- Az elmúlt két-három hónapot Mácsai fegyelmezetten és nyugtalanul töltötte. A kedélye „gyöngéden és egyenletesen” romlott ez idő alatt. Szerinte most már látszik, hogy ez egy hosszútávú dolog, amire úgy kell stratégiákat kitalálni a színházban és a magánéletben is, hogy nem tudjuk az egyenletet, nem tudjuk mit kell megoldani.
- Sok a kérdés, sok az ismeretlen, közben a felelősséget nagyon átéli, fontos például, hogy a hatvanöt év feletti színészeket ne hozzák majd olyan helyzetbe, ami kockázatos lehet. Közben azt is át kell gondolni, hogy internetes tartalmakkal hogyan lehet érdekesnek maradni, hogy a színházi élmény komplexitásából mit lehet átvinni a képernyőre.
- A színház lényege ugyanis a jelenlét, ami komplex dolog. Az ember megveszi a jegyet, várja az előadást, odamegy, sorba áll, új közösséget alkot a nézőtéren ülőkkel, az előadás terébe kerül, aztán mindezt elengedi és hazamegy. A felvételnél nincs jelenlét, nincs részvétel, csak az előadás maga van.
- Még csak tapogatózunk, még köd van, nincs konkrét iránytű, vagy legalábbis olyan iránytű van, ami összevissza forog. Ettől körülbelül úgy érzi magát, mint amiről a kedvenc könyvében, a Micimackóban Füles beszámol: mint akinek szürke pépet fújtak a fejébe. „Nem ez az életem legjobb szakasza, bár a kivételessége inspirál.”
- A karantén ideje alatt semmi sem jött létre abból, ami létrejöhetett volna, nem tudta utolérni magát. „Azt nem lehet elolvasni, ami hátralék van a húsz év színházvezetés után.” Az emberre rászakad a háztartás fele, a színház és az otthon is sok időt elvesz.
- Lazítani zenével szokott. Klasszikus zenével és ordenáré rockzenével. És rendkívül szereti időnként megnézni a holdraszállást, ezzel órákat tud eltölteni.
- Az első meghatározó olvasmányélménye Vinokurov Felszáll a repülőgép című könyve volt. Másodikos volt ekkor és a karácsonyi szünetben olvasta, amit a nagymamájával töltött egy balatoni SZOT-üdülőben. „Ezután elkezdődött a gyerekirodalom mohó zabálása.”
- Nagyon mohón és mindenfélét olvasott. A másik nagy kedvence A Pál utcai fiúk volt. Ezt fel is mondta magnóra. A felvételeket az apja megtartotta és később vissza tudta hallgatni. Megdöbbentette a saját fontoskodó gyerekhangja.
- Ha az olvasásról van szó, fontos megemlíteni az apját. Az ő szülei még nem nagyon olvastak, de volt egy vagány, lendületes nagynénje, aki benne volt a szocdem mozgalomban és rávette őt az olvasásra. Éppen ezért otthon elég nagy könyvtáruk volt.
- Felnőttként Lator László, Várady Szabolcs és Orbán Ottó vált meghatározóvá számára a kortársak közül.
- A gyerekeit nehezen tudja rávenni az olvasásra, és maga sem tudja, ha lettek volna már kütyük a gyerekkorában, ő olvasott volna-e ennyit. „Most vagyunk tanúi, ahogy átalakul a Gutenberg-galaxis.”
- A nyáron a Végtelen tréfát fogja elolvasni. Van minden nap egy „békénhagyási szakasz”, ami általában egy-másfél óra, olyankor szokott olvasni. Szerinte a legcsodálatosabb élmény, amikor az ember először olvas valamit és tetszik neki. „Sokat adnék érte, ha ki lehetne törölni az agyat és újraolvashatnám az Apokrifot.”
- Örkénnyel való kapcsolatáról azt mondta, ő volt a kortárs nagy klasszikus, amikor fiatal volt. Amikor jött a könyvhét, mindig azt nézték, hogy jött-e ki új Örkény. Ő egy sztár volt, mérce, ikon, olyan, mint amilyen Esterházy lett, csak egy bonyolultabb, ellentmondásosabb életúttal a háta mögött.
- Volt egy könyvbemutató a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amin a leveleit olvasták fel, ekkor jutott eszébe, hogy Örkény élete jó drámaanyag is lehetne. Összegereblyézte az anyagokat, majd Bereményivel csináltak belőle egy ötvenoldalas szövegkönyvet. Azt gondolta, az Azt meséld el, Pista! csak pár előadást fog megérni, ehhez képest a mai napig játssza. Szerinte a műfaj lett eltalálva: egy jó humorú ember, egy csillogó elme őszinte visszaemlékezése.
- Hogy mi lesz a színházakkal, azt maga sem tudja, de szerinte ősszel már lesznek előadások, aztán lehet, hogy lesz egy szakasz, amikor nem. Ha nem lehetnek előadások, akkor is ki fognak találni valamit. A Vers csak neked akció is sokat jelentett a társulatnak, összetartotta őket és megóvta őket a fölöslegesség érzésétől. A művészet tudja oldani a magányt, tud örömet szerezni, szóval, tud valamit, amire az ilyen helyzetekben szükség van. „Nagyon érdekes nézni, ahogy egy krízis begyújtja a gondolkodást.”
Nagy
Mácsai Pál: Érdekes nézni, ahogy egy krízis begyújtja a gondolkodást
A fegyelmezetten és nyugtalanul töltött karanténról, meghatározó olvasmányélményeiről és Örkényhez való viszonyáról is mesélt Mácsai Pál, aki tegnap Ott Anna vendége volt a Margó Extrában. Kiderült többek közt, hogy gyerekként mik voltak a kedvenc könyvei, mi a következő regény, amit elolvas, és hogy miért szokta visszanézni a holdraszállást.
Forgách Kinga
| 2020. június 06.
|
