Cserna-Szabó András: Én a gombhoz írom a kabátot

Cserna-Szabó András: Én a gombhoz írom a kabátot

Némafilm, szex, prostitúcó, sztrájkoló Mikulás, nápolyi pizza és pezsgő - Cserna-Szabó András regényében ez mind benne van. Az Extra Dry egy széthulló család történetét meséli el és közben arra is keresi a választ, hogy hol van a normalitás és az őrület határa. A regényt szombat délután mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon, a szerzővel Valuska László beszélgetett. 

Forgách Kinga | 2020. június 06. |

  • Bár Cserna-Szabó András szerint degradáló, ha egy könyvet szórakoztatónak vagy humorosnak neveznek, Valuska László szerint a Margó legszórakoztatóbb és legbetegebb könyve az Extra Dry. Egy negyvenes házaspárról szól, akikkel egyszer csak történik valami és onnantól megreccsen a kapcsolatuk. Többféle elbeszélői nézőpontból ismerjük meg a történetüket: van egy átlagos férj, Aladár, egy pszichológus feleség, Erika, aki rájött, hogy még egy csomó mindent nem élt meg, valamint egy após, Ignác papa.
  • Cserna-Szabó szerint mindenkinek megvan a maga regényíró technikája, az övé teljesen egyedi, mivel ő nem regényíró. Általában csak ír bele a világba, aztán előfordul, hogy a történetei elkezdenek összekapcsolódni. Van, hogy novelláskötet, van, hogy rendhagyó regény lesz belőlük.
Cserna-Szabó András
Extra Dry
Helikon, 2020, 340 oldal
  • Így volt ez az Extra Dry esetében is, ami kivételesen egészen regényszerű regény lett. Viszonylag kevés szereplő van, és időben, térben is elég szűk, két hét alatt játszódik. „Soha nem én döntök a szerkezetről, hanem az anyag.”
  • Nem tudja, hogy pontosan itt melyik volt a kezdő novella. A történeteit általában egy mappába gyűjti, aztán vagy összeállnak, vagy nem. Egyedül a Sömmi. című betyárregényén dolgozott úgy, mint egy „rendes” regényíró. „Én a gombhoz írom a kabátot.”
  • Az Extra Dry egy széthulló család történetét meséli el. Aladár figurája volt az, ami nagyon elkezdte érdekelni. Mostanában rengeteg összeomlás-történetet és rengeteg őrültet lát maga körül. És főként az izgatja, hol van az a pont, amikor az ember kilép a normalitásból. Az a mindannyiunkban benne rejlő őrület érdekelte, ami hibernálva van, de bármikor akivizálódhat. „Egy teljesen átlagos emberben is benne van az őrület. Csak az a kérdés, hogy mikor jön elő.”
  • A könyvet átitatja a finom, ironikus kritika a társadalmi elvárások felé. Cserna-Szabó András szerint az egész konfliktus gócpontja, hogy Erika úgy érzi, hogy ezt nem bírja tovább, nem akar megfelelni se az apjának, se a férjének. Mint mondta, sok olyan embert lát maga körül, aki 40-50 évesen rájön, hogy még nem élt, mert egy csomó olyan társadalmi elvárásnak akart eddig megfelelni, aminek a nagy része hülyeség.
  • A könyv kapcsán Tarantino neve is előkerült, Valuska László szerint legalábbis Cserna-Szabó hozzá hasonlóan hagyja elszabadulni a történetet. Az írónak Tarantinóban nem elsősorban a brutalitás tetszik, hanem az a fajta történetkezelés, amelyben rengeteg szál fut össze-vissza, de a végén mégis kirajzolnak egy korképet. „Nekem az igazi klasszikus regényszerkezet már kicsit uncsi, olvasóként is.”
  • A regényben a Mikulás jóslataként felbukkan egy denevérről emberre terjedő vírus is. Cserna-Szabó ezt márciusban szőtte bele a történetbe, amikor még úgy volt, hogy csak ősszel jelenik meg a könyv. „A Mikulás a vátesz, nem én.”
  • Az ivási szokásokkal (ahogy a gasztronómiai, vagy kultúrafogyasztási szokásokkal is) szerinte jól fel lehet skiccelni egy karaktert. A könyv címe, az Extra Dry is többek közt ezért izgalmas, hiszen a pezsgőnek is megvan a maga legendáriuma. „Ez egy extra száraz történet, fanyar, savanykás, nem biztos, hogy mindenkinek beveszi a gyomra.” 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Tompa Andrea tíz évig érlelte magában a Haza című regényét

Tompa Andrea negyedik regénye egy hazulról haza vezető út elbeszélése, amely a haza fogalmát járja körül, az otthon jelentését próbálja értelmezni. A szerzővel a Margó harmadik napján Valuska László beszélgetett.

...

Melyik könyvbe jár haza Grecsó és Láng Zsolt?

2020-ban Láng Zsolt Bolyai című regénye nyerte a Libri irodalmi díjat, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Grecsó Krisztián Vera című regénye kapta. Az idei Margón a két nyertessel Valuska László beszélgetett.

...

Mácsai Pál: Érdekes nézni, ahogy egy krízis begyújtja a gondolkodást

A fegyelmezetten és nyugtalanul töltött karanténról, meghatározó olvasmányélményeiről és Örkényhez való viszonyáról is mesélt Mácsai Pál, aki tegnap Ott Anna vendége volt a Margó Extrában. 

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

A hét könyve
Kritika
Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek
Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek

Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek

Megbízhatunk-e még valaha a minket körülvevő valóságban? Krusovszky Dénes új kötete a hét könyve.

Kiemeltek
...

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Úr a házban

Hogyan lesz a vidéki romantikából szégyen? És miért nincs jobb egy kitartó cselédnél? A Kovács Ikrek tárcasorozatának második része.

...

Réz Anna: A technológiai fejlődés parentifikálja a gyerekeinket

Hogyan csúszik ki az irányítás a kezünkből szülőként a kütyühasználatot illetően? Réz Anna írása.

...

„Ha szó szerint fordítanék, mondatonként zihálna valaki” – az erotikus könyvek fordításának kulisszatitkai

Milyen egy jó erotikus regény, mitől lesz forró, és nem nevetséges egy szexjelenet a könyvben? Műfordítókat kérdeztünk.

Olvass!
...

Egy mágikus, képzeletbeli falu, ahol semmi sem az, aminek látszik – Olvass vele a baszk irodalom alapművébe!

Részletet mutatunk Bernardo Atxaga Obabakoak című regényéből.

...

Fel lehet dolgozni a gyerekkori bántalmazást? – Olvass bele Pion István első regényébe!

Szembe tudunk nézni a gyerekkori traumáinkkal? Olvass bele Pion István első regényébe!

...

Az utolsó nyár, amikor még nem pusztult el minden – Olvass bele a posztapokaliptikus felnövésregénybe!

Ha felnövünk, azzal a világ is elpusztul? Olvass bele Szalkai Szabó Ádám regényébe!