Mi köze a macskáknak a koronavírushoz? - Összekötve Rózsa Lajos evolúcióbiológussal

Mi köze a macskáknak a koronavírushoz? - Összekötve Rózsa Lajos evolúcióbiológussal

Pénteken ismét a mindennapjainkat hetek óta meghatározó járvány hátterébe nyerhettünk bepillantást. Rózsa Lajos evolúcióbiológussal az alapkutatások fontosságáról, a tudományos vizsgálatok eredményeiről és a járvány eddig felismert tendenciáiról beszélgettünk az Összekötve műsorában. 

Fehér Adrienn | 2020. április 18. |

  • Rózsa Lajos Stephen Hawking Rövid válaszok nagy kérdésekre című könyvéhez kapcsolódva, az alapkutatások jelentőségéről írt a Könyves Magazin Az ökológus könyvespolca sorozatában. Az alapkutatások kultúránk részei, meghatározzák hogyan látjuk a világot, az emberiség sorsát, a jövőnket vagy adott esetben egy világjárványt is. Már csak azért is nagyon fontos, hogy számos különböző, kíváncsiság vezérelt alapkutatást végezzünk, mert egy korábban lényegtelennek tűnő eredmény megváltozott körülmények között bármikor hasznosnak bizonyulhat.  Jó példa erre a Pécsi Tudományegyetemen denevérek koronavírusával foglalkozó kutatása is. Másrészt az alapkutatások ahhoz is hozzásegítenek, hogy tájékozottabbá váljunk a tudományos világban, kikerülve ezzel a különböző társadalmi tévutakat.
  • A tudósok munkájára általában kevés médiafigyelem összpontosul. Tudjuk például, hogy a kutatások már jóval a koronavírus megjelenése előtt egy lehetséges nagyméretű járvány elterjedésére figyelmeztettek. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tavaly nyárvégi előadóülésén pedig szintén a klímaváltozás hatására megszaporodó új, meglepetésszerűen berobbanó járványok és fertőzések lehetőségére hívták fel a figyelmet.
  • A járványhelyzet természetesen a kutatók munkájára is hatással volt. Rózsa Lajos például hetek óta lengyel és dán kollégáival kutatja a vírus terjedésének tendenciáit, az ezeket esetlegesen meghatározó tényezőket, és azt, hogy ezeket a tapasztalatokat hogyan lehet felhasználni a globális járvány elleni harcban.

Megfigyelték, hogy a koronavírus, a fejletlenebb régiókkal szemben, látványosan jobban terjed a fejlett, jómódú, nagyvárosi, higiénikus társadalmakban.

  • Az adatok nyilvánvalóan bizonytalanok: ezeket nemcsak társadalmi, de gazdasági, sőt politikai szempontok is befolyásolhatják. A tendenciák mégis egyértelműek: Olaszország gazdaságilag elmaradottabb, déli részén jelentősen kevesebb megbetegedést regisztráltak, mint az északi területeken. Emellett kiemelhetjük Indiát is, ahol a lakosság és a népsűrűség sokszorosa az Ausztriáénak, a megbetegedések száma a két országban mégis nagyon hasonló.
  • Vizsgálataikkal erre a tendenciára kerestek magyarázatot. Feltételezték, hogy más fertőzések negatív kölcsönhatásban lehetnek a COVID-19 vírussal. Kutatásaikat végül a  macskák koronavírusára és a szintén bennük szaporodó, általuk terjesztett Toxoplasma gondii-ra szűkítették le. Mindkettőről azt feltételezték, hogy a velük való megfertőződés védettséget biztosíthat a COVID-19 ellen. Kutatásaik során erős statisztikai összefüggést figyeltek meg a Toxoplasma fertőzöttség és a koronavírus elterjedésének sebessége között. A statisztikai összefüggés azonban nem mindig jelent ok-okozati kapcsolatot: esetükben is elhanyagolhatónak mutatkozott a direkt kapcsolat a két kórokozó elterjedése között.
  • Kutatásuknak mégis van tanulsága, ezért fontos, hogy eredményeiket mielőbb publikálják. A globális léptékű vizsgálat ötleteket adhat más kutatóknak, kiindulási pont lehet egy páciens szintű kutatás elindításához, amely során például egy családon belül a fertőzött és egészséges személyek közti különbségeket vizsgálnák.
  • Edward Jenner óta jól ismert tény, hogy a különböző kórokozók hatnak egymásra. Ő a tehénhímlő fertőzéssel akarta megakadályozni a feketehímlő terjedését. Kortársai elutasították ezirányú kutatásait, törekvéseit, a történelem mégis őt igazolta. Mára bebizonyosodott, hogy a kórokozók között ökológiai kapcsolatok vannak: ha ezeket megtaláljuk, lehetőségünk van egy kevésbé súlyos fertőzéssel kivédeni a pusztítóbb megbetegedéseket is. Ezen a felfedezésen alapul maga a vakcinázás is, amely nélkül ma a föld 7-8 milliárdos lakosságának csupán töredéke létezhetne.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Rózsa Lajos: Az öncélú és felesleges tudományos kutatások nyilvánvaló nélkülözhetetlensége

Az ökológus könyvespolca rovat ezennel elindul. Stephen Hawking utolsó műve, a Rövid válaszok nagy kérdésekre csupa alapvető kérdésről szól Rózsa Lajos biológus szerint, istenhitről, ősrobbanásról, emberiség más bolygókra költözéséről és a mesterséges intelligencia veszélyeiről, de nem szól semmiről, ami a nemzetgazdaság lendületét fokozná. 

...
Összekötve

Jordán Ferenc: A vírus is csak akkor rossz, ha terjed, egyébként semmi bajunk vele - Összekötve

Mi köze van a globalizációnak a jelenlegi járványügyi helyzethez, a koronavírusnak a Bajnokok Ligájához, Rousseau-nak az Instagramhoz? ÖSSZEKÖTVE Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóintézet hálózatkutató biológusával.

...
Összekötve

Ezért a járványért a modern kor sajátosságai felelősek - Összekötve Garamszegi Lászlóval

Miben más ez a járvány mint a többi? Milyen társadalmi és gazdasági összefüggések határozzák meg lefolyását? És mit tanulhatunk belőle? Mi többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Garamszegi László evolúcióbiológus-ökológussal az Összeköve pénteki műsorában.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...