Zsigó Jenő: Vezetőszáron (fotó: Magvető) - konyvesmagazin.hu

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő nevéhez olyan intézmények és alakulatok kötődnek mint az Ando Drom, a Romano Kher és a Roma Parlament. A magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. 2022-ben megjelent életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságába nyerünk bepillantást.

Horányi Hanna Zelma | 2024. április 15. |

„– Negyven évet dolgozott a roma és a magyar közéletben. Ennek nyomán ment előbbre a világ?” „– Nem. De mégis; mert ez alatt az idő alatt, ameddig volt lehetőségünk intézményi szinten is dolgozni (…), addig mi megmutattuk, mindenki számára jól láthatóan, hogy egy kis intézmény működhet úgy, mint egy országos cigány művészeti központ. (…) Úgy működtünk, hogy ami nem volt, az valójában jól láthatóan működött.” (Szabad Európa)

2022-ben jelent meg Zsigó Jenő életinterjú-kötete Vezetőszáron címmel. Ez volt a Tények és tanúk-sorozatban az első könyv, ami a magyarországi történelem roma szempontú vizsgálatát jelenítette meg; egy évvel később követte Daróczi Ágnes visszaemlékezése, a Hosszú az út előttem.

zsigó jenő
Vezetőszáron
Magvető, 2022, 336 oldal
-

Zsigóval Neményi Mária beszélgetett, és ő szerkesztette az anyagot tizenhat fejezetes monológgá. Ezt követi a függelék, ami cikkeken és felszólalásokon keresztül ad képet Zsigó munkásságáról. A kötetből egy szigorú, hajlíthatatlan ember képe rajzolódik ki; egy emberé, aki arra tette fel életét, hogy a cigánymagyarok elidegeníthetetlen jogaiért, a „sajátosság megélhető méltóságáért” dolgozzon. Ameddig hagyták.

Az állam lelkiismeretei

Semmi agresszió nem volt benne, csak éppen nem értette, hogy miért kéne kompromisszumot kötnie, mesélte György Péter Zsigó 60. születésnapján: „Zsigó nem makacs természet, nem maximalista típus, nem kérlelhetetlen, hanem egyszerűen dolgozik”.

A Vezetőszáron középpontjában a munka áll: a könyv első oldalai épphogy átsuhannak a nyírbátori gyerekkoron, és már meg is érkezünk Budapestre, ahol Zsigó 1980-ban a 15. kerület cigányügyi előadója lett.

Belépett tehát a roma közéletbe, és innentől kezdve megállás nélkül dolgozott, életét áldozva a hivatásának.

A zsigói életmű több volt elkötelezettségnél, munkamorálnál. Hiszen mikor tevékenykedni kezdett, egy olyan kisebbség tagjaként, egy olyan kisebbségért tette, amelynek létezését az állam tagadta. Amikor bezáratták intézményeit, egy kisebbség kulturális központjai szűntek meg, melyet a rendszerváltás óta 80-90 százalékos munkanélküliség sújtott. Amikor egyenlőségről és képviseletről beszélt, a többségi társadalom ezalatt kiváltságot, adományt értett – nem pedig azt, ami valójában volt: elidegeníthetetlen jog.

Roma hetek a Könyvesen
Április 8-a a Nemzetközi Roma Nap, mely nemcsak a roma kultúrát hivatott ünnepelni, hanem egyben a romák társadalmi helyzetére is felhívja a figyelmet. Magyarország népességének 8-10 százaléka roma, ezzel szemben reprezentációjuk – kulturális, politikai és egyéb téren is – ennél jóval alacsonyabb, majdhogynem láthatatlan. Annak érdekében, hogy ez változzon, számos cikkel készülünk a Könyvesen, olvasmányoktól kezdve interjúkon át tematikus cikkekig. Ezeket ITT találjátok majd.

Zsigó fáradhatatlanul dolgozott, a szó legmozgalmibb, legmunkásabb értelmében. Munkája az élete volt és az életéről szólt – pontosabban egymillió cigánymagyar életéről, vagyis az ország életéről. Cigányügyi előadóként iskolákat, családokat keresett fel, tanulmányi támogatásokat szervezett és táboroztatott. „Mi voltunk az állam lelkiismerete, az állam jóindulata, az állam segítőkészsége. Az állam jövőtervezői voltunk” – írja. 

Az Ando Drom

A táboroztatások és a gyerekfoglalkozások révén jött létre az Ando Drom. A nemzetközi hírű zenekar több generációt megért, öt lemeze jelent meg, az általuk megzenésített Zöld az erdő pedig a cigánymagyarok spontán himnuszává vált.

1995-ben, Cseh Tamás születésnapján az Ando Drom elsöprő erejű, lélekbe markoló dallal ajándékozta meg a világot: Cseh Tamás Ten Years After című számát énekelték el a Zöld az erdővel összedolgozva. „Amikor a Zöld az erdő első strófája után elkezdtük énekelni a »csak húsz év múlva, száz év múlva ne ez a dal legyen« verziót, a közönség felállva tapsolt, jelezve, pontosan értik a közös sorsra tett utalást” – emlékszik vissza Zsigó a könyvben.

42 hasznos négyzetméter

„Vezetőszáron mozgatott lelkes, tehetséges, okos, felkészült emberek [voltunk], akik odaadó lelkesedéssel dolgoztak éveken, évtizedeken keresztül, és talán az odaadó lelkesültségünk miatt nem láttuk magunkon a szorosan fogott vezetőszárat” – írja Zsigó a könyv első fejezeteiben. A kötet lépésről lépésre dokumentálja, ahogy Zsigó és társai – sokszor lehetetlen körülményekkel dacolva – létrehozták a cigány kulturális és közélet központjait;

aztán „a vezetőszárat megint megrántották”, és évek, évtizedek munkája hullt porba.

A Fővárosi Cigány Szociális Művelődési és Módszertani Központot, későbbi nevén Romano Khert (Cigány Ház) 1987-ben alapították. Zsigó igazgatósága alatt az intézmény a budapesti kulturális élet szerves részévé vált – anélkül, hogy valaha is átköltözhetett volna a 15. kerületi 42 hasznos négyzetméteréről egy méltóbb helyre.

„Mindez azon a Budapesten történt, ahova külföldi delegációk jöttek, hogy lássák a Cigány Házat, mert jókat hallottak felőle. De amikor kijöttek az Énekes utcai volt orvosi rendelőbe, be sem akartak lépni: keresték – hol az intézmény? Hát ott” – írja Zsigó. A Romano Kher 2010 januárjáig működött – akkor kirúgták éléről Zsigót és társait, és közölték velük, hogy az intézmény december 31-ével megszűnt. (A Romano Kher jogutódja, a FROKK képtelennek bizonyult feladatainak elvégzésére. 2021-ben a FROKKot átnevezték Romano Kherre, hogy új lendületet adjanak az intézménynek tizenkét, lényegében eltékozolt év után.)

Hasonló sorsra jutott a Roma Parlament, amely civil ernyőszervezetként jött létre, és jogvédő, konfliktusmegelőző és kulturális központtá nőtte ki magát. Az intézmény ellen folytatott adminisztratív hadjárat 2016-ban csúcsosodott ki:

a rendőrség lezárta a Roma Parlament épületét, dokumentumait elszállította.

Az eljárás szégyenletességét tovább fokozta, hogy két évvel később a kiürített intézet udvarán helyezték le a Cziffra Művészeti Központ alapkövét – a Központból azonban a mai napig nem lett semmi.

„A tíz év már közvetett népirtás”

Az intézmények története mellett Zsigó kibontja a romák és a többségi társadalom, valamint a kormány viszonyára vonatkozó meggyőződéseit is. A nyelv, amit használ higgadt és pontos, és a függeléket olvasva láthatjuk, hogy elvei, követelései végigkísérték munkásságát: amit Zsigó megfogalmaz 2022-ben, azt megfogalmazta már tíz, húsz és harminc éve is. „A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – szól tézise.

Hogy lehet ép ésszel elviselni, hogy az évtizedről évtizedre elismételt diagnózis ellenére semmi sem változott – sőt, a helyzet csak tovább súlyosbodott? A stagnálás, a kormányok változtatásra való képtelenség, illetve a változtatásra való hajlandóság hiánya Zsigó számára megbocsáthatatlan: „Úgy beszélünk folyamatosan a legsúlyosabb társadalmi mulasztásokról, mintha egyébként ez egy normális társadalom normális velejárója lenne”.

A kötetben Zsigó felhívja a figyelmet a romák túltámogatottsági mítoszának hazugságaira.

Beszél a védetté nyilvánított gyűlöletbeszéd veszélyeiről, és felelősségre vonja a pártokat, valamint a rendszerváltás utáni kormányokat, akik a lakosság faji előítéleteibe takarózva („a népet nem lehet leváltani!”) váltak a rasszizmus szekértolójává: „az államnak vannak eszközei, szembeszállhatott volna a rasszista állampolgári gondolkodásmóddal, és különösen a cselekedetekkel” – írja.

Elutasítja az 1993-as kisebbségi törvényt és a kisebbségképviseleti rendszer következtében az Országos Cigány Önkormányzatban kialakult „cigány egypártrendszert”. Hangsúlyozza a cigány népességről szóló statisztikai adatok szükségességét, szembeállítva ezt a „színvak” politikai gyakorlattal, ami funkcionálisan „cigánymentes övezetté” alakította az EU-s forrásokat. Évek óta ismert tény, hogy a cigánymagyarok a többségi társadalom tagjaihoz viszonyítva átlagosan tíz évvel kevesebbet élnek.

„Miért vesznek el tíz évet, vagy akár csak egyet is a cigányoktól?

A tíz év már közvetett népirtás. Miért nem használjuk ezt a nyelvet? Kinek van joga ezt megkérdőjelezni?”

Zsigó: az államférfi, akit nem ismertünk fel

A Vezetőszáron higgadt, kérlelhetetlen szembesítés. Nyíltan vádolja a magyar kormányok sorát és a magyar politika résztvevőit; vádolja a roma képviselők megalkuvását és a többségi társadalom közömbösségét, gyűlöletét. Nehéz olvasmány, mert annak kell lennie. Mert – ahogy Zsigó mondta 70. születésnapján – sokáig már nem lehet hallgatni.

„Zsigó csendes szavai száz meg száz lapon át sorjáznak a szemünk előtt, és amíg szép lassan haladunk közöttük, lényegében jeremiádává olvassuk egybe őket. Ez az a nyelv. Egy közvádló prófétai dühét halljuk zengeni és dörögni, miközben ő két lábon áll a földön, zavarba ejtő természetességgel” – írta Fehér Renátó a kötetről szóló cikkében. És valóban: 

Zsigó hangja prófétai hang; prófétai a dühe, ahogy a figyelmeztetése is.

Ugyanakkor a cikket írva eszembe jutott egy másik szó is: Zsigót államférfiként kéne tisztelnünk. Ha eltekintünk a szót övező asszociációktól, az utána maradó rossz szájíztől – ki mindenkit ünnepel és ünnepelt az ország ekként, és miért mind férfiak –, az államférfi egy tehetséges és tiszteletreméltó ember, akinek korszakalkotó munkássága és vezetése az ország érdekeit szolgálja.

Zsigó elutasította a politikusi identitást: „Én nem lettem politikus soha – írja a könyvben. – Volt egy sajátos érdeklődési területem, és van ma is”. De ez az érdeklődési terület a mindannyiunk ügye, az ország ügye. Ahogy a 2008-2009-ben elkövetett terrortámadás-sorozat a magyar társadalom elleni merénylet volt, és nem a cigányság és a szélsőjobboldal „ügye”, úgy

igaz az is, hogy a cigánymagyarok sorsa nemzeti és nem „csupán” kisebbségi ügy.

„Ha egy fehér ember azt mondja, »szabadságot adj nékem vagy halált«, az egész fehér világ ujjong. De ha egy fekete ember mondja pontosan ugyanezt, szóról szóra, bűnösnek mondják és bűnösként is bánnak vele” – mondta James Baldwin, író, a fekete polgárjogi mozgalom aktivistája 1969-ben.

Zsigó munkássága a szabadságról szólt: fáradhatatlanul dolgozott, hogy az ország polgárainak törvénybe foglalt egyenlősége valósággá váljon. A harca mindannyiunk harca kellett volna, hogy legyen. Pontosan látta, és látja ma is, hogy melyik az az út, ami egy élhetőbb Magyarország felé vezet; és elég igaz és bátor ahhoz, hogy ezt az utat járja. 

Amíg nem késő

A Roma Parlament bezárásával véget ért Zsigó közéleti munkássága. Azóta nyolc év telt el, és ritkán szólal meg nyilvánosan. „Életműve mára csupán néhány megszűnt intézmény országos láthatóságot soha nem kapott archívumaiban, dokumentumaiban ismerhető meg” – szól a kötet fülszövege.

Ment előbbre a világ? Nem.

De a kétségbeesés megbocsáthatatlan bűn.

Zsigó nem azzal zárja a kötetet, hogy reménykedik a változásban – hanem azzal, hogy a helyzetnek változnia kell. Amíg nem késő.

„Láthatóan pusztulás és pusztítás van, de valójában mégiscsak egy minőségi építkezés, amit nem fognak tudni leverni, visszaszorítani, elpusztítani, mint egy kőfalakból álló épületet (…), mert a gondolkodásba nem tudnak beavatkozni – mondta egy 2022-es interjúban. – Én azt látom, hogy nagyon sokan fogalmaznak a mi nyelvünkön”.

Használjuk ezt a nyelvet!

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

...
Gyerekirodalom

Roma mesék a gyerekirodalomban – Mi történt az elmúlt években?

Hogyan jelennek meg a roma mesék, karakterek, hagyományok a gyerekeknek szóló kötetekben? Veszprémi Szilveszter költő, irodalmár négy, a közelmúltban megjelent könyvet vizsgált meg.

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Eredics Lilla Balogh Attilától ajánlja kedvenc versét.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

A borbély fia fordulatos regény a gyászról, az újrakezdésről, a családi kapcsolatok és a vágy erejéről. Nem csupán az én- és apakeresés, de az alkotás magával ragadó története is, amely elmossa a határt jó és rossz, igaz és hamis, valóság és fikció között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Mutatunk kettőt.

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

Amikor a sikeres tanárt és podcastert visszahívják tanítani a régi gimnáziumába, egy régi gyilkosságban is új nyomra bukkan. Olvass bele Rebecca Makkai könyvébe!