Mihail Siskin orosz író levele egy ismeretlen ukránhoz

Mihail Siskin orosz író levele egy ismeretlen ukránhoz

Mihail Siskin orosz író a The Guardian  hasábjain jelentette meg azt a levelet, melyet egy ismeretlen ukránhoz címzett, és melyben a több, mint egy éve tartó háború mögött álló indítékokat és a putyini agresszió hosszú- és rövidtávú hatásait igyekszik értelmezni, reflektál honfitársai hallgatására, anyanyelvének elárulására és a jövőre vonatkozó reményeire.

Fotó:Wikipédia/Evgeniya Frolkova

ko | 2023. április 04. |

A levélben a következőket írja képzeletbeli ukrán címzettjének:

  • Ellopták tőlünk a nyelvet. Az orosz irodalom nyelvén beszéltünk és érintkeztünk. Most azonban az orosz azok nyelve, akik ukrán városokat bombáznak és gyerekeket ölnek, a háborús bűnösök nyelve, a gyilkosok nyelve.
  • A bűnösök remélhetőleg bíróság elé lesznek állítva emberiség elleni bűnökért.

    De hogy lehet valakit  bíróság elé állítani a nyelv ellen elkövetett bűnért?

  • A diktatúrák szülik a szolganépet, vagy a szolganép hozza létre a diktátorokat?
  • Egy szabad és demokratikus Ukrajna példát mutatna az oroszoknak, hogy ki lehet törni az ördögi körből. Ezért annyira fontos Putyinnak, hogy elpusztítsa.
  • Nemcsak megvéditek a szabadságotokat és az emberi méltóságotokat – írta levelében – hanem már az egész emberiség szabadságát és emberi méltóságát véditek.
  • Nem lehet legyőzni benneteket, mert a háborút nem a tankok száma és a rakéták döntik el, hanem a szabadság szeretetének ereje.
  • Egy évvel ezelőtt, mikor az orosz tankok Kijev felé tartottak, az egész világ csodálkozott azon, miért nem voltak tömeges tüntetések Oroszországban. Én ezt a félelemnek tudtam be. A csend egy túlélési stratégia Oroszországban. Ahogy Puskin fogalmaz a Borisz Godunov végén:

    A nép néma marad.

  • Most, hogy ezreket hurcolnak el harcolni, és az emberek még mindig hallgatnak, ez már nem elég magyarázat. Ez valami más, valami mélyebb és félelmetesebb.
  • A hazám kiesett az időből. A huszonegyedik századi modern ember már maga felelős a döntéseiért (…), de a legtöbb orosz a múltban él, ahol az emberek a törzsükkel azonosítják magukat. A törzsnek mindig igaza van. Az oroszok úgy gondolják, nem felelősek semmiért, nem ők döntenek, a vezetőjük dönt helyettük.
  • A hazaszeretetet és a patriotizmust minden diktátor a saját céljainak szolgálatába állítja.

  • Az egyetlen kiút, ha a Putyin-rezsim katonai vereséget szenved. Ezért a demokratikus országoknak segíteniük kell Ukrajnának, amiben csak tudnak, legfőképpen fegyverekkel. A háború után az összes ország a segítségetekre siet majd, és újjáépíti, ami elpusztult, és az ország képes lesz újjáépíteni saját magát.
  • A hazám újjászületése egyedül a Putyin-rendszer teljes lerombolásával érhető el. Ezt a hatalmat el kell távolítani az orosz emberekből, mint egy rosszindulatú daganatot. Ez a nulladik óra, életbevágó Oroszország számára. A hazámnak csak akkor lesz jövője, ha totális vereséget szenved, ahogy korábban Németország.

Dicsőség Ukrajnának! – zárja levelét Mihail Siskin.

Mihail Siskin: Putyin a tünet, nem a betegség
Mihail Siskin: Putyin a tünet, nem a betegség

Rendszer- és gondolkodásváltást sürgető véleménycikket publikált Mihail Siskin orosz író a Guardianben, viszonylag hosszú és elég sokatmondó címmel: “Sem a NATO, sem Ukrajna nem tudja putyintalanítani Oroszországot. Nekünk, oroszoknak kell megtennünk”. Siskin cikkében amellett érvel, hogy az új, demokratikus Oroszország nem lehetséges anélkül, hogy az oroszok meg ne változtatnák a “nemzeti gondolkodásmódjukat” - és el ne ismernék a nemzeti vétküket.

Tovább olvasok

A régóta Svájcban élő Siskin a mai orosz irodalom egyik legismertebb alkotója, aki szülőhazájában elnyerte az Orosz Bookert, a Nagy Könyv díjat és a Nemzeti Bestseller díjat is.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Mihail Siskin: Putyin a tünet, nem a betegség

Rendszer- és gondolkodásváltást sürgető véleménycikket publikált Mihail Siskin orosz író a Guardianben, viszonylag hosszú és elég sokatmondó címmel: “Sem a NATO, sem Ukrajna nem tudja putyintalanítani Oroszországot. Nekünk, oroszoknak kell megtennünk”. Siskin cikkében amellett érvel, hogy az új, demokratikus Oroszország nem lehetséges anélkül, hogy az oroszok meg ne változtatnák a “nemzeti gondolkodásmódjukat” - és el ne ismernék a nemzeti vétküket.

...

A megszállók célja az ukrán kultúra elpusztítása – Egy éve támadta meg Oroszország Ukrajnát

Egy éve Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, a szomszédos országban zajló háború és annak következményei pedig mindannyiunk valóságává váltak. Az évfordulón ukrán kiadókat kerestünk meg, mondják el tapasztalataikat, cikkünkben emellett kísérletet teszünk rá, hogy könyves szempontból áttekintsük a mögöttünk álló háborús évet.

...

Az orosz támadás óta az ukrán könyvpiacot komoly kár érte, de a szakma nem adja fel

Elhunyt szerzők, megsemmisülő könyvtárak, költözni kényszerülő kiadók - egy friss jelentés azt vizsgálta, hogyan tudnak túlélni az ukrajnai kiadók az orosz támadás óta. Bár a veszteségek tetemesek, a szakma kitart.

KÖNYVHÉT
...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!

Hírek
...

Ben Lerner „vicces és időszerű” regénye nyerte 2026-ban az Orwell-díjat

...

A trailer alapján még Jane Austen is megirigyelné az Értelem és érzelem új adaptációját

...

Lovasi András a zenészeknek adja a Kossuth-díját

...

Philippe Sands rangos német díjban részesült

...

Fosse, Cărtărescu és mások – XIV. Leó pápa írókat fogadott a Vatikánban

...

Filmet kap A varázslatos iskolabusz – már Miss Mitzi is megvan!

Kiemeltek
...

Nevetnél egy jót? 5 könyv, ha humoros olvasmányra vágysz

Mert a humorra lehet a legjobban kikapcsolni. 

...

Ők döntenek a 12. Margó-díjról: bemutatjuk a zsűrit!

Már csak egy hét maradt a nevezésből, ideje belehúzni! 

...

Megtalálni a halálban az életet – Szentesi Éva új regényéről

A Míg a halál nem választ sok minden egyszerre: vallomás, számvetés, regény, betegségnapló, emlékezés, himnusz az élethez.

Schillinger Gyöngyvér: Jobb napok (3. rész)

Schillinger Gyöngyvér: Jobb napok (3. rész)

Hogyan lehet a mennyország egy szocialista üdülő? Schillinger Gyöngyvér tárcasorozatának harmadik része.

Szerzőink

bs
bs

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

bs
bs

Szabados Ági: Az olvasás a mentális egészségem záloga // TBR podcast