Egyre több író, kutató és könyvkiadó fontolgatja, hogy csoportos keresetet indít a Google Könyvmegállapodása ellen. Egy korábbi bírósági döntés értelmében a Google igenis profitálhat annak a sok millió könyvnek a digitális verziójából, amiket különböző könyvtárakban digitalizáltak be.
Amikor múlt októberben a Google és az őt korábban beperlő kiadók és szerzők csoportjai végre megállapodtak, mindenki örült és egyetértett azzal, hogy végül a megegyezés a közjót szolgálja, hiszen olvasók és kutatók milliói jutnak így olyan újrakiadásra már többé nem kerülő szövegekhez, amiket amúgy esélyük sem lenne megvenni vagy kikölcsönözni. A könyvtárak szintén bővíthetik állományukat a sok online elérhető kiadvánnyal, a szerzők és kiadók pedig további bevételekhez juthatnak a művek digitális változatainak jogdíjából. Mindenki elégedett volt tehát.
Az utóbbi időben azonban újabb kérdések merülnek fel a megállapodással kapcsolatban: vajon tényleg annyira jó ez a szerzőknek? Mennyire sérti ez az újfajta olvasási mód az olvasók személyiségi jogait és vajon a Google tényleg jogosan kapta-e meg több millió nyomtatásba már nem kerülő könyv kereskedelmi jogát? Az amerikai igazságügyi minisztérium most vizsgálatot indított. Az ellenző nyilatkozatokat szeptember 4-ig lehet benyújtani a hivatalhoz, az első meghallgatások október elején lesznek.
Vannak akik tovább mennek és a mostani keresetnél is komolyabb intézkedéseket foganatosítanának a Google ellen. Scott E. Gant író és ügyvéd például kifogásolja, hogy a Google teljes körű kereskedelmi jogait úgy kapja meg, hogy nem köteles egyeztetni a szerzővel, tehát a szerző, ha nem akarja, hogy megjelenjen a világhálón a szövege, akkor magának kell ez ellen felszólalnia, erről őt külön nem tájékoztatják. A kiadók nem értenek egyet Granttel, hiszen szerintük az aki a szerzői jogokat birtokolja, száz százalékos ellenőrzéssel rendelkezik a műve felett és joga van megtagadni, hogy digitalizálják a szövegét, ha így tesz, akkor 48 órán belül lekerül a Google-ről a szöveg. Ennek ellére Gant, még mindig kitart azon álláspontja mellett, hogy a Google túl nagy fokú jogot birtokol.
Ilyen például E.M. Forster Szoba kilátással című könyvének egy oldala a Google Bookson
A jogi szakértők mindezek ellenére mérföldkőnek tartják a létrejött megállapodást, hiszen az internet annyira újraformálta a szerzői és kereskedelmi jogokat, hogy azt eddig nem sikerült követnie a jogalkotásnak. Vannak olyan jogászok, akik bár a gyakorlatban nincsenek ellene a megállapodásnak, mégis azt javasolják ügyfeleiknek, hogy inkább legyenek ellene, mert az például megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a már kiadásra és kereskedelmi forgalomba nem kerülő régi könyveknek is van szerzői joga, vagyis ezek sem kerülhetnének csak úgy a szerző engedélye nélkül fel a Google-ra. Christopher Buckley, a Thank You for Smoking írója példuál pontosan ezért van ellene a megállapodásnak: "Gyanúsnak találom, hogy a Google azzal érvel, hogy joga van megjelentetni a forgalomból kikerült könyveket, hogy ezzel új életre keltenek sok régen elfeledett könyvet és értéket. Minden alkalommal mikor a kapitalistákat a közjóra hallom hivatkozni, valamiért muszáj vagyok megnézni a pénztárcámat."
Időközben a Microsoft és a Yahoo is csatlakozott az Open Book Allience-hez (Nyílt Könyvszövetség), amit a Google-megállapodás ellen alkottak különböző szervezetek. Sőt úgy hírlik, maga az Amazon is csatlakozott a szövetséghez, ám ezt még nem erősítették meg hivatalosan.A Microsoft szembenállása a Google-lel természetesen igencsak faramuci lépés, hiszen a Microsoft tavaly számolta fel el a maga Live Book Search projektjét arra hivatkozva, hogy más, magasabb kereskedelmi értékkel bíró területek felé irányítják inkább a figyelmüket, például az utazás felé. A Google Könyvmegállapodás versenyhelyzetet teremt a digitális könyvpiacon, érthető, hogy a versenytársaink ez ellen vannak - mondta a Google szóvivője. "Kissé ironikus, hogy pont egy olyan cég van ellenünk, amelyik csak azért hagyott fel könyvdigitalizációs törekvéseivel, mert az nem hozott elég anyagi hasznot számára."
Az ellenzők kiemelik, hogy a Google-nak az online olvasók személyiségi jogainak és adatainak védelmét is legalább olyan fokon kellene biztosítania, mint az biztosítva van az offline olvasók számára, de ennek a technikai feltételei korántsem adottak. A regisztrációhoz kötött olvasás lenne az első lépés, ám ennek módjában és kialakításában a kiadóknak például sokkal nagyobb szava lesz, mint magának a Google-nak. Hosszú huzavona elé néznek még a felek tehát.
Korábbi cikkeink a támában:
A német kiadók szerint a Google világuralomra tör
