A könyvtárak végtelen információtartalmának digitalizálása egyre nagyobb méreteket ölt, ám a hatalmas munka mellett felmerülnek olyan kérdések is, hogy ki fogja kontrollálni a létrejövő virtuális könyvtárakat és hogy mennyire lesznek ezek nyitottak a felhasználók számára. A könyvek digitálissá tételre amerikai példákat keresett az National Public Radio egyik riportjában (a linkre kattintva az eredeti riport is meghallgatható). A folyamat most ott tart, hogy egyelőre a szerzői jog által már nem védett, régi könyvek digitalizálása folyik. Az információhoz való ingyenes hozzájutásra jelenleg kétféle, ellentétes módszer van.
A bostoni városi könyvtár igazgatója elmondta: minden a könyvtárban található könyv eddig a bostoniak tulajdona volt csupán, ezen változtatva, szeretnék a könyveiket az egész világon ingyenesen elérhetővé tenni. Tizennyolc másik könyvtárral együttműködésben folyamatosan maguk digitalizálják a szerzői jog alá már nem eső könyveiket, amely bár több évbe, és nem utolsó sorban több milliárd dollárba kerül, az egész világ számára, bármely internetes keresővel elérhetővé lesz.
Ezzel szemben például a Harvard Egyetem más utat jár: a Google-lal összeboltolva megkönnyítik saját helyzetüket, mivel a digitalizálás túl nagy feladat volt, még magának a Harvardnak is. A keresés tehát úgy működik, hogy a Harvard egyik kiadványára Google-ön rákeresve az egyetem értesítést kap, létrejön egy kvázi virtuális kölcsönzés, és a könyv máris olvasható. A könyv olvasása csakis a Google-ön keresve és a Harvard oldalán keresztül lehetséges. Ha például a Yahoo-n keresünk rá egy harvardos könyvre, csakis olyan linkeket kapunk, amelyek a könyv megvételét ajánlják fel, a könyvbe belenézni nem lehet.
A Google-lal ellentétes stratégiát követ az Internet Archive elnevezésű nonprofit kezdeményezés, amelynek célja olyan online végtelen digitális könyvtár létrehozása, amely a weboldalak tartalmainak összegyűjtésével jön létre. Az egyik alapító, Buster Cale szerint egyre kevésbé érdekük a fiataloknak eljutni egy könyvtárba, ebből adódóan a könyvtáraknak is egyre nagyobb probléma becsalogatni a fiatalokat. Az Internet Archive jelenleg több mint 80 könyvtárral dolgozik együtt szerte Amerikában, hogy segítsen nekik minden keresőmotoron kereshetővé tenni tartalmaikat. A feladat azért is kerül több millió dollárba, mert körülbelül 30 dollárba egytelen könyv online-ná tétele.
Hogyan is történik a digitalizálás? Elsőre talán nem gondolnánk, de tipikus kulimunkával. Borges álmai megvalósultak: több tucat ember dolgozik reggel nyolctól éjfélig azon, hogy digitalizálják a régi könyveket. Olyan gyorsan dolgoznak, hogy négy másodperceként szkennelnek be egy dupla könyvoldalt. Hetente mintegy ezer könyvet sikerül így digitalizálni. A dolog könnyebben megy azoknak, akik nem egyedül, hanem stratégiai partnerrel dolgoznak: a Harvard Egyetemnek például a Google-lal a lehetőségek végtelen tárháza nyílik meg, hiszen ha rákeresünk az egyetem egyik kiadványára akkor a Google kiadja a könyvhöz kapcsolódó hasonló kiadványokat, újságcikkeket, sőt még térképet is, amely megmutatja az összes helyet, amely meg van említve a könyvben.
Sőt a Google-lal lassan olyan könyvek is kereshetővé és olvashatóvá válnak, amelyek még szerzői jog által védettek. A Google könyvkeresőjének vezetője, Adam Smith elmondása szerint üzleti terveik között van partnerkönytáraik - a Stanford Egyetem, a New York Public Lirary összekötése a Harvard könyvtárával. Továbbá nem tervezik a könyvekhez való hozzájutás fizetőssé tételét. Pontosan ebből adódik az Internet Archive képviselőjének Buster Cale-nek az aggodalma, hiszen így a Google a hirdetőire támaszkodik, amelyek miatt lehetséges, hogy olyan könyvek, amelyek egy versenytárs kiadásában vannak, egyszerűen ki lesznek hagyva a keresési eredményekből. Az ilyen fajta szűrés fals képet ad; ha az információ csak egy helyről érhető el, akkor az valójában nem is elérhető. Adam Smith mindezt cáfolta, hiszen mint elmondta szerződéseik a partnerkönyvtáraikkal nem kizárólagosak: ha a Harvard egy nap úgy dönt, hogy minden kereső számára elérhetővé teszi könyveit, ebben a Google nem tudja megakadályozni: a könyveket bármikor újra lehet szkennelni.
Végül utána érdeklődtünk, hogy is megy ez Magyarországon, hiszen a Széchényi Könyvtár digitális adattára a MEK szorgosan digitalizálja régi könyveit, van is saját keresője, de a Google-lel nincs megállapodásban, a MEK linkjeit csupán indexeli, mint minden más találatot. És hogy miért? Voltak tárgyalások, ám a Google-t elsősorban - sarkos példával élve - a Harry Potter-könyvek érdekelték, a régi könyvek nem annyira, ám az új könyvek szerzői jogok miatt nem digitalizálhatók. Így a megállapodás még várat magára.
Forrás: litera
