Szülővé válni sokáig fikciónak tűnik: a családi minták, a társadalmi elvárások ugyanúgy alakítják a bennünk élő elvárást, mint a hollywoodi filmek, a magazinok vagy az olvasmányélményeink.
Azt mégsem tanítja meg senki, hogyan nőj fel, hogyan legyél anya vagy apa, hogyan tanuld meg elbeszélni saját örömödet, problémádat, félelmedet vagy traumádat. Jó szülő pedig nem csak egyféleképp lehet az ember: mindenkinek saját útja lesz, amelynek során ő magának kell megtöltenie tartalommal ezt a szót. Az Ezt senki nem mondta! podcastsorozat Ott Anna vezetésével ezeket az egyéni utakat járja be számunkra fontos alkotókkal.
A sorozat második évadának vendégei Nyáry Krisztián, Gyurkó Szilvia, Gryllus Dorka, Kőváry Katalin, Cseke Eszter, S. Takács András, Réz Anna, Szentesi Éva, Kiss Heni és Visky András voltak. Az itt bemutatott beszélgetésekben ők mesélik el, hogyan viszonyulnak a szülővé váláshoz, mit gondolnak az anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról.
Nyáry Krisztián: Óhatatlanul az a szülő lesz a jó fej, aki ritkábban van ott
A Ezt senki sem mondta! második évadának első vendége Nyáry Krisztián író, kreatívigazgató, két lány édesapja. A szerző a beszélgetés során elmesélte, hogy általában az ösztöneire hagyatkozott a gyereknevelésben, és a feleségével igyekeztek rugalmasan leosztani a teendőket. Segítséget kérni viszont csak azután tanult meg igazán, hogy felesége halálával egyedül maradt két lányával.
A podcastből kiderült az is:
- Apa nélkül felnőve honnan merített szülői mintákat?
- Mi volt az a pillanat, amiről először érezte az apaság felelősségét?
- Minek hatására ismerte fel, hogy a feleségének mennyi láthatatlan munkával jár a háztartás vezetése?
- Hogyan tudott írni, miközben körülötte ugrált két gyerek?
- Érez-e bűntudatot apaként?
- Hogyan alkalmazkodtak a lányaival az édesanyjuk nélküli élethez?
- Miért a kirepüléssel a legnehezebb megküzdeni?
Olvass tovább itt, és nézd meg Ott Anna könyvajánlóját is.
Gyurkó Szilvia: Talán a síromon is az lesz a mottó, hogy ezt senki nem mondta előre
Gyurkó Szilvia fiatal anyukaként kezdett gyerekek elleni bántalmazási ügyekkel foglalkozni, a nagy feladatot viszont a saját családi örökségének a feldolgozása jelentette számára.
A beszélgetés egyik visszatérő témája volt, milyen intenzív dinamikában hatott egymásra Gyurkó anyává válása és a munkája.
A podcastből kiderült még:
- Miért nehéz a diploma után közvetlenül anyává válni?
- Mi az, ami gyermekjogi szakemberként kiborítja?
- Mit jelentenek neki a gyerekek, és hogyan tudta ezt feldolgozni a családi örökségében?
- Miért nincs az erőszaknak mértékegysége és mit mond erről az agykutatás?
- Mi a környezet, a közösség szerepe a megelőzésben?
- Mik a segítő munkák csapdái, és mi mindent tapasztalt meg a saját kiégésében?
- Mire lett volna szüksége a válása során?
Olvass tovább itt, és nézd meg Ott Anna könyvajánlóját is.
Gryllus Dorka és Kőváry Katalin: Magamévá tettem a mantrát, hogy ha hülye vagy, gyereket szülsz
Kőváry Katalin 30 éves volt, amikor Dorka született, és a hetvenes években ez jellemzően már kései anyaságnak számított. Gryllus Dorka 39 évesen vállalta az első gyermekét, mert olyan társat akart, akivel közösen vágnak neki a szülőségnek.
A beszélgetés során anya és lánya közösen idéziték fel a szülővé váláshoz kapcsolódó személyes tapasztalataikat, a karrier és az anyaság összeegyeztethetőségének kérdéseit.
A podcastból továbbá az is kiderült:
- Hogyan hatott Gryllus Dorkára, hogy művészemberek gyerekeként nőtt fel?
- Hogyan élte meg Gryllus Dorka, hogy édesapjára, Gryllus Dánielre egy ország tekint „pótapukaként”?
- Mi változtatta meg Kőváry Katalin véleményét a gyerekvállalásról?
- Megbékélt-e Kőváry Katalin édesanyja azzal, hogy az anyaságot választotta a színésznőség helyett?
- Mit gondolnak arról, hogy mindketten idősebbek a férjeiknél?
- És mennyit változott a színházi és filmes közeg a tekintetben, hogy milyen lehetőségeket biztosít a szakma az anyáknak?
Olvass tovább itt, és nézd meg Ott Anna könyvajánlóját is.
Cseke Eszter és S. Takács András: Az, hogy gyerekünk lett, megvédett minket a kiégéstől
Habár Cseke Eszter és S. Takács András is emlékszik arra, hogy mikor döntötték el, hogy jöhet a gyerek, attól azért mindketten nagyon féltek, hogy ez hogyan befolyásolja majd a dokumentumfilmes munkájukat, amihez rengeteget kell utazniuk. Utólag azonban azt mondják, hogy a kisbabával is remekül tudtak alkalmazkodni ehhez az életmódhoz. Elmondták azt is, hogy fiuk érkezése nemcsak hogy teljesen átalakította a prioritásaikat, de önmagukat és egymást is teljesen új dimenziókban ismerték meg azáltal, hogy családdá váltak.
A podcastból kiderült az is, hogy:
- Hogyan gondol vissza Cseke Eszter gyermekágyi időszak alatt érzett kudarcára?
- Miért van az, hogy még a tájékozottság és a karakánság sem készít fel a szülészeti erőszakra?
- Kinek a könyvei változtatták meg teljesen azt, amit a szülésről gondoltak?
- Miért tartják fontosnak a jó szülésélményt társadalmi szempontból?
- Miért gondolják, hogy egy gyerek érkezése teljesen újraírja a legharmonikusabb párkapcsolatot is?
- Milyen volt megtapasztalni, hogy az anyákat a szülés után mennyire máshogy kezeli a világ?
Olvass tovább itt, és nézd meg Ott Anna könyvajánlóját is.
Réz Anna: Ha sokkal többet töprengtem volna, valószínűleg kitöprengem magam a gyerekvállalásból
Réz Anna filozófus a Mardos című könyvében külön fejezetet szentel az anyai bűntudatnak, ami sok kismamának nyújt kapaszkodót a szülés utáni hónapokban. Az Ezt senki nem mondta! podcast adásában elmesélte, az ő életében milyen szerepe van a bűntudatnak, és mit lehet vele kezdeni személyes, a család és a társadalom szintjén. A beszélgetésben Réz Anna beszélt a saját gyerekkoráról, szülői mintákról, a szabad gyereknevelés lehetőségeiről és arról, hogy a gyermekek traumatizálásától való félelem sokkal erősebben van jelen a mostani szülő generációk életében, mint 30-40 évvel ezelőtt, amikor ez alig merült fel.
A podcastben szóba került továbbá:
- Hogyan segítette később filozófusként az a már gyerekkorban elsajátított gondolat, hogy nem biztos, hogy egy felnőttnek mindig igaza van?
- Mikor döntötte el, hogy anya szeretne lenni, és mennyi töprengés előzte meg az elhatározást?
- Mennyire bízhat a szülő a saját reflexeiben, vagy mennyire kell a gyereknevelési, pszichológiai szakkönyvekre támaszkodnia?
- Mit vár el a társadalom egy anyától, és mit egy apától?
- #szaranya: miért károsak a közösségimédia-trendek?
- Hogyan lehet megélni a gyereknevelés örömét?
Olvass tovább itt, és nézd meg Ott Anna könyvajánlóját is.
Szentesi Éva: Mindig találok egy családot, ahol befogadnak
Szentesi Éva 14 éves volt, amikor a szülei elváltak, testvéreivel az édesapjukkal maradtak. Egy vidéki kisvárosban felháborítónak számított, hogy a nő lép ki a családból, de ma már érti, ezt miért történt így. Hárman lányok éltek az apjukkal, így felmerül a kérdés, hogy Szentesi Éva milyen családra vágyott: ezek a gyerekkori tapasztalatok arra ösztönözték, hogy majd a saját családjában minden más lesz, vagy pont arra, hogy ebből az életformából ő biztosan nem kér?
A podcastban többek között ezekről a témákról volt szó:
- Mit jelent számára a gyerekkor illata?
- Hogyan élték meg a szülők válását?
- Hogyan és mikor rendezte viszonyát a szüleivel?
- Mivel lehet átlépni a határt Szentesi Évánál?
- Miért látja magát ma egészségesebbnek, mint korábban?
- Hogyan tudja megélni a nőiségét betegen is?
- Hol tart most a gyógyulásban?
Olvass tovább itt, és nézd meg Ott Anna könyvajánlóját is.
Kiss Heni: Ha akar valaki gyereket, akkor vágjon bele!
Kiss Heni 36 évesen, egyedülállóként vállalt gyereket társszülő közreműködésével. Kettejük és az érkező gyerek, Leó útját egy dokumentumfilmes stáb is végigkísérte, az ebből készült filmet pedig Cabin Pressure címmel nemrég be is mutatták. Kiss Heni a podcastban betekintést engedett saját vívódásaiba és a spanyol bürokrácia útvesztőibe, valamint mesélt az életükben félig jelen lévő apa jelentette kihívásokról és a helyzet előnyeiről is.
A podcastban többek között ezek a témák kerültek szóba:
- Miért kell megtanulni kukoricát kapálni?
- Mi volt az a pillanat, amikor felébredt benne az anyaság iránti vágy?
- Mit lehet tenni, ha nem jön a herceg fehér lovon?
- Mik a társszülőség gyakorlati kérdései? Milyen buktatók és előnyök léteznek ebben a felállásban?
- Mi lesz a gyerek számára a legnagyobb kihívás ebben a helyzetben?
- Hogy lehet megbirkózni a magánnyal egy ilyen rendhagyó kapcsolatban?
Olvass tovább itt, és nézd meg Ott Anna könyvajánlóját is.
Visky András: A gyermekeink tartottak életben bennünket
Az Ezt senki nem mondta! podcast évadzáró részében Ott Anna Visky András írót kérdezte az alkotás és családalapítás viszonyáról. A Kitelepítés szerzője mesélt a romániai kommunizmusról, arról hogy milyen megtartó erőt jelentett ebben a sötét időszakban a bizalmi közösség, a család és a gyerekek megléte. Őszintén vallott továbbá szülei szerelméről, saját házasságáról, veszteségről, továbblépésről, hitről.
A podcastban ezek a kérdések is szóba kerültek:
- Mit tanult Visky András az édesapjától?
- Miért bátorította az édesanyja arra, hogy ne alapítson családot?
- Áldás vagy átok a szülei elképesztő szerelme?
- Milyen apa volt az első és milyen a negyedik gyereknél?
- Hogyan lehet továbblépni egy gyermek elvesztése után?
- Nem féltek-e a kommunizmusban gyereket vállalni?
- Mit csinálna másképp, ha újrakezdhetné az apaságot?
- Mit gondoltak a gyerekei a Kitelepítésről?
- Hogyan halad új könyvének írásával?
Ha megosztanád gondolataid, kérdéseid, tapasztalataid, történeted a podcastsorozatban felmerülő témákkal kapcsolatban, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre!
Támogatott tartalom.
