Mihail Siskin orosz író levele egy ismeretlen ukránhoz

Mihail Siskin orosz író levele egy ismeretlen ukránhoz

Mihail Siskin orosz író a The Guardian  hasábjain jelentette meg azt a levelet, melyet egy ismeretlen ukránhoz címzett, és melyben a több, mint egy éve tartó háború mögött álló indítékokat és a putyini agresszió hosszú- és rövidtávú hatásait igyekszik értelmezni, reflektál honfitársai hallgatására, anyanyelvének elárulására és a jövőre vonatkozó reményeire.

Fotó:Wikipédia/Evgeniya Frolkova

ko | 2023. április 04. |

A levélben a következőket írja képzeletbeli ukrán címzettjének:

  • Ellopták tőlünk a nyelvet. Az orosz irodalom nyelvén beszéltünk és érintkeztünk. Most azonban az orosz azok nyelve, akik ukrán városokat bombáznak és gyerekeket ölnek, a háborús bűnösök nyelve, a gyilkosok nyelve.
  • A bűnösök remélhetőleg bíróság elé lesznek állítva emberiség elleni bűnökért.

    De hogy lehet valakit  bíróság elé állítani a nyelv ellen elkövetett bűnért?

  • A diktatúrák szülik a szolganépet, vagy a szolganép hozza létre a diktátorokat?
  • Egy szabad és demokratikus Ukrajna példát mutatna az oroszoknak, hogy ki lehet törni az ördögi körből. Ezért annyira fontos Putyinnak, hogy elpusztítsa.
  • Nemcsak megvéditek a szabadságotokat és az emberi méltóságotokat – írta levelében – hanem már az egész emberiség szabadságát és emberi méltóságát véditek.
  • Nem lehet legyőzni benneteket, mert a háborút nem a tankok száma és a rakéták döntik el, hanem a szabadság szeretetének ereje.
  • Egy évvel ezelőtt, mikor az orosz tankok Kijev felé tartottak, az egész világ csodálkozott azon, miért nem voltak tömeges tüntetések Oroszországban. Én ezt a félelemnek tudtam be. A csend egy túlélési stratégia Oroszországban. Ahogy Puskin fogalmaz a Borisz Godunov végén:

    A nép néma marad.

  • Most, hogy ezreket hurcolnak el harcolni, és az emberek még mindig hallgatnak, ez már nem elég magyarázat. Ez valami más, valami mélyebb és félelmetesebb.
  • A hazám kiesett az időből. A huszonegyedik századi modern ember már maga felelős a döntéseiért (…), de a legtöbb orosz a múltban él, ahol az emberek a törzsükkel azonosítják magukat. A törzsnek mindig igaza van. Az oroszok úgy gondolják, nem felelősek semmiért, nem ők döntenek, a vezetőjük dönt helyettük.
  • A hazaszeretetet és a patriotizmust minden diktátor a saját céljainak szolgálatába állítja.

  • Az egyetlen kiút, ha a Putyin-rezsim katonai vereséget szenved. Ezért a demokratikus országoknak segíteniük kell Ukrajnának, amiben csak tudnak, legfőképpen fegyverekkel. A háború után az összes ország a segítségetekre siet majd, és újjáépíti, ami elpusztult, és az ország képes lesz újjáépíteni saját magát.
  • A hazám újjászületése egyedül a Putyin-rendszer teljes lerombolásával érhető el. Ezt a hatalmat el kell távolítani az orosz emberekből, mint egy rosszindulatú daganatot. Ez a nulladik óra, életbevágó Oroszország számára. A hazámnak csak akkor lesz jövője, ha totális vereséget szenved, ahogy korábban Németország.

Dicsőség Ukrajnának! – zárja levelét Mihail Siskin.

Mihail Siskin: Putyin a tünet, nem a betegség
Mihail Siskin: Putyin a tünet, nem a betegség

Rendszer- és gondolkodásváltást sürgető véleménycikket publikált Mihail Siskin orosz író a Guardianben, viszonylag hosszú és elég sokatmondó címmel: “Sem a NATO, sem Ukrajna nem tudja putyintalanítani Oroszországot. Nekünk, oroszoknak kell megtennünk”. Siskin cikkében amellett érvel, hogy az új, demokratikus Oroszország nem lehetséges anélkül, hogy az oroszok meg ne változtatnák a “nemzeti gondolkodásmódjukat” - és el ne ismernék a nemzeti vétküket.

Tovább olvasok

A régóta Svájcban élő Siskin a mai orosz irodalom egyik legismertebb alkotója, aki szülőhazájában elnyerte az Orosz Bookert, a Nagy Könyv díjat és a Nemzeti Bestseller díjat is.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Mihail Siskin: Putyin a tünet, nem a betegség

Rendszer- és gondolkodásváltást sürgető véleménycikket publikált Mihail Siskin orosz író a Guardianben, viszonylag hosszú és elég sokatmondó címmel: “Sem a NATO, sem Ukrajna nem tudja putyintalanítani Oroszországot. Nekünk, oroszoknak kell megtennünk”. Siskin cikkében amellett érvel, hogy az új, demokratikus Oroszország nem lehetséges anélkül, hogy az oroszok meg ne változtatnák a “nemzeti gondolkodásmódjukat” - és el ne ismernék a nemzeti vétküket.

...
Nagy

A megszállók célja az ukrán kultúra elpusztítása – Egy éve támadta meg Oroszország Ukrajnát

Egy éve Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, a szomszédos országban zajló háború és annak következményei pedig mindannyiunk valóságává váltak. Az évfordulón ukrán kiadókat kerestünk meg, mondják el tapasztalataikat, cikkünkben emellett kísérletet teszünk rá, hogy könyves szempontból áttekintsük a mögöttünk álló háborús évet.

...
Hírek

Az orosz támadás óta az ukrán könyvpiacot komoly kár érte, de a szakma nem adja fel

Elhunyt szerzők, megsemmisülő könyvtárak, költözni kényszerülő kiadók - egy friss jelentés azt vizsgálta, hogyan tudnak túlélni az ukrajnai kiadók az orosz támadás óta. Bár a veszteségek tetemesek, a szakma kitart.

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir