A Háború és béke 70 év után új fordításban jelenik meg: megmutatjuk, miért fontos ez

Sokáig Makai Imre fordításában olvashattuk Lev Tolsztoj klasszikusát, a Háború és békét. A 21. Század Kiadó gondozásában idén ősszel viszont Gy. Horváth László új fordításában jelenik meg a regény. Makai Imre fordítása óta közel hetven év eltelt, és mindig érdekes megfigyelni, hogy a műfordítók ugyanazt a szöveget milyen eszközzel, stílusbravúrral, megoldással ültetik át egyik nyelvről a másikra. Alább néhány részletet mutatunk a Makai Imre és a Gy. Horváth László által fordított szövegből – utóbbi rövid kommentárjaival.

Könyves Magazin | 2022. augusztus 30. |
Lev Tolsztoj
Háború és béke
Gy. Horváth László, 21. Század Kiadó, 2022
-

Kitűnő kollégám, Makai Imre a magyar műfordítás-történet egyik legnagyobb alakja volt. Ezek a szemelvények inkább csak érdekességeket, közelítésmódok, értelmezések közti különbségeket mutatnak meg. Biztos vagyok benne, hogy újabb hetven év elteltével egy új fordító az én művemben is talál majd furcsaságokat.

 

 

Makai Imre: 

„Szonya még éberebben figyelte barátnőjét, és észrevette, hogy Natasa az ebéd alatt és egész este természetétől elütő, furcsa állapotban van (átabotában felel a hozzá intézett kérdésekre, belekezd egy-egy mondatba, de nem fejezi be, nevet, ha kell, ha nem).

         Tea után észrevette, hogy egy szobalány szurkolva ott lesi Natasát az ajtónál. Beengedte a lányt, és az ajtónál hallgatózva megtudta, hogy megint levelet hoztak.

Gy. Horváth László:

„Szonya attól kezdve még kitartóbban figyelte barátnőjét, és észrevette, hogy egész ebéd alatt, sőt este is furcsa, nem természetes hangulat uralkodott el rajta (értelmetlen válaszokat adott a kérdésekre, elkezdett, de nem fejezett be mondatokat, mindenen nevetett).

         Teázás után Szonya egy ijedező szobalányra lett figyelmes, aki láthatólag alig várta, hogy ő elmenjen Natasa ajtaja előtt. Hagyta, hogy a lány belépjen a szobába, azután hallgatózott az ajtónál, és megtudta, hogy újabb levél érkezett.

Kétféle szituációértelmezés a szűkszavú eredeti nyomán, plusz a „szurkolva” innen talán kilógó, kicsit avíttas jelentésváltozata.

 

Makai Imre: 

„Pedig nem is tűnődött, csak tétovázott a rá váró munka előtt: fel kell emelni a lábát, rá kell hengeredni az ágyra. »Jaj, de nehéz! Jaj, csak mihamarabb, mihamarabb vége szakadna már ennek a sok fáradságnak, csak el­engednétek már engem!« – gondolta. Száját összeszorítva, talán vagy húszezredszer mégis megtette ezt az erőfeszítést, és lefeküdt.”

Gy. Horváth László: 

„De nem gondolkodott, hanem csak azt halogatta, hogy nagy erőfeszítéssel felemelje a lábát, és végigdőljön az ágyon. »Jaj, de nehéz! Bár lenne már vége ennek az örökös szerencsétlenkedésnek, bár eleresztenétek végre!« – gondolta. Száját összeszorítva, vagy huszadszorra sikeresen megtette az erőfeszítést, és elterült az ágyon.”

Rejtély, hogyan került bele ez a „húszezredszer”. Azt látszik sugallani, mintha az öreg Bolkonszkij herceg éveken át tartó esti kínlódásáról volna szó, de hát nem. A megállapítás erre az egy, konkrét éjszakára vonatkozik. Elképzelhető persze, hogy egy korábbi orosz szövegváltozat, amelyből Makai dolgozott, valahogy így szólt, bár nem valószínű.

 

Makai Imre:

„Az a földbirtokos, akihez Nyikolajt küldték, öreg, kiszolgált lovaskatona, agglegény, nagy lószakértő, vadász volt, ezenkívül egy szőnyeggyár, egy százéves szeszfőző, tokaji óborok és csodálatos lovak tulajdonosa.”

Gy. Horváth László:

„A földesúr, akihez küldték, öreg lovastiszt volt, agglegény, értett a lovakhoz, szeretett vadászni, s volt mindene, ami csak kellett: dohányzószoba, százéves fűszeres gyümölcspálinka, magyar óbor, pompás lovak.”

Itt már én is vakartam a fejem, és Vjacseszlav Szeredát, a magyar irodalom neves orosz fordítóját kellett megkérdeznem. A kovjornaja, így önmagában, jelenthetne éppenséggel szőnyegműhelyt, de éppígy jelenthet szőnyeges szobát vagyis külön dohányzószobát, dohányzószalont is. A zapekanka viszont egyértelmű: fűszeres likőr, gyümölcspálinka. Ebből pedig az következik, mutatott rá Szláva, hogy itt nem annyira a földesúr általában vett gazdagsága a lényeg, hanem hogy milyen pompás, kényelmes körülmények közt él. És ebbe a fogalomkörbe a dohányzószoba és a százéves pálinka illik bele, nem a szőnyeggyár és a szeszfőzde.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hetven év után új fordításban jelent meg Tolsztoj klasszikusa

Gy. Horváth László új fordításában jelent meg újra Lev Tolsztoj klasszikusa, az Anna Karenyina.

...
Hírek

Online elérhető lesz Lev Tolsztoj életműve

...
Hírek

Törölték a Háború és békét az ukrán tantervből

Több orosz irodalmi művet is kivesznek az ukrán tantervből, a diákok nem fogják olvasni többek közt a Háború és békét sem – adta hírül a Twitteren a Nexta a napokban.  

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

...

Pécsi Ildikó nem „szexibombi”, hanem drámai színésznő akart lenni

...

Vajna Ádám: Ha rapper lennék, olyan szeretnék lenni, mint Gege [Alkotótárs]

Olvass!
...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Ki volt Mary Shelley? Frankenstein "anyjának" története elevenedik meg egy gótikus regény lapjain

A romantika irodalmának egyik legkülönlegesebb könyve a Frankenstein, a horror egyik megalapozója, amit egy tizenkilenc éves lány írt. A holland Anne Eekhout Mary című regénye ennek a különleges, érzékeny és merész nőnek állít emléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az amerikaiak a focit akarták propagandaeszközként használni Afganisztánban, de csúnyán elrontották

Craig Whitlock könyve döbbenetes tényfeltáró munka, új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az afganisztáni háborúról tudtunk és gondoltunk. Olvass bele!