Balássy Fanni: Az írás munka, kitartó próbálkozás, mindennapos feladat

Balássy Fanni: Az írás munka, kitartó próbálkozás, mindennapos feladat

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Balássy Fanni első olvasmányélményeiről és az emlékezetes olvasói reakciókról mesélt, de szóba kerültek a gimis évek és a Beatles is. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

(A tízes listáról Gurubi Ágnes válaszait ITT, Szűcs Péter interjúját ITT , Puskás Panniét pedig ITT olvashatjátok.)

Fotó: Rusznyák Csaba

Könyves Magazin | 2021. október 02. |
Balássy Fanni
Hol is kezdjem
Pagony, 2020, 188 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Talán az, hogy túlértékeltem az ihletet övező pátoszt. Hajlamos vagyok széttárni a karom, és hátradőlni, hogy ma nem jött a múzsa, ez van. A halogatásra és a lustaságra azonban remek gyógyír a közelgő határidő okozta stressz, illetve egy szerkesztő türelmes, ám határozott hangú levelei. Ez a könyv ébresztett rá, hogy az írás munka, kitartó próbálkozás, koncentrált figyelmet igénylő, mindennapos feladat. Azóta persze megint szét vagyok esve, és ismét türelmesen noszogató emaileket kapok, de legalább most már elméleti síkon brillírozok.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Egy irodalmi pályázat, amelyet a 18. születésnapjára írt ki a Pagony Kiadó. Beküldtem rá egy novellát egy esetlen, helyét kereső lányról. Nem fűztem hozzá nagy reményeket, ezért is lepett meg a szerkesztőség reakciója. Két héttel az eredményhirdetés után behívtak a Bartók Béla úti boltba egy beszélgetésre, ahol feltették azt a kérdést, amelynél kevés szebb akad a világon: volna-e kedvem írni nekik egy könyvet.

Volt. Nagyon is.

Bár sosem terveztem ifjúsági irodalommal foglalkozni, és hosszabb lélegzetvételű munkán sem dolgoztam mindaddig. Annyit tudtam csak, hogy egy elsős gimnazista lány lesz a főhősöm, aki nehezen találja a helyét az új közegben, és aki bátran, kínos részletességgel vall az olvasóknak mindarról, ami foglalkoztatja. És igen sok dolog foglalkoztatja.

Mit vártál az első könyvedtől?

Nem voltak nagyratörő terveim, de azt mindenképpen szerettem volna, hogy ha akár egyetlen kamaszlány is a kezébe veszi, úgy érezze, nincsen egyedül. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Amint kijött a könyv a nyomdából, a szerkesztőm, Grancsa Gergely nyomatékosan megkért, hogy ki ne merjem nyitni. Én természetesen nem hallgattam az intelmekre, azonnal felcsaptam, és mit ad Isten, pont egy olyan oldalnál nyílt ki, ahol lemaradt a mondatzáró írásjel. Az idegösszeroppanás második fázisa akkor jelentkezett, amikor észrevettem, hogy az A Hard Day’s Night következetesen határozatlan névelő nélkül szerepel. Ezúton szeretnék minden Beatles-rajongót megkövetni. Nem vagyok méltó! Tartalmilag azonban nem változtatnék semmin. Koromból adódóan még élénken élnek bennem a gimnáziumi élmények, és sorsszerűnek látom a kiadóhoz keveredésemet is:

most van itt az ideje, hogy ennek a korosztálynak írjak,

később már, úgy érzem, nem tudnék hitelesen az ő nyelvükön szólni.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Elsősorban annak a véleményére, akihez a könyv ajánlását is címeztem, és akitől íróként és szerkesztőként remek tanácsokat kaptam. Kiss Lászlóról van szó, per definitionem jobbik felemről és alkotótársamról. A regény nagy része a karanténidőszak alatt született, sokat menekültünk akkor a természetbe. Laci horgászbotot szerelt és a keszegekkel bíbelődött, én pedig a kempingszékben ülve pötyögtem a laptopon, aztán felolvastam neki az eredményt. 

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Nagyon jólesett, hogy nem csak kamasz olvasói voltak a regénynek, így bizonyítást nyerhetett a korhatárbesorolása: 14-99 éves korig. Ahogy az is nagy öröm, hogy szép számmal akadtak férfiolvasók is, akik hősiesen végigküzdötték magukat a menstruációnak szentelt fejezeten. És annak is örültem, hogy sokan egy ültő helyükben ledarálták a regényt. De a legjobb érzés mind közül, hogy olyanok, akik saját bevallásuk szerint nem szoktak hangosan nevetni könyveken, most fel-felkacagtak.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Patricia St. John Nyomok a hóban című regénye volt. Nem a legelsöprőbb magasirodalmi élményem, de nem kicsinyíteném a jelentőségét: rajta keresztül tanultam olvasni. Anyukámmal fejezetről fejezetre haladtunk esténként, ő beült mellém az ágyba, és hangosan olvasta a szöveget, én pedig a szememmel követtem a betűket. Alig néhány képet őrzök ebből a regényből, de

az olvasás hangulata elevenen él bennem.

Látom magam előtt a megsárgult lapokat, a mackós ágyneműhuzatot, a meleg lámpafényt, és hallom anyukám hangját. Otthonosságérzés fog el, ha csak rágondolok. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Minél kevesebbet tud az ember az irodalomról, annál önérzetesebben tudja állítani, hogy amit ő csinál, az tisztán annak számít. Kisiskolásként nagy mellénnyel mutogattam a szüleimnek a minősíthetetlen verseimet és meséimet, és felolvasóestet tartottam a nagyszüleimnek, aztán szerencsére kinőttem ezt a korszakot. De anyukámnak a mai napig megmutatok mindent. 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Az utóbbi időszakból Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb című kötetét mondanám. A novellákból ösztönös emberismeret árad, a mondatok sallangmentesek, a történetek egyszerre hatnak ismerősen, mert mindannyian találkoztunk már hasonló helyzetekkel, és mégis képesek újszerűen megszólítani az olvasót. Leginkább talán azok a szövegek ragadtak meg, amelyek érzékletesen beszélnek a testünkbe kódolt, genetikusan öröklődő hibákról, betegségekről, amikkel szemben tehetetlenek vagyunk. Itt abba is hagyom, mert olyannak tűnhetek, mint egy egyszemélyes B-közép.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szűcs Péter másfél évtizede vadássza a mondatokat az első regényéhez

Összeállt a Margó-díj tízes listája, mi pedig sorra bemutatjuk a jelölteket. Ezúttal Szűcs Péter mesél a regénybe beszüremkedő családi történetekről és az első könyv megírásának tapasztalatairól.

...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2021 Margó-díjasa!

Idén hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk a legjobb tíz nevezettet.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Régóta bolygat az anyai nagymamámnak a múltja

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Gurubi Ágnes mesélt az első kötetig vezető útról. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt. 

...
Gyerekirodalom

Piotr Socha: Olyan könyvet akarok csinálni, amit nem lehet otthagyni a boltban

A Méhek és a Fák című képeskönyvek lengyel illusztrátora, Piotr Socha viszonylag későn kezdett könyveket rajzolni, a döntő lépés megtételében pedig egy másik könyvsiker inspirálta. Interjúnkban elárulta, mit kellett a nyomdába adás előtt átrajzolnia az egyik könyvben, és beszélt arról is, milyen tanácsokkal látná el azokat a gyerekeket, akik komolyan gondolják a rajzolást.

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

Olvass!
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!