Tovább tekeredik a Google könyvdigitalizálási kígyója, mert míg Amerikában a támadások ellenére biztosnak látszik a nagy óriás térnyerése a digitális könyvpiacon, addig Európában sokkal nagyobb ellenállással kell szembenéznie a vállalatnak.
Elmélet vs. gyakorlat
Amerikában a Google olyan megállapodásra jutott a könyvkiadókkal, amely alapján beszkennelhet és online terjeszthet minden szerzői jogvédelem alatt már nem álló, bolti forgalomban nem kapható könyvet, amelynek tulajdonosát bajosan lehetne megtalálni, de a szolgáltatás egyelőre csak az amerikai felhasználók számára elérhető. Az Egyesült Államokban is erős ellen lobbi működik persze, mint arról már korábban beszámoltunk, sok könyves szervezet mellett az Amazon és a Microsoft is támadja a Google könyvkereső szolgáltatását.
Az Európai Unió bár már korábban is foglalkozott az üggyel, egy kicsit úgy tűnik, megkésett egy hivatalos, az egész közösség által elfogadott álláspont kommunikálásával. Mivel számos befolyásos európai könyves szervezet támadja a megállapodást és szeretné megakadályozni, hogy a Google ingyen és a szerzők külön engedélye nélkül digitálisan elérhetővé tegyen több millió művet az interneten, egyre inkább sürgetővé válik az Unió iránymutatása. Az európai törvényhozásnak szembe kell néznie a digitális kor kihívásaival, és csakúgy mint Amerikában, Európában is egységes rendszert kell kialakítani. Mindenképpen azt az elvitathatatlan tényt kell szem előtt tartani, hogy a digitalizálás fontos és jó dolog, segítségével sok millió olvasóhoz juthatnak el olyan művek, amiket eddig csak kiváltságos olvasók olvashattak. A Google könyves projektje mellett állók azért üdvözlik a digitalizálást, mert így végre létrejöhet a régen még oly utopisztikusnak hangzó "világkönyvtár" intézménye, azaz nem fog számítani, hogy akár egy kis magyar faluban lakunk, lehetőségünk lesz egy amerikai elit egyetem könyvtári állományából kiválasztani és letölteni a minket érdeklő tanulmánykötetet. De bármennyire szépen is hangzik ez, a szerzői és kereskedelmi jogi kérdések még mindig nincsenek tisztázva; nincs igazán pontosan kidolgozva, hogyan is működjön mindez a gyakorlatban, nincs még rendes regisztráció, nincs megoldva, hogy mik a fizetős és mik az ingyenes tartalmak, az olvasók személyi adatainak védelmének biztosításáról pedig továbbra is mélyen hallgat a Google.
Amerika vs. Európa
Ami a digitalizált művek számát illeti Európa igencsak Amerika mögött kullog, míg például Massachusettsben egy könyvtár már teljesen átállt a digitális formátumokra, azaz megtörtént a lehetetlen és száműzték a könyvtárból a könyveket, addig az európai könyvtárak összállományának mindössze 1 százalékát digitalizálták. Az Európai Bizottságnak tehát mihamarabb ki kell dolgoznia egy olyan megoldást, amely mind az olvasók, mind a szerzők és kiadók érdekeit egyszerre szolgálja. Az olvasók érdeke az, hogy hozzájussanak a régóta a könyvárak eldugott polcain porosodó művekhez, és hogy a parttalan viták helyett végre sikerüljön kidolgozni egy olyan megoldást, amely alkalmazkodik a technológiai fejlődéshez és amiben az állami és a magánszektor közösen együttműködve vesz részt.
Az amerikai szövetségi bíróság októberben kezdi meg a Google ellen benyújtott keresetek kivizsgálását, de addig is rohamosan növekszik az ellenzők tábora. A Google elviekben csak a kereskedelmi jogokat kapta meg a szerzői jogokat természetesen nem gyakorolhatja, és köteles levenni a művet a netről, ha erre a szerző felszólítja - ám arról, hogy a tartalom felkerült a Google-re eddig nem volt köteles informálni annak szerzőjét. Ez ellen tiltakozik rengeteg szervezet, köztük az amerikai Nemzeti Írószövetség, az Európai Könyvkiadók Szövetsége, a német kormány, az Amazon, az Ausztrál Írószövetség, az Amerikai Sci-fi és Fantasy Szerzők Szövetsége vagy például a világhírű angol irodalomtudós, Harold Bloom is.
A Google a világ ura
Az elvi kérdéseken túl nem elhanyagolható, sőt akár fontosabb szempont lehet az, hogy a csak Amerikában 125 millió dollárt érő Google-megállapodás gyakorlatilag véget vetne a piaci versenynek, hiszen így rengeteg könyv teljes kereskedelmi jogával csak a Google rendelkezne. A megállopodás mellett állók persze arra hivatkoznak, hogy egyáltalán nincs kimondva, hogy más cég nem indíthat ilyen digitalizálási akciót, mint ahogy tette ezt a Microsoft a Live Book Search-csel (aztán kudarcba is fulladt) vagy maga az EU az Europeanaval (az indulás után rögtön összedőlt a rendszer, mostanra kezd felhasználóbarát lenni, de még mindig nagyon kevés a digitalizált tartalom). Tény, hogy a Google monopolhelyzete a megállapodás teljes életbe lépésével megdönthetetlen lenne.
Míg Amerikában a szövetségi bíróság csak októberben kezd foglalkozni az ügyel, a Google érzékeli az ellene irányuló, főleg európai ellenszenvet. A cég szeptember 7-i rövid közlése szerint ígéretet tett arra, hogy limitálni fogja a nyomtatásba többé nem kerülő könyvek online elérhetőségét. Persze attól még, hogy ezek a könyvek Európában nem lesznek elérhetők, az amerikai kereskedésekből igencsak szép pénzeket fog lehúzni a vállalat. Pedig a Google nagyon szeretne megegyezni, még arra is készek, hogy csak akkor kereskedjenek egy Amerikában nyomtatásba már nem kerülő, de Európában még szerzői jogokkal rendelkező mű digitalizált változatával, ha arra engedélyt kértek a szerzőtől.
Tény, hogy a Google gyorsan és eredményesen digitalizál, amivel nem nagyon tud senki versenyezni, a piac egyre jobban telítődik, és nagyon úgy néz ki, hogy minden törekvés ellenére a német kiadóknak lesz igazuk és a Google tényeg világuralomra tör. Kérdés, hogy ez tényleg annyira rossz lesz-e nekünk?
Korábbi cikkeink:
Az Amazon a bíróságon támadja a Google-t
Újabb támadások a Google könyvmegállapodása ellen
A német kiadók szerint a Google világuralomra tör
