Péterfy Bori túlélőként meséli el, mennyi titkot és abúzust rejt el négy fal

Péterfy Bori túlélőként meséli el, mennyi titkot és abúzust rejt el négy fal

A négy fal között mindenki azt csinál, amit akar - hallhattuk már sokszor úgy a családban, mint a közéletben. Péterfy-Novák Éva 2019-ben megjelent regényéből, az Apád előtt ne vetkőzzből Tasnádi István rendezett színdarabot, ami azt erősíti meg, hogy a négy fal nem egy biztonságos teret, hanem a titkok, az elnyomások, a visszaélések és az abúzus világát hozzák létre. Megnéztük Péterfy Borival és Pataki Ferenccel az Orlai Produkció új darabját a Jurányiban.

Fotó: Takács Attila

vl | 2020. november 03. |

Péterfy Bori egy hangulatos nappaliban ül, amikor nézőként megérkezünk. Lehetünk a barátai, családtagjai vagy a pszichológusa is, akinek beszélni kezd. A lényeg, ami csak az előadás későbbi pontján derül ki, mi is a terror terében ülünk. Stílusos kék fal, két szobanövény, a falon egy festmény, amelyen a kezek vagy közelítenek egymáshoz vagy épp elengedik egymást. Ez utóbbi azért is fontos, mert tavalyi írásunk címében is azt emeltük ki, hogy nem tudhatjuk, jót vagy rosszat akar az, aki a kezünket megfogja gyerekkorunkban. Megszólal egy régi gyerekdal, Péterfy Bori beszélni kezd.

Péterfy-Novák Éva
Apád előtt ne vetkőzz
Libri, 2019, 214 oldal

Péterfy-Novák Éva regényéről írtunk már korábban: "A könyv első olvasatra nem is irodalomként, hanem szembesítésként működik: hogyan működhetnek a családban a titkok és tabuk, illetve milyen súlyos, elzárt életek alakulhatnak ki. A fentiek miatt Péterfy-Novák Éva új történetét képtelenség szeretni, pedig egy kislány és nagypapája mesélnek benne. Az író nem is ezt a célt tűzte ki, hanem a nehezebb utat választva arról beszél, amit mindenki más elhallgatna. Lehet egy könyv célja az elfojtott történetek felszabadítása? Egy kislányt a nagyapa szexuálisan abuzál, miután egy olyan titkos és mérgező burkot hoz létre, amely egyébként belülről nem is tűnik olyan szörnyűnek. Az Apád előtt ne vetkőzz is ilyen: bátor, tabudöntő regény, amely semmi megalkuvást nem ismer, szembesít, megrémít."

A színdarab a négy fal közé helyezi a történetet, amiben Pataki és Péterfy egymás után mondja monológjait. Pataki a nagypapa, Tatus történetét meséli el, akiről Péterfy mondja el szép lassan a valóban horrorisztikus abúzustörténetét. Péterfy-Novák Éva könyvében azt az elbeszélői stratégiát választotta, hogy nem akar ítélkezni, hanem mindkét történetet a maga egészében el akarja mesélni. Tasnádi István nem variált, előadása ezért kíméletlen, őszinte és semmiféle felszabadítást vagy megkönnyebbülést nem ad: ülünk, nézzük a szép színpadot, hallgatjuk a monológokat, miközben egyre mélyebbre és mélyebbre merülünk a múlt mocskos kútjába. Amíg Péterfy Bori kislányként mesélt monológja a sebezhetőség és az ártatlanság elvételének története, addig Patakié a klasszikus szörny felfedése. Fontos, hogy nem megértetni vagy elfogadtatni akarják a történeteket, de kapaszkodókat nyújtanak ahhoz, hogy megértsük, saját történeteink hosszú folyamatokból következnek. A szeretet az egyik irányból, a szexuális vágy a másikból - ún. családtörténet.

Tatus és Eszter nemcsak rokonok, hanem jóbarátok is. Eszter feltétlen szeretete és bizalma a nagyapja irányába kiszolgáltatottá és sebezhetővé teszi, hiszen a nagyapa olyan módszeresen építi fel a titkok hálózatát, illetve olyan stratégikusan hálózza be a kislányt, hogy az a legkomolyabb bűncselekménnyel ér fel. Tatus életének sorsfordító eseménye, amikor az intézetben rendszeresen megerőszakolják, ahogy az is, hogy nevelőanyja, Klára a kiszolgáltatott kisfiút lépésről-lépésre veszi rá a szexuális játékokra, majd a közösülésre.

A testi kapcsolat Tatus és Eszter, valamint Tatus és Klári esetében is csak a függőségi viszony egyik fele, a másik a lelki: hogyan képesek mindkét esetben egy titkos világ kialakítására, amiben az idősebb fél, visszaélve hatalmával, az alávetett gyereket saját szexuális játékainak tehetetlen eszközeként kezeli.

 

Péterfy-Novák Éva regénye brutális traumairodalom, szembesítés, ami ügyesen játszik a két elbeszélői nézőponttal, és minden erkölcsi döntést az olvasóra hagy. Tasnádi előadására a fentiek mind igazak, de több játékot enged meg azáltal, hogy Péterfy Bori több karakterben is meg-megjelenik: például Kláraként, vagy Eszter anyjának testvéreként is. Az előadás finoman ábrázolja, hogyan nem veszi észre a történéseket, hogyan menekül el Tatus nagyobbik lánya, és hogyan válik ez több generáció abúzustörténetévé.

A darabban nincs semmi szép, érzelmes vagy felemelő, de nem azért, mert rossz, hanem mert ilyen a történet és a koncepció: nem kell rendezőként rájátszani az alapvetően undorító és kegyetlen történetre, elég hagyni, hogy a monológ megképezze a nézők fejében a borzalmat, de azáltal, hogy a történet láthatóvá és hallhatóvá válik, példaként vagy közös tapasztalatként kell működnie. A színészek sokat oldanak a feszült, drámai hangulaton: Péterfy Bori többféle arcát megmutatja, Pataki Ferenc Tatusa egy sokat megélt szörny karaktere, aki az előadás bizonyos pontjain szembesül beteg vágyaival, különböző karaktereken keresztül párbeszédbe is lépnek egymással.

A Tenki Rékával bemutatott Egyasszony című előadás sok szempontból hasonlítható az Apád előtt ne vetkőzzre, de ez utóbbi megterhelőbb, mert nem segít a feloldásban (és ez is a koncepció része). A végén szótlanul botorkáltunk ki az előadásról, az épület előtt két idősebb hölgy azon vitatkozott, hogy Eszter anyja vagy a nagymama tudta-e vagy sem, mit tesz Tatus a kislánnyal. Az előadás sikerét talán ebben lehet a legjobban mérni: milyen témákat szabadít fel, mikről merünk elkezdeni beszélni, milyen elfojtott abúzusokkal szembesít, és hogyan készít fel arra, hogy mi hasonló történeteknek ne legyünk részesei. 

--------------------------------------------

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

16 éven felülieknek!

Színpadra alkalmazta és rendezte: Tasnádi István

Szereplők: Péterfy Bori, Pataki Ferenc

Látvány: Antal-Fógel Adrienn

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A gonosz a családi otthon falai között lakozik

...

A kötelező Bánk bán technóra válik szerethetővé

Tarnóczi Jakab rendező Katona József Bánk bánjához, vagyis, nemzeti klasszikushoz, kötelező olvasmányhoz nyúlt, hogy megmutassa, az irodalmi és színházi hagyomány is élővé válik, ha újra merjük gondolni.

...

Aki fogja a kezed, arról sem tudhatod, jó vagy rossz

Hírek
...

Tízezer Visky András-verseskötetet kapnak ajándékba a diákok

...

Stephen Colbert is könyvklubot alapít, Booker-díjas sci-fi regénnyel indít

...

Stephen King megírta, amit mindenki gondol Trump és Musk vitájáról

...

Pislogással diktált le egy teljes regényt

...

Megtalálták Mátyás király 130 éve elveszett parancsát

...

Mémgyanús: Gondor zászlaja is feltűnt a Kossuth téri tüntetésen

Kiemeltek
...

Egyre közelebb a cél: kívül-belül megnéztük Esterházy Péter egykori otthonát

Megdöbbentő élmény Esterházy egykori otthonában állni, főleg egy olyan átfogó kiállítás részeként, mint a Nyitott ház. Hogyan lakott itt Esterházy és a családja? Milyen jövő vár a házra? Mutatjuk.

...

Mit tehet Táncsics felesége akkor, amikor még Kossuth Lajos is fél? Olvass bele Spiró György új történelmi regényébe!

Milyen lehetett egy forradalmár feleségének lenni? Spiró György legújabb történelmi regényéből kiderül.

...

Salföldön lesz a Nyári Margó: Kemény Lilivel és Závada Péterrel is találkozhatsz

Mi lehetne jobb, mint három nap kikapcsolódás a természetben zenével, irodalommal, foglalkozásokkal és filmekkel? Idén is lesz Nyári Margó! 

A hét könyve
Kritika
Ezt a családot még a történelem se teheti tönkre, ameddig van, aki emlékezik
Szécsi Noémi: Jókai Mór nevelte ki az irodalomrajongó olvasókat

Szécsi Noémi: Jókai Mór nevelte ki az irodalomrajongó olvasókat

Már a saját korában is ő volt a legnagyobb, legnépszerűbb író, mamutként telepedett az irodalmi szcénára. Hogyan gondolkodott a nőkről? Interjú.