Péterfy Bori túlélőként meséli el, mennyi titkot és abúzust rejt el négy fal

Péterfy Bori túlélőként meséli el, mennyi titkot és abúzust rejt el négy fal

A négy fal között mindenki azt csinál, amit akar - hallhattuk már sokszor úgy a családban, mint a közéletben. Péterfy-Novák Éva 2019-ben megjelent regényéből, az Apád előtt ne vetkőzzből Tasnádi István rendezett színdarabot, ami azt erősíti meg, hogy a négy fal nem egy biztonságos teret, hanem a titkok, az elnyomások, a visszaélések és az abúzus világát hozzák létre. Megnéztük Péterfy Borival és Pataki Ferenccel az Orlai Produkció új darabját a Jurányiban.

Fotó: Takács Attila

vl | 2020. november 03. |

Péterfy Bori egy hangulatos nappaliban ül, amikor nézőként megérkezünk. Lehetünk a barátai, családtagjai vagy a pszichológusa is, akinek beszélni kezd. A lényeg, ami csak az előadás későbbi pontján derül ki, mi is a terror terében ülünk. Stílusos kék fal, két szobanövény, a falon egy festmény, amelyen a kezek vagy közelítenek egymáshoz vagy épp elengedik egymást. Ez utóbbi azért is fontos, mert tavalyi írásunk címében is azt emeltük ki, hogy nem tudhatjuk, jót vagy rosszat akar az, aki a kezünket megfogja gyerekkorunkban. Megszólal egy régi gyerekdal, Péterfy Bori beszélni kezd.

Péterfy-Novák Éva
Apád előtt ne vetkőzz
Libri, 2019, 214 oldal

Péterfy-Novák Éva regényéről írtunk már korábban: "A könyv első olvasatra nem is irodalomként, hanem szembesítésként működik: hogyan működhetnek a családban a titkok és tabuk, illetve milyen súlyos, elzárt életek alakulhatnak ki. A fentiek miatt Péterfy-Novák Éva új történetét képtelenség szeretni, pedig egy kislány és nagypapája mesélnek benne. Az író nem is ezt a célt tűzte ki, hanem a nehezebb utat választva arról beszél, amit mindenki más elhallgatna. Lehet egy könyv célja az elfojtott történetek felszabadítása? Egy kislányt a nagyapa szexuálisan abuzál, miután egy olyan titkos és mérgező burkot hoz létre, amely egyébként belülről nem is tűnik olyan szörnyűnek. Az Apád előtt ne vetkőzz is ilyen: bátor, tabudöntő regény, amely semmi megalkuvást nem ismer, szembesít, megrémít."

A színdarab a négy fal közé helyezi a történetet, amiben Pataki és Péterfy egymás után mondja monológjait. Pataki a nagypapa, Tatus történetét meséli el, akiről Péterfy mondja el szép lassan a valóban horrorisztikus abúzustörténetét. Péterfy-Novák Éva könyvében azt az elbeszélői stratégiát választotta, hogy nem akar ítélkezni, hanem mindkét történetet a maga egészében el akarja mesélni. Tasnádi István nem variált, előadása ezért kíméletlen, őszinte és semmiféle felszabadítást vagy megkönnyebbülést nem ad: ülünk, nézzük a szép színpadot, hallgatjuk a monológokat, miközben egyre mélyebbre és mélyebbre merülünk a múlt mocskos kútjába. Amíg Péterfy Bori kislányként mesélt monológja a sebezhetőség és az ártatlanság elvételének története, addig Patakié a klasszikus szörny felfedése. Fontos, hogy nem megértetni vagy elfogadtatni akarják a történeteket, de kapaszkodókat nyújtanak ahhoz, hogy megértsük, saját történeteink hosszú folyamatokból következnek. A szeretet az egyik irányból, a szexuális vágy a másikból - ún. családtörténet.

Tatus és Eszter nemcsak rokonok, hanem jóbarátok is. Eszter feltétlen szeretete és bizalma a nagyapja irányába kiszolgáltatottá és sebezhetővé teszi, hiszen a nagyapa olyan módszeresen építi fel a titkok hálózatát, illetve olyan stratégikusan hálózza be a kislányt, hogy az a legkomolyabb bűncselekménnyel ér fel. Tatus életének sorsfordító eseménye, amikor az intézetben rendszeresen megerőszakolják, ahogy az is, hogy nevelőanyja, Klára a kiszolgáltatott kisfiút lépésről-lépésre veszi rá a szexuális játékokra, majd a közösülésre.

A testi kapcsolat Tatus és Eszter, valamint Tatus és Klári esetében is csak a függőségi viszony egyik fele, a másik a lelki: hogyan képesek mindkét esetben egy titkos világ kialakítására, amiben az idősebb fél, visszaélve hatalmával, az alávetett gyereket saját szexuális játékainak tehetetlen eszközeként kezeli.

 

Péterfy-Novák Éva regénye brutális traumairodalom, szembesítés, ami ügyesen játszik a két elbeszélői nézőponttal, és minden erkölcsi döntést az olvasóra hagy. Tasnádi előadására a fentiek mind igazak, de több játékot enged meg azáltal, hogy Péterfy Bori több karakterben is meg-megjelenik: például Kláraként, vagy Eszter anyjának testvéreként is. Az előadás finoman ábrázolja, hogyan nem veszi észre a történéseket, hogyan menekül el Tatus nagyobbik lánya, és hogyan válik ez több generáció abúzustörténetévé.

A darabban nincs semmi szép, érzelmes vagy felemelő, de nem azért, mert rossz, hanem mert ilyen a történet és a koncepció: nem kell rendezőként rájátszani az alapvetően undorító és kegyetlen történetre, elég hagyni, hogy a monológ megképezze a nézők fejében a borzalmat, de azáltal, hogy a történet láthatóvá és hallhatóvá válik, példaként vagy közös tapasztalatként kell működnie. A színészek sokat oldanak a feszült, drámai hangulaton: Péterfy Bori többféle arcát megmutatja, Pataki Ferenc Tatusa egy sokat megélt szörny karaktere, aki az előadás bizonyos pontjain szembesül beteg vágyaival, különböző karaktereken keresztül párbeszédbe is lépnek egymással.

A Tenki Rékával bemutatott Egyasszony című előadás sok szempontból hasonlítható az Apád előtt ne vetkőzzre, de ez utóbbi megterhelőbb, mert nem segít a feloldásban (és ez is a koncepció része). A végén szótlanul botorkáltunk ki az előadásról, az épület előtt két idősebb hölgy azon vitatkozott, hogy Eszter anyja vagy a nagymama tudta-e vagy sem, mit tesz Tatus a kislánnyal. Az előadás sikerét talán ebben lehet a legjobban mérni: milyen témákat szabadít fel, mikről merünk elkezdeni beszélni, milyen elfojtott abúzusokkal szembesít, és hogyan készít fel arra, hogy mi hasonló történeteknek ne legyünk részesei. 

--------------------------------------------

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

16 éven felülieknek!

Színpadra alkalmazta és rendezte: Tasnádi István

Szereplők: Péterfy Bori, Pataki Ferenc

Látvány: Antal-Fógel Adrienn

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A gonosz a családi otthon falai között lakozik

...
Kritika

A kötelező Bánk bán technóra válik szerethetővé

Tarnóczi Jakab rendező Katona József Bánk bánjához, vagyis, nemzeti klasszikushoz, kötelező olvasmányhoz nyúlt, hogy megmutassa, az irodalmi és színházi hagyomány is élővé válik, ha újra merjük gondolni.

...
Kritika

Aki fogja a kezed, arról sem tudhatod, jó vagy rossz

Hírek
...
Könyves Advent

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie?