Az év vége egyik legszórakoztatóbb tevékenysége a listázás, amikor sorra vesszük, mit szerettünk idén, mi hagyta bennünk a legmélyebb nyomot, melyik könyvről beszéltünk és vitatkoztunk a legtöbbet. Nekünk is nagyon jó ilyenkor végignézni, milyen volt a könyves év, közben óriási dilemma, hogy mi kerüljön fel a listára, amelyen szigorúan csak ötven hely kiadó. Ahogy mindig, most is felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez nem egy átfogó, hanem szubjektív lista, csupa olyan könyvből válogatva, amelyeket idén olvastunk, és amelyek nekünk valamiért nagyon emlékezetesek. Ráadásul, ahogy eddig is, most is gátlás nélkül keverednek rajta a műfajok, így a mi listánkon a nagyregények, a novelláskötetek és a sci-fik is elég jól megférnek egymás mellett. Így olvastunk mi 2019-ben: 50-41, 40-31, 30-21, 20-11.
50. Háy János: Kik vagytok ti? - Kötelező magyar irodalom
Háy János: Kik vagytok ti? - Kötelező magyar irodalom
Európa Könyvkiadó, 2019, 705 oldal, 7499 HUF
Az év végi listánkon kialakultak szimbolikus helyek, olyan fontos könyveknek, amelyek mellett nem mehetünk el, ha a listára úgy tekintünk, mint ami összegzi az évet. Az irodalmi szakma ritkán forr fel úgy, ahogy Háy János ambiciózus kötete miatt tette. Az elismert szépíró a saját nézőpontjából újramesélte a magyar irodalomtörténetet, mármint nem az egészet, hanem a saját narratíváját. Nem akarta újraírni a tankönyveket, nem akart törvényeket hozni, hanem az alapállítása szerint párbeszédbe akart lépni szerzői életekkel és életművekkel, Balassi Bálinttól Kosztolányi Dezsőn át Víg Mihályig. Minden lista provokál, hiszen nemcsak nézőpontot, hanem értéket is képvisel, vagyis megkérdőjelez rögzített rendszereket, miközben az ilyen listagyártás mindig teljesen szubjektív. Háy a saját értelmezéseit adta közre, ami miatt komoly szakmai viták indultak, és amit egyébként a laikusnak nevezett olvasóközönség nagyon szeret. A Kik vagytok ti? című impozáns kötetről az év során sokszor vitatkoztunk, mert mi magunk sem értünk egyet nagyon sok mindennel, de hát nem ez a párbeszéd lényege, hogy megismerjünk egy tőlünk eltérő gondolkodást? Azért tartjuk fontosnak a kötetet, mert szerintünk nem a felsorolt írókról, hanem Háy János olvasóról és szépíróról árulja el a legtöbbet.
Beszámolónk a könyv bemutatójáról>>>
Beszélgetés Háy Jánossal a Margón>>>
Összefoglalónk a Kik vagytok ti? körüli vitáról>>>
49. Nnedi Okorafor: A halálmegvető
Nnedi Okorafor: A halálmegvető
Fordította: Ballai Mária, Agave Könyvek, 2019, 453 oldal, 4980 HUF
A nigériai-amerikai, Nebula- és Hugo-díjas Nnedi Okorafor első, felnőtt közönségnek szánt regénye egy klasszikus népmesei hagyományokra építő, a young adult irodalomra is jellemző felnövés- és megváltástörténet. A könyv a távoli jövőben, Afrikában játszódik, ahol még mindig zajlanak a törzsi háborúk. A halálmegvető világában az erőszak, az agresszió és a gyilkosságok mindennaposak. A nuruk háborút indítanak az okeke nép ellen, mert meg akarják semmisíteni őket. A csatározások közepette egy megerőszakolt okeke nő elmenekül a sivatagba, ahol egy különös gyereknek ad életet, akinek a bőre és a haja is olyan színű, mint a homok. A gyereknek az Onyesonwu nevet adja, ami annyit jelent az ősi nyelven: aki nem fél a haláltól. A regényről szóló kritikánkban ezt írtuk:
„A halálmegvető hiánypótló megjelenés a magyar piacon, ami fontos témákat dolgoz fel egyedi szemszögből, leplezetlen brutalitással, ám sajnos sablonoktól és aránytévesztésektől sem mentes. De bármennyire is tűnjön fiataloknak szóló, belépő jellegű könyvnek, erősen kitolt ingerküszöb és türelem szükségeltetik hozzá a vérgőzösebb részletek miatt. A felvetett gondolatokon való szomorú elmerengés mégis megéri a befektetett energiát.”
48. Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb
Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb
Magvető Könyvkiadó, 2019, 136 oldal, 2999 HUF
2018-ban Petri György-díjat, 2019-ben Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat kapott, és az Évszakhoz képest hűvösebb az első kötete Harag Anitának. Hétköznapi élettörténetek szinte dokumentarista feldolgozása tizenhárom novellában úgy, hogy a személyesség erénnyé válik, a prózanyelv pedig filmszerűen hozza létre a tereket, karaktereket és hangulatokat. "Álldogál, és az egyik piros kabátos lányról én jutok az eszébe. Vagy egy francia bulldogról, hogy odafutok, megsimogatom. Vagy egy illatról, utánafordul. Álldogál, és valamiről az eszébe jutok, de nem vagyok ott. Ha az eszébe jutok, sosem vagyok ott. Ha az eszembe jut, sosincs itt. Olyan meg nincs, hogy ne jusson az eszembe."
47. Elif Batuman: A félkegyelmű
Elif Batuman: A félkegyelmű
Fordította: Ruff Orsolya, Magvető Könyvkiadó, 2019, 505 oldal, 4499 HUF
Elif Batuman első, magyarul megjelent regényének hőse, Selin, miközben a kilencvenes évek közepén az új kommunikációs csatornákkal ismerkedik (úgymint email), a Harvardon egy Ivan nevű magyar fiúval pörgetik csapágyasra a kommunikációképtelenség kerekét. A reménybeli továbblépést egy magyar út jelentheti, amelynek Budapest csak egy hanyagolható tranzitállomása, a nagy dolgok ugyanis egy Heves megyei faluban történnek, ahol a helyiek kézről kézre adják a magyar valósággal ismerkedő egyetemista lányt. A fanyar humorú Batuman úgy tárja elénk hibáinkat és szerethetőségeinket, hogy az egy pillanatig nem kényelmetlen, inkább még kíváncsibbá teszi az olvasót, hogy ki ez a török-amerikai, aki ugyanolyan otthonosan mozog az orosz irodalomban, mint a magyar vidék időről időre szürreális mindennapjaiban.
46. Babarczy Eszter: A mérgezett nő
Babarczy Eszter: A mérgezett nő
Jelenkor Kiadó, 2019, 256 oldal, 2999 HUF
Először: Marcos Guinoza és Féder Márta gyönyörű borítót tervezett Babarczy Eszter első prózakötetének (egy esszékötete jelent meg eddig). Másodszor: a novellák kemények, néha fájnak, a mondatok pedig az olvasóval maradnak. Mintha a saját emlékekből, fel nem dolgozott történetekből és traumákból készülne irodalom. Személyes szövegek arról, mit jelent nőnek lenni, hogy nincs egy értelmezés, hanem folyamatos újraértelmezések vannak, amelyeket kapcsolatok, családi történetek, emlékek alakítanak. Az irodalommal, politikafilozófiával és eszmetörténettel foglalkozó Babarczy írásaival már találkozhattunk korábban, novelláskötetében iszonyú erős és megrázó történeteket mesél el, amelyek berántják az olvasót, hogy az elbeszélővel együtt menjenek végig az önismereti úton.
André Aciman: Találj rám!
Fordította: Szigethy-Mallász Rita, Athenaeum Kiadó, 2019, 300 oldal, 3999 HUF
Az idei ősz egyik nagy dobása volt a Szólíts a neveden folytatásának megjelenése. André Aciman ráadásul a Margó Irodalmi Fesztivál vendégeként maga mutatta be a magyar közönségnek Elio és Oliver történetének második részét. A Találj rám! olyan is meg nem is, mint amit vártunk tőle. A középpontban ugyanis nem a két fiú kapcsolata áll, hanem újabb szereplők és újabb találkozások, bár a háttérben persze ott kísért a múlt és a sok „Mi lett volna, ha…?” kérdés is. A könyvről kritikánkban ezt írtuk:
„A Találj rám! másmilyen, mint a Szólíts a neveden volt, mégis sok szempontból hasonló. Míg az első részt a fiatalság, az első szerelem, az identitáskeresés és a tapasztalatszerzés izgalma, a vágyak és a lehetőségek végtelensége járta át, addig a második könyv fejezeteit az emlékezés, a nosztalgia, a múltból hozott sebek és az elszalasztott lehetőségek témája mozgatja. Mégis mindkét könyvben ugyanolyan intenzíven jelennek meg az érzések, a vonzalom, a másikkal való egyesülés és a szerelmesek sebezhetőségének motívumai. Ahogy ugyanolyan izgalmasak a mesterien megalkotott párbeszédek is, amelyekben a kimondott szavak mellett hasonlóan fontos szerepet kapnak a kimondatlanságok, a félreértések, az utalgatások és a folyamatos tapogatózások a másik érzései felől. A Találj rám! azt üzeni, hogy bár az élet és az idő sokszor nincs összhangban, soha nincs késő, hogy ránk találjon a boldogság. És hogy bár az életidő nem visszafordítható, a múltbeli be nem teljesült vágyaink ugyanúgy, vagy még jobban meghatározzák azt, akivé váltunk, mint mindaz, ami megtörtént velünk.”
Az íróval készített interjúnk ITT olvasható.
44. Jonathan Franzen: A világ végének vége
Jonathan Franzen: A világ végének vége, 316 oldal, 2966 Ft
21. Század Kiadó, 2019,
Idén a klímaválság / klímaszorongás / klímaszkepticizmus volt a legforróbb téma a közbeszédben, belvárosi kocsmákban is úgy dobták el a műanyag szívószálakat a fogyasztók, mintha ezzel visszamenőleg megmenthetnénk a Földet. A nagyregényeivel sztárrá vált Jonathan Franzen esszékötetében magánhóbortjából, a madármániából közelít a klímaválság és emberiség kapcsolatához. Az író rendkívül pesszimista, szerinte a harcot már elveszítettük, mert olyan bonyolult a rendszer, akkora az üvegházi gázok kibocsátása, hogy mindegy, kinek mekkora az ökolábnyoma.
"Tizenhat szöveg került a kötetbe, de Franzen már az elsőben (Esszéírás zord időkben) úgy a műfajt, mint a kötet témáit körbejárja: klímaváltozásról, madarakról és emberiségről lesz szó, de mindezen témákat a szerző szűrőjén keresztül kapjuk meg. Franzen az esszét egyfajta írói kísérletnek fogja fel, amit soha nem lehet befejezni, és ami "merőben magánügy". Ebből a magánügyből következik, hogy az esszé nagyon mai műfaj, hiszen mindenki megoszt magáról mindenféle információt a Twitteren, az Instagramon vagy a Facebookon, sőt Donald Trump amerikai elnök tweetjeinek nagyobb hatásuk van a világra, mint bárminek korábban."
Összefoglalónk a Franzen könyve kialakult vitáról>>>
Moskát Anita: Irha és bőr
Gabo Kiadó, 2019, 608 oldal, 3990 HUF
Moskát Anita, a Horgonyhely szerzője harmadik regényében egy olyan kíméletlen világot mutat be, amelyben elmosódik a határ az állatok és emberek között. Az Irha és bőrben egy világméretű folyamat hatására az állatok bebábozódnak, akár a hernyók, és változó mértékben emberivé alakulnak. Az új élőlények között vannak torzak, beszédképtelenek, végtagok nélkül kifejlettek, de szinte tökéletesen emberiek is. Az új fajzatok megjelenése alapvetően rendezi át a földi viszonyokat, hiszen nekik is be kell illeszkedniük valahogy. A történet egy alternatív jelenben játszódik és három főszereplője van: Kirill, egy őzből átalakult lény, a fiatal Pilar, aki próbálja megtanulni az új világot, amibe csöppent, és August, a kommunikációs szakember, aki a jogokért küzdő kampányban vesz részt. Az könyvről ezt írtuk:
„Az Irha és bőr bővelkedik bravúros megoldásokban és pillanatokban. Három nézőpontkarakter szemén keresztül ismerhetjük meg ezt az igazán élő, lélegző, minden műviségtől mentes furcsa világot, amely mégis inkább fájdalmas korrajz, mintsem egyszerű fantasy regény. (…) Másik hatalmas erénye a könyvnek, hogy merészen aktuális és releváns témákat állít a középpontba. A fajzatok társadalomba integrálásának motívuma a másságot rendkívül rétegzett módon emeli be a történetbe, legyen szó akár faji, nemi, vallási, ideológiai, szexuális vagy akár pszichológiai különbségekről.”
Olvassatok bele a könyvbe ITT.
42. Kim Leine. A szellemidéző és a tiszteletes
Kim Leine: A szellemidéző és a tiszteletes
Fordította: Soós Anita, Scolar Kiadó, 2019, 544 oldal, 4750 HUF
Kim Leine a Margó Irodalmi Fesztiválon személyesen mutatta be új könyvét, A szellemidéző és a tiszteletest, amely a Grönland-trilógia második része, és egyben az első kötet előzményregénye. A regény cselekménye két szálon fut. Az egyik helyszín Grönland, ahol 1724-ben a dán misszionárius, Hans Egede azon fáradozik, hogy megtérítse a bennszülötteket, akik pogány hitükkel szerinte az ördögöt szolgálják. A másik szál négy évvel később játszódik Koppenhágában, ahol IV. Frigyes király utasítására elítélteket és prostituáltakat kényszerítenek házasságra, majd Grönlandra viszik őket, hogy meghódítsák és benépesítsék az ígéret földjét a Dán Birodalom számára. Az antikolonista mű a nyugati kultúra és az annak alapját jelentő kereszténység kíméletlen kritikája. Kim Leine az interjúnkban ezt mondta a gyarmatosításról szóló történetről:
„A grönlandi történelem tele van lehetetlen paradoxonokkal és a kapcsolatot Dánia és Grönland között képtelenség vagy legalábbis nagyon nehéz megérteni, mégis meg kell próbálni. Összességében a mechanizmusokat nézem, mert az egész gyarmatosítási folyamat nagyon érdekes: a két nép találkozott, majd összeütközésbe kerültek, aztán egymásba szerettek, közben utálni kezdték egymást, utána gyerekük lett. Mindezek a történések különlegesek, a dán gyarmatosítás pedig egyedi, mert egyáltalán nem volt erőszakos, nem volt harc, nem használták őket rabszolgának, nem kényszerítették a grönlandiakat a kereszténység felvételére, élhettek a saját kulturális buborékjukban, ha akartak. Ennek ellenére el voltak nyomva. Hogy mi módon, azt nehéz meghatározni. Rengeteg gyűlölet van a grönlandiakban a dánok felé, a dánok részéről pedig szégyenérzet a grönlandiak felé. De nem tudják, miért éreznek így. Engem nagyon izgatott ez a téma.”
41. Darvasi László: Magyar sellő
Darvasi László: Magyar sellő
Magvető Könyvkiadó, 2019, 198 oldal, 3490 HUF
Látszólag egy természetfeletti lény utáni keresésről (lásd: magyar sellő), valójában nagyon is kézzelfogható viszonyokról szól Darvasi László új regénye. Német területen járunk, valamikor a romantika korában, de hiába tűnik időről időre elemeltnek vagy mágikusnak a történet, a hatalom és az annak kiszolgáltatott egyén viszonya minden körülmények között húsbavágóan aktuális. A kisvárosban és környékén a gróf és nagyhatalmú intézője, Henrik fújja még a passzátszelet is, és tűzzel-vassal-körömletépéssel igyekeznek elfojtani az egyénieskedésnek, az önálló akaratnak vagy gondolkodásnak még a csíráját is. Vannak mondatok, amelyek nemcsak egy képzeletbeli német kisváros valóságában tűnhetnek ismerősnek ("A tanácsnokok közül sokan éppúgy szolgálták a grófot, mint annak az apját, illetve némelyek még a gróf apjának ellenségét is tanácsokkal és javaslatokkal látták el, ám aztán az idők szavát megértve teljes tapasztalatukkal a gróf oldalára álltak, helyezkedtek vagy menekültek, ki hogyan fogalmaz ezekben a bonyolult kérdésekben, elég az hozzá, hogy a tanács tudta a dolgát, ezért is volt tanács."), a konzekvenciákat pedig az olvasónak magának kell levonnia. Darvasi mindenesetre a Margón azt mesélte, hogy "a Virágzabálókat meg tudta volna írni a 2000-es évek Magyarországa nélkül (megjegyezve, hogy több fejezetét Berlinben és New Yorkban írta), de az új regényt nem tudta volna a mai Magyarország nélkül". A kötetbe ITT olvashattok bele!
