A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas  Fülöp-szigeteki újságíró személyes történetével próbál útmutatást adni azoknak, akik diktatórikus rendszerekben élnek. Úgy véli, mindenkinek erkölcsi kötelessége, hogy a maga lehetőségei szerint szembeszálljon az elnyomó hatalommal - erről nemcsak értekezik, hanem teljes sorsával példaképként szolgál, mert a fenyegetések, megfélemlítések ellenére sem adja fel hősies harcát, amit a demokráciáért folytat. Könyve olvasmányos élettörténet és útmutató azoknak, akik szeretnék megérteni a zsarnoki rendszerek alapvető működési elveit.

Kolozsi Orsolya | 2023. február 02. |
Maria Ressa
Így szállj szembe a diktátoroddal
Ford. Barta Judit, Open Books, 2022, 384 oldal

„Ha elképzelünk egy szuperhőst, lehet, hogy elsőre nem egy 157 centiméter magas nő fog beugrani, tollal a kezében” – mutatja be Maria Ressát a George Clooney feleségeként és nemzetközi jogászként is közismert Amal Clooney az Így szállj szembe a diktátoroddal! című kötet előszavában. Maria Ressa 2021-ben (Dmitrij Muratov orosz publicistával megosztva) Nobel-békedíjat kapott. Hogy pontosan miért? Ez derül ki abból az egyes szám első személyben megfogalmazott visszaemlékezésből, mely a 444.hu és az Open Books együttműködésének köszönhetően a megjelenés után szinte azonnal magyarul is elérhetővé vált. Az esszészerű bekezdéseket és a memoárt egyesítő könyvben az újságíró nemcsak saját életének történetét meséli el, hanem rendkívül részletesen és érzékletesen ábrázolja saját hazájának diktatórikus működését, valamint több konkrét példa elemzésével rámutat arra, hogy a közösségi platformok (elsősorban a Facebook, a YouTube, az Instagram) hogyan váltak a demokrácia ellenségeivé speciális, radikalizációra buzdító és elsősorban az érzelmeket célzó és felerősítő algoritmusaik által.

Harc Rodrigo Duterte diktatúrája ellen

A több mint 110 millió lakosú Fülöp-szigetek csak 1946-ban vált függetlenné az Egyesült Államoktól, éppen ezért politikailag rendkívül instabil azóta is, elnökei legtöbbször puccsokkal hatalmat szerző, autoriter vezetők, olyan „erős emberek”, akik a demokratikus működést egyre inkább aláássák. Maria Ressa a kezdetektől rendkívül komolyan veszi újságírói hivatását, a médiát a hatalom negyedik pillérének tartja, tényfeltáró riportjaival már fiatalon a demokrácia védelme mellett foglal állást, egész élete a demokráciáért való küzdelemben telik.

Természetesen, ahogy egyre nagyobb befolyásra tesz szert, úgy válik egyre zavaróbb elemmé a mindenkori hatalom számára. Mire megalapítja saját médiumát, a 2011-ben induló Rapplert, már megkerülhetetlen alak a Fülöp-szigeteki ellenzéki médiában, ezért az évtizedeken át regnáló Dutertéék igyekeznek minden módon megfélemlíteni, például számtalanszor letartóztatják. Az amerikai és Fülöp-szigeteki kettős állampolgárság jelent ugyan némi védelmet, de tökéletes biztonságot mégsem szavatol. Az újságíró ennek ellenére sem hagyja el Manilát, rendkívül bátran néz szembe a mindennapos fenyegetésekkel, az állandósult félelemmel: „2018 óta golyóálló mellényt viselek, ha kilépek az utcára”.

A diktátoroknak muszáj uralni a közbeszédet

Ugyan saját hazájáról, a délkelet-ázsiai szigetország politikai viszonyairól ír, az ottani elnyomást, az ellenzéki média elleni támadásokat mutatja be, de sok párhuzamot von a világ távolabbi eseményeivel (Trump hatalomra kerülése és a Brexit a tipikus példái, de érintőlegesen említi Orbán Viktort is a negatív példák között). Felismeri, hogy a média mindig is kulcsfontosságú volt a hatalom szempontjából, de napjaink információdömpingjében még talán a korábbinál is lényegesebb, hogy ki uralja a közbeszédet. Úgy véli, a diktátorok, az autoriter vezetők nem foglalkoznak az igazsággal, egyetlen céljuk, hogy olyan (sokszor hamis) információtömeggel árasszák el az embereket, mely miatt az érem másik oldala láthatatlanná válik, 

józan megszólalások eltűnnek a hatalom által gerjesztett óriási ricsajban.

Ressa természetesen megvizsgálja, hogyan kelthető ekkora zaj, hogyan lehet manipulálni a tömegeket úgy, hogy az végül a dühös és gyűlölködő „csőcselék uralmához” vezessen. Évekbe kerül, míg ráébred arra, amit könyve egyik legfontosabb alaptézisének is nevezhetünk: „…világszerte a Facebook jelenti az egyik legsúlyosabb fenyegetést a demokráciákra, és hihetetlennek tartom, hogy engedtük, hogy a növekedésre és nyereségre éhes technológiai vállalatok megfosszanak bennünket a szabadságjogainktól. A techcégek minden adatunkat és személyes tapasztalatunkat felszippantották, majd mesterséges intelligenciával rendszerezték, hogy aztán így manipuláljanak bennünket. Ezzel képessé váltak viselkedésmintákat teremteni, de olyan léptékben, hogy az már a legrosszabbat hozta elő az emberiségből.”

Ressa nem azonnal ismeri fel a bajt, 2011 körül még hisz abban, hogy az emlegetett platformok nemhogy gyengítik, hanem éppenséggel erősíthetik a demokráciát. Lelkesen és optimistán figyeli a közösségi média lehetőségeit, azt, hogy nem lehet központilag kontrollálni, megjelenhet általa a nép sokáig néma akarata. A 2013 körüli időszakot ebből a szempontból aranykornak tartja a szerző, idővel azonban belátja, hogy a rendkívül gyorsan terjedő, kontroll nélküli információ rosszul is felhasználható, és az általa bírált vezetők (elsősorban a már említett Duterte és Trump) egyre jobban ki is tudják használni az ebben rejlő lehetőségeket.

A Facebook és a közösségi média felelőssége

A hamis fiókok, a dezinformáció, a hazugságok exponenciális terjedési sebessége, a demográfiai csoportok szerinti specializáció, mind oda vezettek, hogy a félrevezetés, a hazugság melegágya lett a legtöbb említett platform. A propagandahálózatok rendkívül hatékonyak, egy hazugság terjedési sebessége jóval gyorsabb, mint az azt követő tényellenőrzésé, és mire a hazugságot megcáfolják, gyakran már annyira hisznek benne azok, akiket elért, hogy képtelenek felülvizsgálni és megváltoztatni az álláspontjukat. 

Az összeesküvés-elméletek így a peremről a politikai és társadalmi közbeszéd fősodrába kerülnek,

a tartalomgyártók, bloggerek ráadásul nem minden esetben tartják be az újságírás alapvető etikai normáit sem, így nyer teret a gyűlöletbeszéd, és áramlik szinte kontroll nélkül vagy nagyon csekély szabályozás mellett a hazugság, véli a könyv szerzője. 

Mivel Maria Ressa újságíró, egyértelmű, hogy számára a tágan értelmezett sajtó felől vizsgálható leginkább a demokrácia és a zsarnoki uralmak viszonya, de azért nem kizárólag a média felelősségét vizsgálja. Többször visszatér például arra, hogy a Fülöp-szigetekihez hasonló diktatúrákban sohasem a szakértelem, hanem a vezető iránti lojalitás a döntő egy pozíció betöltésénél, vagy külön bekezdésekben elmélkedik a diktatórikus alapú rendszerek és az oktatás viszonyáról. Úgy gondolja, hogy „egy nemzet oktatásra szánt költségvetési tétele az, amit a népébe fektet”. Mivel a dezinformáció ereje szerinte elsőként mindig a kevésbé iskolázott rétegek gondolkodását fertőzi meg, az államnak nem érdeke, hogy színvonalas oktatási rendszerben a kritikai gondolkodásra és a kérdezés készségének fejlesztésére nevelje a diákokat.

A szerző azonban nemcsak elemzi és részletezi egy diktatúra működésének lehetséges feltételeit, hanem arra is felszólít, hogy ne hagyjuk abba a diktatúrák és az elnyomás elleni tiltakozást. A fülszöveg szerint „könyve kiáltvány a tömegek félrevezetése és a diktátorok hatalma ellen”, melyben konkrét tanácsok helyett elsősorban saját élettörténetével, elképesztő bátorságával mutat példát az ellenállásra. Ázsiai származású, homoszexuális nőként (erről nyíltan, de visszafogott terjedelemben ír) sem fél szembeszállni a zsarnoksággal, saját hazájában eltökélten tartja a frontot, és mindenkit arra szólít fel, hogy tegyen hozzá hasonlóan. Hisz abban, hogy a legnagyobb kiábrándultság és reménytelenség közepette sem az elfordulást, a passzivitást, hanem a szembeszegülést kötelességünk választani, méghozzá mindenkinek azzal az eszközzel, ami a birtokában van.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Miért nem tudunk szembeszállni a diktatúrával?

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.

...
Beleolvasó

Amikor valaki egy haldokló diktatúrában születik szabadnak

Májbro habzsolná az életet. Nem csoda, hogy elege lesz a rendszerből, ami ezt nem nézi jó szemmel. Ezért aztán Májbro megpattan, és meg sem áll Ausztráliáig. De mihez kezd Öcsi, aki itt ragad a Kádár-kor omladozó díszletei között? Olvass bele Völgyi Lajos regényébe!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Gyerekirodalom

Romok, zűrzavar és éjsötét mindenütt – a gyerekek nyelvén a háborúról

A háború, amely megváltoztatta Rondót című kötet nagy erejű képek és szimbólumok segítségével próbálja megmutatni a gyerekeknek, mi is az az értelmetlen borzalom, amit háborúnak nevezünk

Szerzőink

...
Kiss Imola

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

...
Kolozsi Orsolya

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

...
Kiss Imola

Az amerikai motorosok többet érdemeltek volna egy steril, mozgó képeskönyvnél

Polc

A gyásznak teremt nyelvet Cristina Rivera Garza Pulitzer-díjas kötete

...

Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról

...

Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta

...

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

...
Hírek
...
Hírek

Átadták a megújult Libri irodalmi díjakat

...
Beleolvasó

Papp-Zakor Ilka megfejtette, mit szimbolizál Martyna Bunda regényének kék macskája [MARGÓ KÖNYVEK]

...
Zöld

Naomi Klein és V. V. Ganeshananthan nyerte idén a brit Női Irodalmi Díjat

...
Hírek

Indul a foci Eb, a legjobb európai regényt keressük!

...
Hírek

Nádasdy Ádám a Könyvhéten: A gazdagokat nem megítélni kell, hanem megírni

...
Szórakozás

A Coraline rendezője készít filmet Neil Gaiman legszemélyesebb könyvéből