A Sleep Foundation szerint a felnőttek 10-30 százaléka szenved krónikus álmatlanságban. Az alvás ugyan nem készség, mégis sokak számára állandó nehézséget okoz. Az inszomnia tünete, hogy nem tudunk elaludni, vagy az éjszaka során többször is felébredünk és nem tudunk visszaaludni. Dolan a Guardian cikkében beszámolt róla, hogy nagy segítség volt számára, amikor a háziorvosa altatót írt fel neki, így két hétig nyugodtan alhatott, ám amint abbahagyta a gyógyszert, újra álmatlanságban szenvedett.

Az éjszaka közepén megébredve persze számos megoldás van, ami segíthet visszaaludni - meditáció, visszafelé számolás -, ám ezek a legtöbb inszomniában szenvedőnek nem segítenek. Ekkor általában előkerül a mobiltelefon, és

hajlamosak vagyunk órákon keresztül görgetni a képernyőt, ezzel még jobban megnehezítve az elalvást. 

A telefonok, táblagépek és laptopok kék fényt bocsátanak ki, ami a nap folyamán nem jelent problémát, hiszen a Nap is hasonló kék fényt bocsát ki. Azonban, ha valaki az éjszaka során is kék fénynek van kitéve, az megakadályozhatja a melatonin, vagyis az alvási hormon termelését, ez pedig megváltoztathatja a cirkadián ritmust, azaz a napszakok szerinti ritmust, ami hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. 

Csakúgy, mint a legtöbb inszomniás, Dolan is számos megoldással próbálkozott, hogy megszüntesse az alvási nehézségeit, mígnem arra az elhatározásra jutott, hogy száműzi a telefonját az éjjeliszekrényről. Az író önmagát is kicselezve, a konyhafiókba zárta a telefonját és reggelig elő sem vette. 

Dolan álmatlansága kamaszkorában alakult ki, és a cikkben arról is írt, hogy gyerekkorában még nem okozott problémát az alvás, sőt sokszor kifejezetten küzdött ellene. Az író visszaemlékezett egy gyerekkori történetre, amikor R.L. Stine Goosebumps könyveit kölcsönözte ki a könyvtárból, és éjjelente sokáig fennmaradt, hogy olvashasson. A könyvet a lámpaernyő elé tartva olvasott, ám belealudt a regénybe, majd másnap azt tapasztalta, hogy a lámpa égője egy barna kört égetett a könyv lapjaira. Dolan édesanyja ekkor elkobozta az olvasólámpát. Dolan kislányként sokszor álmodozott arról, hogy felnőttként már senki sem állhat az éjszakai olvasás útjába. 

„Nem tudok a könyvre koncentrálni, ha van mellettem egy képernyő” – írta most a Guardianben. Dolan ötlete a telefon elzárásával sikeresnek bizonyult, ugyanis

amióta nincs az éjjeliszekrényén a mobilja, visszatalált az elalvás előtti olvasáshoz.

Ez pedig jelentősen csökkentette a napi képernyőidejét, és az alvásproblémái is megszűntek. 

Az olvasás a legjobb feszültségcsökkentő 

Dr. David Lewis kognitív neuropszichológus a Telegraph-ban publikálta a Sussexi Egyetemen végzett tanulmányát, amelyben azt vizsgálta, hogy elalvás előtt mivel csökkenthető a legjobban a stressz. Lewis azt az eredményt kapta, hogy a lefekvés előtti olvasás 68 százalékkal csökkenti a feszültséget, és segít nyugodt állapotba kerülni. Ezt követi a zenehallgatás 61 százalékkal, majd a tea- vagy kávéfogyasztás, ami 54 százalékkal csökkenti a napközben felgyülemlett feszültséget. Végül az elalvás előtti sétát javasolja, amely 42 százalékkal segíti a stresszt levezetését. 

Lewis szerint az elalvás előtti olvasás elvonja az agy figyelmét a mindennapi feszültségekről, képesek vagyunk belefeledkezni egy történetbe, ami lehetőséget ad az elménknek arra, hogy kikapcsolhasson. Olvasás közben az izmok könnyebben ellazulnak, a légzés nyugodtabbá válik, ezek pedig mind hozzásegítenek az elalváshoz.  

Az olvasás fejleszti az agyműködést is, hiszen neurológiai szempontból nagyobb kihívást jelent, mint a beszéd, vagy a képek feldolgozása. Kenneth Hugh, a Haskins Laboratories kutatója azt vizsgálta, hogy az agy azon részei, amelyek más funkciók – látás, beszéd – miatt fejlődtek ki, olvasás közben összekapcsolódnak. Ez kihívást jelent az agynak, de ugyanakkor fejleszti is azt. 

Számos alkalommal hallhattuk már, hogy az olvasás fejleszti a kreativitást, hiszen az agyunknak saját képeket kell gyártania egy-egy jelenet vizionálásához. Keith E. Stanovich, a Torontói Egyetem professzora az olvasás pszichológiai hatásait vizsgálva így fogalmaz Az olvasás okosabbá tesz című tanulmányában: „Az olvasás összefüggésben áll a szókinccsel, általános ismeretekkel, verbális készségekkel, de még az érvelési képességeket is fejleszti. A gyerekeknek való olvasás is rendkívül fontos, hiszen az olvasással 50 százalékkal növekszik a szókincsünk”.  

Miért álmosít az olvasás?  

Annak ellenére, hogy az agyat erőteljesen igénybe veszi az olvasás, mégis álmosítóan hathat. Ennek az egyik oka, hogy a szemizmok gyorsan mozognak, miközben balról jobbra mozogva szkennelik a szöveget, emellett pedig erőteljesen fókuszálnak is. Ennek köszönhetjük, hogy nem veszítjük el éppen melyik bekezdés, melyik soránál tartunk a könyvben. Noha ezek rendkívül apró mozdulatok, mégis fárasztják a testet, így lehetséges, hogy szép lassan egyre nehezebbé válik a szemünk, mígnem képesek vagyunk elaludni.

Egy másik hasznos módszer, amellyel az olvasás segíthet az elalvásban, ha megtanítjuk az agyunkat, hogyan kösse össze a tevékenységet és a cselekvést. Ha úgy kondicionáljuk a testünket, hogy az ágyban való olvasást összepárosítsa az alvással, akkor a szervezetünk ezt a berögzült mintát észlelni fogja, így hamarosan ellazul és el tudunk aludni.