Péterfy Bori túlélőként meséli el, mennyi titkot és abúzust rejt el négy fal

Péterfy Bori túlélőként meséli el, mennyi titkot és abúzust rejt el négy fal

A négy fal között mindenki azt csinál, amit akar - hallhattuk már sokszor úgy a családban, mint a közéletben. Péterfy-Novák Éva 2019-ben megjelent regényéből, az Apád előtt ne vetkőzzből Tasnádi István rendezett színdarabot, ami azt erősíti meg, hogy a négy fal nem egy biztonságos teret, hanem a titkok, az elnyomások, a visszaélések és az abúzus világát hozzák létre. Megnéztük Péterfy Borival és Pataki Ferenccel az Orlai Produkció új darabját a Jurányiban.

Fotó: Takács Attila

vl | 2020. november 03. |

Péterfy Bori egy hangulatos nappaliban ül, amikor nézőként megérkezünk. Lehetünk a barátai, családtagjai vagy a pszichológusa is, akinek beszélni kezd. A lényeg, ami csak az előadás későbbi pontján derül ki, mi is a terror terében ülünk. Stílusos kék fal, két szobanövény, a falon egy festmény, amelyen a kezek vagy közelítenek egymáshoz vagy épp elengedik egymást. Ez utóbbi azért is fontos, mert tavalyi írásunk címében is azt emeltük ki, hogy nem tudhatjuk, jót vagy rosszat akar az, aki a kezünket megfogja gyerekkorunkban. Megszólal egy régi gyerekdal, Péterfy Bori beszélni kezd.

Péterfy-Novák Éva
Apád előtt ne vetkőzz
Libri, 2019, 214 oldal

Péterfy-Novák Éva regényéről írtunk már korábban: "A könyv első olvasatra nem is irodalomként, hanem szembesítésként működik: hogyan működhetnek a családban a titkok és tabuk, illetve milyen súlyos, elzárt életek alakulhatnak ki. A fentiek miatt Péterfy-Novák Éva új történetét képtelenség szeretni, pedig egy kislány és nagypapája mesélnek benne. Az író nem is ezt a célt tűzte ki, hanem a nehezebb utat választva arról beszél, amit mindenki más elhallgatna. Lehet egy könyv célja az elfojtott történetek felszabadítása? Egy kislányt a nagyapa szexuálisan abuzál, miután egy olyan titkos és mérgező burkot hoz létre, amely egyébként belülről nem is tűnik olyan szörnyűnek. Az Apád előtt ne vetkőzz is ilyen: bátor, tabudöntő regény, amely semmi megalkuvást nem ismer, szembesít, megrémít."

A színdarab a négy fal közé helyezi a történetet, amiben Pataki és Péterfy egymás után mondja monológjait. Pataki a nagypapa, Tatus történetét meséli el, akiről Péterfy mondja el szép lassan a valóban horrorisztikus abúzustörténetét. Péterfy-Novák Éva könyvében azt az elbeszélői stratégiát választotta, hogy nem akar ítélkezni, hanem mindkét történetet a maga egészében el akarja mesélni. Tasnádi István nem variált, előadása ezért kíméletlen, őszinte és semmiféle felszabadítást vagy megkönnyebbülést nem ad: ülünk, nézzük a szép színpadot, hallgatjuk a monológokat, miközben egyre mélyebbre és mélyebbre merülünk a múlt mocskos kútjába. Amíg Péterfy Bori kislányként mesélt monológja a sebezhetőség és az ártatlanság elvételének története, addig Patakié a klasszikus szörny felfedése. Fontos, hogy nem megértetni vagy elfogadtatni akarják a történeteket, de kapaszkodókat nyújtanak ahhoz, hogy megértsük, saját történeteink hosszú folyamatokból következnek. A szeretet az egyik irányból, a szexuális vágy a másikból - ún. családtörténet.

Tatus és Eszter nemcsak rokonok, hanem jóbarátok is. Eszter feltétlen szeretete és bizalma a nagyapja irányába kiszolgáltatottá és sebezhetővé teszi, hiszen a nagyapa olyan módszeresen építi fel a titkok hálózatát, illetve olyan stratégikusan hálózza be a kislányt, hogy az a legkomolyabb bűncselekménnyel ér fel. Tatus életének sorsfordító eseménye, amikor az intézetben rendszeresen megerőszakolják, ahogy az is, hogy nevelőanyja, Klára a kiszolgáltatott kisfiút lépésről-lépésre veszi rá a szexuális játékokra, majd a közösülésre.

A testi kapcsolat Tatus és Eszter, valamint Tatus és Klári esetében is csak a függőségi viszony egyik fele, a másik a lelki: hogyan képesek mindkét esetben egy titkos világ kialakítására, amiben az idősebb fél, visszaélve hatalmával, az alávetett gyereket saját szexuális játékainak tehetetlen eszközeként kezeli.

 

Péterfy-Novák Éva regénye brutális traumairodalom, szembesítés, ami ügyesen játszik a két elbeszélői nézőponttal, és minden erkölcsi döntést az olvasóra hagy. Tasnádi előadására a fentiek mind igazak, de több játékot enged meg azáltal, hogy Péterfy Bori több karakterben is meg-megjelenik: például Kláraként, vagy Eszter anyjának testvéreként is. Az előadás finoman ábrázolja, hogyan nem veszi észre a történéseket, hogyan menekül el Tatus nagyobbik lánya, és hogyan válik ez több generáció abúzustörténetévé.

A darabban nincs semmi szép, érzelmes vagy felemelő, de nem azért, mert rossz, hanem mert ilyen a történet és a koncepció: nem kell rendezőként rájátszani az alapvetően undorító és kegyetlen történetre, elég hagyni, hogy a monológ megképezze a nézők fejében a borzalmat, de azáltal, hogy a történet láthatóvá és hallhatóvá válik, példaként vagy közös tapasztalatként kell működnie. A színészek sokat oldanak a feszült, drámai hangulaton: Péterfy Bori többféle arcát megmutatja, Pataki Ferenc Tatusa egy sokat megélt szörny karaktere, aki az előadás bizonyos pontjain szembesül beteg vágyaival, különböző karaktereken keresztül párbeszédbe is lépnek egymással.

A Tenki Rékával bemutatott Egyasszony című előadás sok szempontból hasonlítható az Apád előtt ne vetkőzzre, de ez utóbbi megterhelőbb, mert nem segít a feloldásban (és ez is a koncepció része). A végén szótlanul botorkáltunk ki az előadásról, az épület előtt két idősebb hölgy azon vitatkozott, hogy Eszter anyja vagy a nagymama tudta-e vagy sem, mit tesz Tatus a kislánnyal. Az előadás sikerét talán ebben lehet a legjobban mérni: milyen témákat szabadít fel, mikről merünk elkezdeni beszélni, milyen elfojtott abúzusokkal szembesít, és hogyan készít fel arra, hogy mi hasonló történeteknek ne legyünk részesei. 

--------------------------------------------

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

16 éven felülieknek!

Színpadra alkalmazta és rendezte: Tasnádi István

Szereplők: Péterfy Bori, Pataki Ferenc

Látvány: Antal-Fógel Adrienn

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A gonosz a családi otthon falai között lakozik

...
Kritika

A kötelező Bánk bán technóra válik szerethetővé

Tarnóczi Jakab rendező Katona József Bánk bánjához, vagyis, nemzeti klasszikushoz, kötelező olvasmányhoz nyúlt, hogy megmutassa, az irodalmi és színházi hagyomány is élővé válik, ha újra merjük gondolni.

...
Kritika

Aki fogja a kezed, arról sem tudhatod, jó vagy rossz

Hírek
...
Beleolvasó

60 éves lett Kemény István, most megtudhatjuk, hogyan keletkeztek a versei

...
Hírek

Új fordításban jelenik meg a cyberpunk bibliája, a Sprawl-trilógia

...
Hírek

Kon-takt(s), Enyedi Ildikó, Spanyol filmhét, Hadik Brunch [Programajánló]

...
Hírek

Ingyen letölthetik Bill Gates új könyvét az egyetemisták

...
Hírek

A fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással

...
Hírek

Franciaország törvénnyel védené a könyvesboltokat az Amazonnal szemben

...
Nagy

Versterápia: „barát? / igen / de/ nem ér rá”

...
Gyerekirodalom

Elveszett városok és ősi folyamistenek – A világ öt folyó tükrében

...
Hírek

Még lehet jelentkezni a Szépírók workshopjaira

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

Adam Foulds A farkas szájában című kötete háborús regény és részben maffiaregény, amelyben két katona történetét követhetjük nyomon.

...
Nagy

Hegyi Ede: A költözés (7.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a hetedik része.

...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

A hét könyve
Kritika
A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre
...
Szórakozás

Megint dráma van a Szépművészetiben- Textúra 2021

Tavaly ősszel a második hullám elsodorta a kortárs irodalom, a színház és a képzőművészet egyik legizgalmasabb összművészeti találkozóját, a 2020-as Textúrát. Bár vígaszdíjul megnézhettük a streamelt verziót online, de lássuk be, ennek a programnak épp a felfedezős, múzeumban bolyongós, kincskeresős hangulatát szeretjük igazán, úgyhogy most itt a lehetőség, hogy bepótoljuk.