyárvégi előadóülésén pedig szintén a klímaváltozás hatására megszaporodó új, meglepetésszerűen berobbanó járványok és fertőzések lehetőségére hívták fel a figyelmet.
- A járványhelyzet természetesen a kutatók munkájára is hatással volt. Rózsa Lajos például hetek óta lengyel és dán kollégáival kutatja a vírus terjedésének tendenciáit, az ezeket esetlegesen meghatározó tényezőket, és azt, hogy ezeket a tapasztalatokat hogyan lehet felhasználni a globális járvány elleni harcban.
Megfigyelték, hogy a koronavírus, a fejletlenebb régiókkal szemben, látványosan jobban terjed a fejlett, jómódú, nagyvárosi, higiénikus társadalmakban.
- Az adatok nyilvánvalóan bizonytalanok: ezeket nemcsak társadalmi, de gazdasági, sőt politikai szempontok is befolyásolhatják. A tendenciák mégis egyértelműek: Olaszország gazdaságilag elmaradottabb, déli részén jelentősen kevesebb megbetegedést regisztráltak, mint az északi területeken. Emellett kiemelhetjük Indiát is, ahol a lakosság és a népsűrűség sokszorosa az Ausztriáénak, a megbetegedések száma a két országban mégis nagyon hasonló.
- Vizsgálataikkal erre a tendenciára kerestek magyarázatot. Feltételezték, hogy más fertőzések negatív kölcsönhatásban lehetnek a COVID-19 vírussal. Kutatásaikat végül a macskák koronavírusára és a szintén bennük szaporodó, általuk terjesztett Toxoplasma gondii-ra szűkítették le. Mindkettőről azt feltételezték, hogy a velük való megfertőződés védettséget biztosíthat a COVID-19 ellen. Kutatásaik során erős statisztikai összefüggést figyeltek meg a Toxoplasma fertőzöttség és a koronavírus elterjedésének sebessége között. A statisztikai összefüggés azonban nem mindig jelent ok-okozati kapcsolatot: esetükben is elhanyagolhatónak mutatkozott a direkt kapcsolat a két kórokozó elterjedése között.
- Kutatásuknak mégis van tanulsága, ezért fontos, hogy eredményeiket mielőbb publikálják. A globális léptékű vizsgálat ötleteket adhat más kutatóknak, kiindulási pont lehet egy páciens szintű kutatás elindításához, amely során például egy családon belül a fertőzött és egészséges személyek közti különbségeket vizsgálnák.
- Edward Jenner óta jól ismert tény, hogy a különböző kórokozók hatnak egymásra. Ő a tehénhímlő fertőzéssel akarta megakadályozni a feketehímlő terjedését. Kortársai elutasították ezirányú kutatásait, törekvéseit, a történelem mégis őt igazolta. Mára bebizonyosodott, hogy a kórokozók között ökológiai kapcsolatok vannak: ha ezeket megtaláljuk, lehetőségünk van egy kevésbé súlyos fertőzéssel kivédeni a pusztítóbb megbetegedéseket is. Ezen a felfedezésen alapul maga a vakcinázás is, amely nélkül ma a föld 7-8 milliárdos lakosságának csupán töredéke létezhetne.
