Lírájában és prózájában sem vállal kis téteket [Gergely Ágnes 90]

Lírájában és prózájában sem vállal kis téteket [Gergely Ágnes 90]

Színésznek készült, angol szakot végzett, de volt vasesztergályos és tanár is, írt verset, regényt és esszékötetet, fordított brit és afrikai szerzőket, dolgozott a Magyar Rádiónál, az Élet és lrodalomnál, a Szépirodalmi Könyvkiadónál és a Nagyvilágnál is. Gazdag életművét lehetetlen felvázolni egy portrécikkben, de arra biztosan rá lehet mutatni, mennyi rétege van ennek a lenyűgözően sokszínű pályának. Gergely Ágnes ma ünnepli kilencvenedik születésnapját. 

Kolozsi Orsolya | 2023. október 05. |

A lírikus

„Aki verseket ír, jeleket fog fel” írja Hajóroncs (1981) című kötetének fülszövegében, és költeményeiben nem is vállal kis téteket, alapvető lételméleti és etikai kérdéseket feszeget. Költőként elsősorban az Újhold folyóirat nyugatos esztétizmusához kapcsolható, verseiben társadalmi-politikai, esztétikai és etikai kérdéseket egyaránt feszeget. Eddig tizenhét verseskötete látott napvilágot, ezek közül az első, az 1963-ban megjelent Ajtófélfámon jel vagy, melynek címadó szövege a magyar irodalom egyik legnagyobb apaverse, a nyom nélkül eltűnt apa alakját idézi meg: 

„Ajtófélfámon jel vagy: megtapadtál;
a Ferdinánd-híd, a tenyérnyi rács,
a lucskos út, a végelgyengülés, a fűzabálás
vak képzelés csak mind, elmeszülemény,
hiszen hazudtam, látni szoktalak,
a novemberi fojtó ég alatt
velem indulsz, lélegzel, könnyeid
az én torkomat szorítják, és én hagyom,
s ott fönn, ahol nincs keresnivalója,
az a szádból kiütött, vékonyka Memphis cigaretta
átégeti a bőrt egy csillagon.”

Gergely Ágnes verseiben mindig egyértelmű a szándék: biztos pontok keresése az ingatag világban. Az elmúlt évtizedekben számos elemzője akadt, a kritikusok és irodalomtörténészek egyaránt fontos szerzőnek tartják, Tarján Tamás 2011-es kötete, a Jonathan Swift éjszakái kapcsán így ír róla: „Gergely Ágnesnek mérték, arányosság, ízlés, tartózkodás mindig erőssége volt – s mint mindig, ezúttal is kigyúl keze alatt a mértan. A lehetséges szólamok közül igen erősen zeng az elköteleződni vágyó szuverenitás hangja: a vágy és aggodalom, hogy a költemények beszélője – reménye szerint – csakis a jóhoz, nemeshez, maradandóhoz kívánna kötődni, de ahhoz tántoríthatatlanul.” Útérintő című kötetéről a nemrégiben elhunyt Lator László a következőket írta:

„ (…) neki az írás szakadatlan számvetés: a modern líra klasszikus vonulatához tartozik.

(…) Szemérmes zárkózottság és szíves nyitottság, sebzett érzékenység és páncélinges önvédelem, ösztönös és tudatos látás- és közlésmód. Az ilyen sokfelé ágazó, visszhangos lírát, az egymást hol árnyékoló, hol átvilágító elemek együttesét nem mindig könnyű megérteni.”

A műfordító

„A fordítás egy kis haza” – állapítja meg a szerző, aki műfordítóként is jelentős életművet tudhat magáénak. Fordítással előbb kezdett foglalkozni, mint írással, első fordítása egy Vergilius-részlet volt, az Aeneis egy részletét, az Aeneas álmát fordította le tizenhat évesen szegedi középiskolásként, de ezt a kísérletét még gyerekes próbálkozásként határozza meg. Nem tagadja azonban, hogy az első kísérlet katartikus hatása egész pályáján elkísérte. Egy Magyar Narancsnak adott interjúban így fogalmaz: „Nagyképűség, de én Vergiliusnak köszönhetem a pályámat, a műfordítóit, s talán a költőit is. Az Aeneas álmát minden verseskötetem élére odateszem, a dátummal együtt: 1949-50.”

Gergely Ágnes Szegeden középiskolásként tanult latinul, latin szakra szeretett volna menni, de erre nem volt lehetősége, mert a Rákosi-kormány eltörölte a képzést. Angol szakra viszont bejutott, és 1953-57 között el is végezte, itt a legnagyobb hatással Kardos László műfordítói gyakorlatai voltak rá, ahol olyan szerzőkkel közösen vett részt az órákon, mint Orbán Ottó, Tótfalusi István vagy később Tandori Dezső. Műfordítói munkásságára és a műfordítás problémáira többször reflektált, Tigrisláz címen a versfordításról írt esszéinek gyűjteménye is megjelent, a már említett interjúban pedig így beszélt fordítói praxisáról:

„Én valahogy a Kosztolányitól tanult szépségelv és a Kardos Lászlótól tanult hűségelv között próbálok elhelyezkedni. A vers lelkéhez igyekszem hűségesnek lenni, ami több, mint a szöveg. Sokrétű dolog a hűség”.

Arról, hogy kiket fordít szívesen, egy korábbi interjúban a Könyves Magazinnak így nyilatkozott: „Nem egy kedvencem van, hanem több. A preromantikusok közül William Blake, a romantikusok közül John Keats, a viktoriánusok közül Robert Browning, a modernek közül Joyce, T. S. Eliot, Auden és Dylan Thomas. A legkedvesebb költőm Yeats, könyvet is írtam róla, Nyugat magyarja címmel, és az amerikaiak közül nagyon szeretem Emily Dickinsont”. Persze nemcsak Gergely Ágnes ülteti magyarra fontos írók és költők műveit, de az ő műveit is fordítják: regényei svéd és német nyelven, válogatott versei angolul, franciául és svédül is megjelentek. 

A prózaíró

Gergely Ágnes prózaíróként sem kevésbé jelentős, mint költőként, noha Viharkabát című, 2016-os kötetének fülszövegében így fogalmaz: „Nem tudok prózát írni. Egész életemben verset írtam.” Ezt persze nehéz igazán komolyan venni annak tudatában, hogy hat regénye és több prózakötete is napvilágot látott. Ezekben a szövegekben nagyjából ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint verseiben, azokat a témákat fejti ki más mozgástérben és poétikai távlatokban, melyek lírájának is fókuszában állnak. Első, 1966-os regényében, a Glogovácz és a holdkórosokban például a költészetére is jellemző irónia kap nagy szerepet: a történet főhőse, Glogovácz Simon megcsömörlik az élettől, egy barlangba költözik, ahol egy idő után valamiféle szentként kezdik tisztelni, annak ellenére, hogy sokkal inkább egy meghasonlott, összezavarodott ember. Az irónia itt groteszkbe fordul, és nem is annyira a főhőst, mint az őt körülvevő társadalmat, kort próbálja meg leplezetlenül bemutatni ezzel az író.

Prózairói attitűdjéről a Literának így beszél: „Nálam úgy jött a próza, hogy rájöttem, vannak témák, amiket akárhogy próbálok, nem tudok versbe belepréselni, egyáltalán, préselni nem tudom. Tehát muszáj lazábbra engedni. Nem lazára, csak lazábbra.” Az első, 1966-os mű kivételével regényei összetartoznak, egy önéletrajzi fogantatású, de fikciós elemekben gazdag tetralógia darabjainak tekinthetők, amelyek 1973 és 2000 között jelentek meg (A tolmács, A chicagói változat, Stációk és Őrizetlenek). Valamennyi regényre jellemző a központi szereplő nézőpontjának következetes érvényesítése, egy kivételével egyes szám első személyű elbeszélőjük van, s mind a négy főhőse egy-egy erőteljes kontúrokkal megrajzolt nőalak.

A memoár: Két szimpla a kedvesben

„Nincsenek emlékeim, / és ha vannak sem őrzöm őket”

– írta pontosan hatvan évvel ezelőtt az Ajtófélfámon jel vagy című, már említett versében. Ennek némileg ellentmond, hogy ötven évvel később, a nyolcvanadik születésnapján memoárregényt írt Két szimpla a Kedvesben címen, mely 2013-ban évvégi toplistánk tizedik helyére került. „Ebben a memoárban nem lehetett távolságot tartani” – mondta akkor egy Könyvesnek adott interjúban. Az alföldi gyerekkor, a szülőház, a háború borzalmai is megelevenednek a személyes hangvételű kötet lapjain, ahogyan az is, hogy mivel értelmiségiként nem vették fel a színművészeti főiskolára, két évre vasesztergályosnak állt, majd csak ezek után következett az angol szak, az írás és a műfordítás. És itt is, ahogy pályakezdő nagy versében, szinte mindenen túlnövő, szeretett alakként jelenik meg az édesapa, akiről a már idézett interjúban így beszél: „Istenem, szép volt. Ott a fényképe, meg tudom mutatni. Nagyon férfias volt, nagyon gyengéd, és amire a legjobban emlékszem, az a kézszorítása. (…) Nem tudom, mi történt vele, végül is eltűnt. Csak találgatni lehet. Ami szörnyű, hogy a háború utolsó pillanatában tűnt el. A háború Magyarországon áprilisban fejeződött be, ő pedig januárban halt meg. Túlélhette volna. Rengeteget töröm a fejem, hogy mi történhetett vele, de nem tudom.”

Most nem akartam távolságot tartani
Tovább olvasok

Az apa mellett a memoárban fontos alak még Zoli, a nagy szerelem, a szakítás(ok), de elsősorban nem is a töredékekben és költőien feldolgozott történetek az igazán érdekesek, hanem az az elképesztő kitárulkozás és őszinteség, ahogy Gergely Ágnes az életéről, gyerekkoráról, szüleiről, nagy szerelméről, félresikerült házasságáról, szakmai kudarcairól, tanári pályájáról, félelmeiről, örömeiről és fájdalmairól beszél. 

Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben (RÉSZLET)
Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Gergely Ágnes: Nem voltak mestereim, nem volt kinek a lábához ülnöm

...
Hírek

Gergely Ágnes kapta a Tiszatáj-díjat

A Tiszatáj Alapítvány kuratóriumának döntése alapján a 2019-es év Tiszatáj-díját Gergely Ágnes költő kapta.

...
Hírek

Nyolcvanéves Gergely Ágnes író, költő, műfordító

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

...
Zöld

Mennyi bort ittak Kolumbusz matrózai egy nap alatt?

Kitől szerzett Thomas Jefferson tokajit, és miként lendítette fel a borospohárbizniszt Jackie Kennedy? Kupa Enikő és Kovács Tibor Borgőzös évszázadok című könyvének kóstolóval egybekötött bemutatóján törpebirkákról és pillangókról is szó esett, megtudtuk továbbá, mit adtak a borisszáknak a németalföldiek.

ADVENT
...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Zenetörténeti utazás gyerekeknek Fülivel, a sivatagi rókával

Lépj be a zene láthatatlan, de mindent körülölelő világába a Babilon Kiadó Mi Micsoda Olvasó sorozatának Zene című kötetével! Nézz bele a könyvbe!

...
Könyves Advent

Nemes Nagy Ágnes meséi a fantázia végtelenségét villantják fel

Olvass bele Nemes Nagy Ágnes A titkos út című kötetébe!

...
Nagy

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

...
Kolozsi Orsolya

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

...
Sándor Anna

Ungváry: Mindszenty helyett igazi példaképeket is találhatna az emlékezetpolitika

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Nagy

Jeneva Rose: Ezek a nők megállás nélkül hazudnak a gyilkosság után

Az Egyikünk meg fog halni öt nő szemszögéből meséli egy kisvárosi gyilkosság történetét. Interjúnkban íróvá válásról, a kiadókkal vívott csatáiról, álnévről és a szerzők közösségi médiában betöltött szerepéről beszélgettünk Jeneva Rose-zal.

...
Panodyssey

Deres Kornélia: Irodalom és abúzus

Kérdésem az, hogy miért nincs a hazai irodalomi közegnek egészséges önvédelmi képessége? Hogy lehet az, hogy valaki, akinek az erőszakos viselkedéséről tömegek tudnak, gond nélkül menetel előre, sőt, mintha egyenesen pozitív kapcsolat volna az agresszió és a szakmai siker között?

Olvass!
...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

...
Zöld

Elon Musk gyerekkorában az erőszak része volt a fiatalok oktatásának

A könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történeteibe és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonjai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Hassan Preisler: Kaméleon vagyok, és lehetek bárki, akit csak kívánsz

A barna ember terhe eredetileg vitairatnak indult az integráció témájához, ám végül egyszerre lett magával ragadó self-fiction és fergeteges társadalmi szatíra, amelyet át- meg átsző a főhős szövevényes családtörténete. Olvass bele!