Péterfy Bori túlélőként meséli el, mennyi titkot és abúzust rejt el négy fal

Péterfy Bori túlélőként meséli el, mennyi titkot és abúzust rejt el négy fal

A négy fal között mindenki azt csinál, amit akar - hallhattuk már sokszor úgy a családban, mint a közéletben. Péterfy-Novák Éva 2019-ben megjelent regényéből, az Apád előtt ne vetkőzzből Tasnádi István rendezett színdarabot, ami azt erősíti meg, hogy a négy fal nem egy biztonságos teret, hanem a titkok, az elnyomások, a visszaélések és az abúzus világát hozzák létre. Megnéztük Péterfy Borival és Pataki Ferenccel az Orlai Produkció új darabját a Jurányiban.

Fotó: Takács Attila

vl | 2020. november 03. |

Péterfy Bori egy hangulatos nappaliban ül, amikor nézőként megérkezünk. Lehetünk a barátai, családtagjai vagy a pszichológusa is, akinek beszélni kezd. A lényeg, ami csak az előadás későbbi pontján derül ki, mi is a terror terében ülünk. Stílusos kék fal, két szobanövény, a falon egy festmény, amelyen a kezek vagy közelítenek egymáshoz vagy épp elengedik egymást. Ez utóbbi azért is fontos, mert tavalyi írásunk címében is azt emeltük ki, hogy nem tudhatjuk, jót vagy rosszat akar az, aki a kezünket megfogja gyerekkorunkban. Megszólal egy régi gyerekdal, Péterfy Bori beszélni kezd.

Péterfy-Novák Éva
Apád előtt ne vetkőzz
Libri, 2019, 214 oldal

Péterfy-Novák Éva regényéről írtunk már korábban: "A könyv első olvasatra nem is irodalomként, hanem szembesítésként működik: hogyan működhetnek a családban a titkok és tabuk, illetve milyen súlyos, elzárt életek alakulhatnak ki. A fentiek miatt Péterfy-Novák Éva új történetét képtelenség szeretni, pedig egy kislány és nagypapája mesélnek benne. Az író nem is ezt a célt tűzte ki, hanem a nehezebb utat választva arról beszél, amit mindenki más elhallgatna. Lehet egy könyv célja az elfojtott történetek felszabadítása? Egy kislányt a nagyapa szexuálisan abuzál, miután egy olyan titkos és mérgező burkot hoz létre, amely egyébként belülről nem is tűnik olyan szörnyűnek. Az Apád előtt ne vetkőzz is ilyen: bátor, tabudöntő regény, amely semmi megalkuvást nem ismer, szembesít, megrémít."

A színdarab a négy fal közé helyezi a történetet, amiben Pataki és Péterfy egymás után mondja monológjait. Pataki a nagypapa, Tatus történetét meséli el, akiről Péterfy mondja el szép lassan a valóban horrorisztikus abúzustörténetét. Péterfy-Novák Éva könyvében azt az elbeszélői stratégiát választotta, hogy nem akar ítélkezni, hanem mindkét történetet a maga egészében el akarja mesélni. Tasnádi István nem variált, előadása ezért kíméletlen, őszinte és semmiféle felszabadítást vagy megkönnyebbülést nem ad: ülünk, nézzük a szép színpadot, hallgatjuk a monológokat, miközben egyre mélyebbre és mélyebbre merülünk a múlt mocskos kútjába. Amíg Péterfy Bori kislányként mesélt monológja a sebezhetőség és az ártatlanság elvételének története, addig Patakié a klasszikus szörny felfedése. Fontos, hogy nem megértetni vagy elfogadtatni akarják a történeteket, de kapaszkodókat nyújtanak ahhoz, hogy megértsük, saját történeteink hosszú folyamatokból következnek. A szeretet az egyik irányból, a szexuális vágy a másikból - ún. családtörténet.

Tatus és Eszter nemcsak rokonok, hanem jóbarátok is. Eszter feltétlen szeretete és bizalma a nagyapja irányába kiszolgáltatottá és sebezhetővé teszi, hiszen a nagyapa olyan módszeresen építi fel a titkok hálózatát, illetve olyan stratégikusan hálózza be a kislányt, hogy az a legkomolyabb bűncselekménnyel ér fel. Tatus életének sorsfordító eseménye, amikor az intézetben rendszeresen megerőszakolják, ahogy az is, hogy nevelőanyja, Klára a kiszolgáltatott kisfiút lépésről-lépésre veszi rá a szexuális játékokra, majd a közösülésre.

A testi kapcsolat Tatus és Eszter, valamint Tatus és Klári esetében is csak a függőségi viszony egyik fele, a másik a lelki: hogyan képesek mindkét esetben egy titkos világ kialakítására, amiben az idősebb fél, visszaélve hatalmával, az alávetett gyereket saját szexuális játékainak tehetetlen eszközeként kezeli.

 

Péterfy-Novák Éva regénye brutális traumairodalom, szembesítés, ami ügyesen játszik a két elbeszélői nézőponttal, és minden erkölcsi döntést az olvasóra hagy. Tasnádi előadására a fentiek mind igazak, de több játékot enged meg azáltal, hogy Péterfy Bori több karakterben is meg-megjelenik: például Kláraként, vagy Eszter anyjának testvéreként is. Az előadás finoman ábrázolja, hogyan nem veszi észre a történéseket, hogyan menekül el Tatus nagyobbik lánya, és hogyan válik ez több generáció abúzustörténetévé.

A darabban nincs semmi szép, érzelmes vagy felemelő, de nem azért, mert rossz, hanem mert ilyen a történet és a koncepció: nem kell rendezőként rájátszani az alapvetően undorító és kegyetlen történetre, elég hagyni, hogy a monológ megképezze a nézők fejében a borzalmat, de azáltal, hogy a történet láthatóvá és hallhatóvá válik, példaként vagy közös tapasztalatként kell működnie. A színészek sokat oldanak a feszült, drámai hangulaton: Péterfy Bori többféle arcát megmutatja, Pataki Ferenc Tatusa egy sokat megélt szörny karaktere, aki az előadás bizonyos pontjain szembesül beteg vágyaival, különböző karaktereken keresztül párbeszédbe is lépnek egymással.

A Tenki Rékával bemutatott Egyasszony című előadás sok szempontból hasonlítható az Apád előtt ne vetkőzzre, de ez utóbbi megterhelőbb, mert nem segít a feloldásban (és ez is a koncepció része). A végén szótlanul botorkáltunk ki az előadásról, az épület előtt két idősebb hölgy azon vitatkozott, hogy Eszter anyja vagy a nagymama tudta-e vagy sem, mit tesz Tatus a kislánnyal. Az előadás sikerét talán ebben lehet a legjobban mérni: milyen témákat szabadít fel, mikről merünk elkezdeni beszélni, milyen elfojtott abúzusokkal szembesít, és hogyan készít fel arra, hogy mi hasonló történeteknek ne legyünk részesei. 

--------------------------------------------

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

16 éven felülieknek!

Színpadra alkalmazta és rendezte: Tasnádi István

Szereplők: Péterfy Bori, Pataki Ferenc

Látvány: Antal-Fógel Adrienn

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A gonosz a családi otthon falai között lakozik

...
Kritika

A kötelező Bánk bán technóra válik szerethetővé

Tarnóczi Jakab rendező Katona József Bánk bánjához, vagyis, nemzeti klasszikushoz, kötelező olvasmányhoz nyúlt, hogy megmutassa, az irodalmi és színházi hagyomány is élővé válik, ha újra merjük gondolni.

...
Kritika

Aki fogja a kezed, arról sem tudhatod, jó vagy rossz

Hírek
...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...
Hírek

Nádas Péter a Világló részletekért elnyerte a Berman Irodalmi Díjat

...
Hírek

Meghalt Vangelis

...
Hírek

Megmenekült és megújult a Hévíz folyóirat

...
Szórakozás

Megvan, ki játssza Coriolanus Snow-t az Éhezők viadala előzményfilmjében

...
Hírek

Mi történne a világgal méhek nélkül?

...
Szórakozás

Julianne Moore főszereplésével készül az új Atwood-adaptáció

...
Hírek

Ősszel jelennek meg Alan Rickman naplói

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Hírek

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

Idén hetedik alkalommal osztották ki a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.