Visszatértek és botrányt kavartak Roald Dahl boszorkányai

Visszatértek és botrányt kavartak Roald Dahl boszorkányai

1990-ben Roald Dahl boszorkányai kiszabadultak a Whitbread-díjas mesekönyv lapjairól, és beköltöztek a moziba… na, meg a gyerekek rémálmaiba. Hiába játszotta a főszerepet a kedvenc színésznője, Angelica Houston, és tette ki a lelkét ijesztő bábjaival a Muppet-show atyja, Jim Hanson, az író Dahl nem volt megbarátkozva a könyvéből készült adaptációval: közönségesnek és ijesztőnek találta, a happy endre változtatott befejezés pedig mélységesen sértette. Most 30 évvel később a boszik visszatérnek kiköszörülni a csorbát: a Vissza a jövőbe-trilógia és a Forrest Gump rendezője, Robert Zemeckis idézte meg őket.

Bányász Attila | 2020. november 10. |
ROALD DAHL
Boszorkányok
Ford.: Pék Zoltán, Kolibri, 2017, 237 oldal

Roald Dahl egyedi stílusötvözetében a dark fantasy sötétebb tónusával festi meg a gyerekeknek szánt történeteit. Vagy úgyis mondhatnánk, hogy visszanyúl a folklór gyökereihez, amikor a mese tanulsága még nagyobb súllyal esett latba, mint hátborzongató eszközkészlete. A Boszorkányokat a legjobb művei között tartják számon (pedig van miből válogatni: Charlie és a csokigyár, A barátságos óriás, Matilda), az adaptációi során a filmes alkotóknak eddig mégis kivétel nélkül sikerült átesniük a ló túloldalára. Dahl bizonyos tekintetben a valósággal sokkol, és nem hajlandó hülyének nézni a gyerekeket. Zemeckis igyekezett hű maradni az eredeti írói elképzelésekhez, bár minimális változtatásokat azért ő is elkövetett. A brit történetet amerikanizálva áthelyezte a helyszínt az Egyesült Államok déli államába, Alabamába. 

A Boszorkányok történetét A faun labirintusát és A víz érintését készítő Guillermo del Toro kezdte el feldolgozni: a remake-et stop-motion technikával, azaz képkockánként beállított és rögzített módon szerette volna elkészíteni. Del Torót Zemeckis váltotta a rendezői székben, aki az Isten hozott Marwenben című filmjében maga is alkalmazta ezt az eljárást. A Boszorkányok végül mégis számítógépes grafikát kapott, és még csak nem is a legszebbet: az animált egerei és a repedt szájú banyái majd’ leesnek a vászonról, képtelenek beolvadni a valós háttérbe.

A történet nagyobbrészt hűen követi a könyvet: az elárvult kisfiú a nagymamájához kerül, aki valahogy, valamiért a boszorkányok szakavatott ismerője, és nem rest unokáját rémtörténeteivel kizökkenteni a gyász komfortzónájából. Nagyi és unokája megszállnak egy tengerparti szállodában, ahol épp rendes évi közgyűlésére készül a gyerekbántalmazás-ellenes nőszövetség. A kissrác nemcsak azzal kénytelen szembesülni, hogy valójában egy boszorkánytalálkozó kellős közepébe csöppent, hanem azzal is, hogy a rút banyák a világ összes gyerekének sorsát tervezik épp megpecsételni. Rögtön demonstrációt is tartanak rajta, melynek folyományaképp hősünknek egérperspektívából kell megakadályoznia a világvégét.

Zemeckis stílusosan, egyetlen snittben tárja elénk az autóbalesetet elszenvedett család tragédiáját, és a későbbiekben sem fukarkodik a komorabb hangvételtől.

Tiszteletben tartja Dahl fő szabályát: gyereknek nem hazudunk.

Az élet velejárója a sötétebbik fele, a fényhez hozzátartozik az árnyék, és vice versa. Idegenektől nem fogadunk el édességet, mert benne van a pakliban, hogy esetleg cápavigyort villantanak, és a legkisebb húzza a legrövidebbet. A rossz dolgok ellentételezéseként a mérleg másik oldalán ott a mi napsugaras nagymamánk, akit az Oscar-díjas Octavia Spencer kelt megkapó kedvességgel életre. Spencer nem rág szivart, és minden végtagja ép, szemben könyvbeli alteregójával, de cserébe a farkas sem iszkolna nyüszítve előle behúzott farokkal egy Grimm-crossoverben.

Anne Hathaway játssza a Joker-mosolyú főboszit, fantasztikus ripacskodással: minden megnyilvánulása, mozdulata, mimikája és akcentusa imádnivalóan eltúlzott. Baromira szórakoztató a banyák fősatrafájaként, és érezni rajta, hogy élvezte a szipirtyóság minden percét. A boszorkányok átváltozása ezúttal nem olyan gyomorforgató, mint az 1990-es adaptációban, de

a korhatár-besorolást (Tizenkét éven aluliaknak NEM ajánlott!) tessék komolyan venni!

A banyák ábrázolása így is botrányhoz vezetett: a boszorkányok kezein három deformált ujj látható, amelynek filmbéli ábrázolása sértette a testi fogyatékkal élőket. Amy Marren amerikai paralimpikon csalódottságát fejezte ki, hogy a filmstúdió a végtag-differenciát félelmetesnek és gonosznak állította be. A Warner Bros. közleményben kért bocsánatot. A legdurvább a banyák cápavigyora: rögtön Tim Burton rendezte Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei jutott eszembe róla, melynek szörnyeinél a filmkészítők szintén átestek a ló túloldalára.

A Boszorkányok 30 évvel ezelőtti adaptációja azzal borította ki a bilit az írónál és a rajongóknál, hogy teljesen megváltoztatta a történet befejezését, ezzel semmibe véve annak mondanivalóját. Zemeckis ezt a csorbát most kiköszörülte, és szakítva a happy enddel az eredeti lezárással élt. Ennek ellenére az új filmverziónak sem sikerült megtalálnia azt a hajszálvékony határt, amelyen Roald Dahl egy életen át oly könnyedén egyensúlyozott: az új Boszorkányok a kicsiknek még mindig túl félelmetes, a nagyoknak viszont túl gyerekes. De a mondanivalója örök: „Nem számít, hogy ki vagy, vagy hogy nézel ki, amíg van valaki, aki szeret.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ismét ránk hozzák a frászt Roald Dahl boszorkányai - itt a Boszorkányok magyar előzetese

Roald Dahl klasszikus meséje, a Boszorkányok újra meghódítja a mozikat, ezúttal a Forrest Gump és a Polar Expressz rendezőjének tolmácsolásában. Itt a hivatalos magyar nyelvű előzetese!

...

Sztárok olvasnak fel Roald Dahl mesekönyvéből

Egy rakás hollywoodi nagyágyú mesél majd Roald Dahl regényéből, a projekt jótékony célokat szolgál: a felajánlásokat a koronavírus elleni harcra fordítják.

...

Roald Dahl állandó illusztrátora nagyon menőnek képzelte el a felnőtt Matildát

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Hírek
...

Krusovszky Dénes letehetetlen regénye a Budapest Bábszínházban éled újra

...

A Kamaszok színésze könyvben folytatja a sorozat üzenetét

...

Meghalt Roy Jacobsen, norvég író

...

Demeter Szilárd: Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra